Interjú Szokolay Örs urbanistával
Amikor a smart city-re gondolunk, talán a tudományos-fantasztikus filmek utópikus jelenetei elevenednek meg előttünk. Holott az okosvárosok már most is léteznek, és nem is annyira a technológiát, mint inkább a városvezetés szemléletét jelentik. Szokolay Örs építészmérnökkel, urbanistával, smart city szakértővel beszélgettünk arról, hogy pontosan mit is jelent, hol tart most a smart city koncepciója. Interjúnkból az is kiderül, miért éri meg és mekkora piacot jelent a városok korszerűsítése, hol tart most Magyarország a nemzetközi IQ-tesztben, és melyik a legokosabb város.
Kezdjük az alapoknál! Mitől smart a smart city?
A Föld népességének 55 százaléka él városokban, urbanizált környezetben az ENSZ 2020-as statisztikái szerint. 2050-re 68 százalék várható, ekkorra a világ GDP-jének 80 százalékát a városok fogják előállítani.
több mint
Az emberek azért költöznek városokba, mert ott jobb élni, azaz a vidéki léthez képest jó eséllyel jobb infrastruktúrát, munkalehetőségeket, anyagi boldogulást találnak. Az emberek koncentrációja hamar óriási problémákat okozott, amikor a városoknak (és kormányaiknak) rá kellett döbbenniük, hogy a fizikai infrastruktúra, a szolgáltatások és munkahelyek fejlesztése már rég nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, s az ebből eredő valamennyi igen összetett problémával.
Hazánkban ez a következőképp jelentkezik. A 15–18. századi alapokon nyugvó, döntő többséggel a 18–19. században épült városaink 20. századi infrastruktúrával és városirányítási struktúrával rendelkeznek. Sem a népesség számszerű növekedését, sem a megnövekedett minőségi igényeket nem tudják azonban kielégíteni. A globális és helyi kihívásokra a városaink nem tudnak hatékony válaszokat adni, a helyzet folyamatosan romlik.
Időközben elsősorban az infokommunikációs technológiai (IKT) fejlődés révén számos olyan megoldás született, amelyek egy-egy probléma kezelésére, megoldására lehetnek alkalmasak. A smart city 1.0 időszakában az IKT diktálta a folyamatot, és amely városok képesek voltak piszok drága technológiájukat (szoftver), nagy mennyiségű vassal (hardver) együtt megvenni, megkapták a nagy cégektől a kitüntető smart city dicséretet.
Smart city 3.0
“Ma a korszerű smart city 3.0 koncepció egy emberközpontú, fenntarthatóbb városi társadalom felépítéséről szól.”
Szokolay Örsurbanista
Mára a legtöbb smart city stratégia a „strategy for a smart and sustainable community” (okos és fenntartható közösségi stratégia) néven készül. A legtöbb ember a smart city fogalmát még mindig a technológiához köti. A magyar városok számára azonban egy közösségi alapú, a partnerségre épülő városkormányzást jelenthet, melyben egy, az emberek valós igényeit kielégítő, a helyi lakók életminőségét javító tervszerű fejlesztés folyik, amelyet, ha csak szükséges és lehetséges, infokommunikációs eszközök támogatnak.
A világ legsikeresebb városai évek óta fejlesztik smart city stratégiájukat és azok alapján egy új szemléletű, dinamikus, agilis városfejlesztést valósítanak meg. Ebben az esetben a hazánkban használttól teljes mértékben eltérő tartalmat adva a városfejlesztésnek.
A smart city folyamat célja megteremteni a város irányításának olyan eszközrendszerét, mely hatékonyan biztosítja, hogy a helyi emberek – az itt lakók, dolgozók, tanulók, ide látogatók – életminősége javuljon, mindezt egyúttal a város kiadásainak csökkentésével.
Ezt valamennyi érintett, érdekelt aktív közreműködésével kialakított célok kitűzésével, stratégiák megvalósításával lehet elérni. A folyamatban résztvevők közösségek – magánemberek, gazdálkodó és civil szervezetek – bevonása a megvalósításba olyan társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális előnyökkel jár, melyek sok esetben a közvetlen pénzügyi előnyöknél többet jelentenek.
Megéri a befektetés
A városok komplex adaptív rendszerek, melyek folyamatosan önszerveződési folyamaton mennek keresztül, ebben a tekintetben hasonlók az emberi agyhoz.
Ezt a bonyolult, sok változós folyamatot minden városnak magának kell megterveznie. Ehhez mindenekelőtt a mai tudásunk alapján a kutatások, jó példák elemzésére, hazai és nemzetközi tanácsadók bevonására, korszerű gazdaságfejlesztési és társadalmi elemzésekre van szükség, valamint főleg a helyi társadalom bevonására. Azt kell meghatározni, hogy saját adottságai, képességei és lehetőségei alapján a városra magára vonatkozóan mit tekint a smart city tartalmának, milyen célokat rendel(het) ehhez a programhoz.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a smart city fejlesztés óriási üzlet: egyes előrejelzések 2025-ig közel 2 trillió amerikai dollár (2×1016, azaz 2 000 000 000 000 000 000 USD) költéssel számolnak.
Hatalmas cégek versengenek, hogy ebből minél nagyobb részesedésük lehessen – a sikeres városok is beszálltak ebbe a versenybe és saját lakóik életminőségének a javításához a smart city ipar számára vonzó lehetőségeket, szakképzett munkaerőt kínálnak.
Létezik-e smart city „okos” városvezetés és „okos” polgárok nélkül?
“A smart city kényszeres magyarra fordítása már azért sem hasznos, mert az egy véget nem érő folyamat, nem is jelzős főnév, hanem inkább ige, hiszen aktív cselekvést jelent annak érdekében, hogy egyre „smartabbá” váljon a város.”
Szokolay Örsurbanista
Másik problémám, hogy aki nem okosvárosban él, vagy okosváros polgármester, az buta?
Nem kell ahhoz Mark Zuckerbergnél is okosabbnak lenni, hogy rájöjjünk, a smart city-vé váláshoz szükség van a smart city szellemiségével azonosulni tudó városvezetésre és természetesen a partnereikként aktívan együttműködő polgárokra is. Korszerű szemléletű, a digitális alapokat elsajátító, nyitott helyi közösségekre van tehát szükség. A helyi, valós problémák meghatározásán és azok megoldásán, a közös célokhoz vezető megoldások és az azokat segítő digitális támogatások megtalálásán túl e közösségeknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a rohamos technológiai fejlődés egyben újabb megoldandó feladatokat is generálhat, például az idősek digitális tudásának fejlesztését, a kiberbiztonságot stb.
Ki az okosváros polgármestere?
Azok a városvezetők, akik időben gondoskodtak arról, hogy mind a tervezéshez, mind a fejlesztési folyamatok kontrolljához szükséges adatokkal rendelkezzenek – nos, ők az okosváros vezetői.
Ők sem a tervezést, sem a városirányítást nem bízzák esetleges döntésekre, így minden egyes elköltött közpénzről adatokkal alátámasztott elszámolást tudnak adni az adófizetőiknek, minden tervezéshez költség-haszon elemzést készítenek és megnyitva az adatbázist a polgárok felé, az ő prosperitásukat is támogatják.
Egy jó példa a smart city 3.0 megoldásokra a megosztáson alapuló közösségek, gazdaságok létrehozása, a sharing economy fejlesztése. Autókat, bicikliket, lakásokat, használati tárgyakat, de nagyszülőket, háziállatokat is találunk e témában a megosztott „javak” között. A 3.0 megoldás már elképzelhetetlen a PPPP, azaz public-private-people-partnership (köz-magán-állampolgár-partnerség) elvei és gyakorlata nélkül.
Amszterdam és Bécs példáit hozom erre. A Sharing Cities Szövetség székhelye Amsterdam. A Szöul által inspirált, 2013-ban létrejött, mára nemzetközi szinten is sikeres shareNL munkája iránt hatalmas érdeklődés volt világszerte. 2015-ben megalakították a Szövetséget. Mottójuk: „újraformáljuk a világot, amelyben élünk, dolgozunk és játszunk”. Azt hangoztatják, hogy „nem többre van szükségünk, hanem jobbra”.
Bécs városa segítséget ad az önszerveződő megosztó hálózatoknak, hogy korszerű, blockchain alapú rendszereket használhassanak, így gyorsabb, áttekinthetőbb szolgáltatást nyújtsanak. Ezt abból a megfontolásból teszi a város, hogy a város új szolgáltatásaihoz a közpénzek célszerű és hatékony felhasználását biztosítsa, amelyeket ráadásul így nem is neki kell létrehoznia, működtetnie.
Hogy áll Budapest ebben a nemzetközi „IQ-tesztben”?
A kezdeti bizonytalanság után, 2019 júniusában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Smart Budapest Okos Város Keretstratégiát, amely nagyon jó alapokat jelenthet egy tervszerű fejlesztéshez. A 2019-es őszi önkormányzati választáson Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes portfóliójába került a téma.
“Sem a pandémia, sem a kormányzati pénzelvonások nem kedveztek a stratégia továbbfejlesztésének, megvalósításának, reméljük, hamarosan beindul a Keretstratégiában leírtak megvalósítása.”
Szokolay Örsurbanista
Számomra az tűnik a legnagyobb kihívásnak, hogy a 23 kerület és a Főváros önkormányzatai hogyan tudnak a budapestiekkel létrehozni egy olyan működtető partnerséget, amely egyrészt a már elfogadott – még akkor is, ha a budapestiekkel alig egyeztetett – keretstratégiát valósítja meg. Másrészt olyan mechanizmusokat alakít ki, amely kezelni tudja például a folyamatosan változó körülmények kapcsán jelentkező újabb és újabb kihívásokat. A XIII. kerületben 2018-ban kezdtünk el foglalkozni a smart city mibenlétének tanulásával, 2019-ben egy Keretkoncepció, 2020-ban egy SMART13 Akcióterv jelezte az eredményeket. Itt az önkormányzaton belül létrejött egy munkacsoport, amely a kijelölt feladatok megvalósítását követi. Több kerületről tudok, ahol – ha nem is ilyen koncepcionális, stratégiai szemlélettel – de alkalomszerűen felhasználnak smart city jellegű megoldásokat.
Mi a helyzet a vidéki városainkkal?
Debrecen élen jár a smart city szemléletmódon alapuló város- és gazdaságfejlesztés kialakításában. 2018-as év óta alakul az a partnerség, mely az EDC nevű menedzsment szervezet-koordinációjával alkalmassá tehető komolyabb városi smart rendszer kialakítására. Tatabánya, Kaposvár, Veszprém és Miskolc is rendelkezik smart city koncepciókkal, bár ahogy ezeket ismerem, inkább az önkormányzat, mintsem a város egésze számára adnak ezek feladatot.
Mi jellemző a kistelepülésekre, falvakra? Az okos megoldások ezekben is használhatók?
Egy jellegzetes kisvárosról tudok, ahol smart city munka folyik: Monor. Ezt a várost egy kormányhatározat jelölte ki mintavárosként a „korszerű téradatkezelési technológiák fejlesztéséhez, az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozására, működtetésére”. Amennyi információ tudható egy kívülálló számára, ez nem egy klasszikus helyi sajátosságokra alapuló stratégiai jellegű fejlesztés. Sokkal inkább a központi információ-technológiai fejlesztések pilotja. Ráadásul ezen belül is egy univerzális, minden városra egyformán alkalmazandó rendszerről van szó. Én abban hiszek, hogy minden településnek, közösségnek maga kell kialakítania saját értelmezését a smart city fejlesztésekről, s ekkor garantálható a lakók, gazdasági és civil szereplők aktív részvétele a tervezés-megvalósítás-monitoring folyamatában. Szerintem a központi segítség ahhoz kellene, hogy megfelelő integrált szemléletű szakemberek legyenek biztosíthatók a helyi fejlesztések szakmai koordinálásához.
Melyik volt a legokosabb város, ahol Ön járt, és mit tapasztalt ott?
Az, hogy minden város saját adottságainak megfelelő smart city programot állít össze, azt is jelenti, hogy ezek összehasonlítása nehéz.
Bécs több szempontból is kedvencem. Itt a városlakók, itt dolgozók bevonásával olyan hosszú távú, integrált városfejlesztés folyik, amelynek szerves része a smart city szemléletmód. A Smart City Index felmérés szerint Bécs 2020-ban a világ 25. „legsmartabb” városa volt, például Szingapúr, Helsinki, Zürich után, Budapest ezen a 77. Az IESE Index szerint azonban Bécs London, New York, Párizs után a 18., ugyanitt Budapest a 74. A város Urban Innovation Vienna nevű vállalata koordinálja a smart city fejlesztéseket.
Számos uniós támogatású projektet bonyolítanak. Mi sem mutatja legjobban Bécs szemléletét, mint hogy egyik ilyen H 2020-as projektjük neve: „Smarter Together”. Azaz ők nem „smart”, hanem „smarter” – azaz, ha muszáj lefordítani: okosabbak – akarnak lenni. Ráadásul a helyi közösséggel, itt Simmering városrésszel együtt. Ezen kívül az Aspern smart city fejlesztést ajánlom mindenkinek. Metrózzanak ki megnézni, hogyan építenek egy harmincezres városrészt a smart city szemléletmód alapján.
Mi a smart city jövője? Hogyan képzeljünk el egy várost néhány évtized múlva?
A városaink jövője leginkább a jövő városlakói számára lehet érdekes. A SMARTX!!! Program keretében a XIII. kerületi iskolások számára „Levél a jövőből” címmel vetélkedőt bonyolítottunk le tavaly ősszel. Ebben a gyerekek a smart home megoldásokról, azaz az automatizált lakásműködtető megoldásokról, az önjáró autókról és a táv-egészségügyi szolgáltatásokról írtak 2050-ből mai szüleiknek, barátjuknak.
A Bosch honlapján megjelent írás szerint a jövő smart city-je megfizethető infrastruktúrát kínál lakóinak, vállalkozóinak, innovátorainak. Ebbe már természetesen beleszámítanak a nyílt adatgazdálkodási rendszerek, a hibrid, rugalmas energiarendszerek, valamint más városi platform-szolgáltatások is.
