Habár sokan, sokszor prognosztizálták a könyvnyomtatás és a könyvolvasás végét, a Gutenberg-galaxis köszöni szépen, jobban van, mint valaha. A könyvillatú, kalligrafált, mívesen illusztrált, nyomtatott remekművek visszatérőben vannak, és úgy tűnik, hogy az új formátumok ellenére még sokáig velünk is maradnak. Ugyan ki tudná elképzelni az esti mesét illusztrált mesekönyvek vagy a karácsonyi bekuckózást lapozható történetek nélkül?
A nyomtatott könyv feltámadása
Habár néhány évvel ezelőtt, az e-readerek és a tabletek megjelenésekor a legtöbben a nyomtatott könyv hanyatlását és végleges eltűnését prognosztizálták, az utóbbi időben a könyvnyomtatás szépen lassan újra teret nyer a digitális képernyők, az animált illusztrációk és a hiperlinkek tengerével szemben.
Sőt, ha kicsivel is, de a könyvnyomtatás piaca az utóbbi időben világszerte növekedett: elemzők szerint 2018-2024 között valamivel több mint 1 százalékkal bővül a globális könyvpiac, 2024-re pedig a piac forgalma akár a 49 milliárd dollárt is elérheti. A magyar könyvpiac szintén diszkrét mértékben, de viszonylag stabilan növekedett az utóbbi években. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) adatai alapján az elmúlt évek során a kiadók forgalma évi 2-3 százalékkal emelkedett.
Ennek egyebek mellett az lehet az oka, hogy semmi sem pótolhatja az új könyvek illatát, a szépen illusztrált lapok esztétikáját, és a valódi olvasást sem, ami továbbra is papíralapú könyvek segítségével történik. Olvasásra természetesen ott az okostelefon, a tablet, az e-book olvasó, a laptop, sőt a hangoskönyvek még futás közben is elkísérhetik az embert, de aki a szó legnemesebb értelmében valóban olvasni szeretne, az még ma is a lapozható, kemény- vagy puhaborítású, nyomtatott könyvekre esküszik.
Kiterjesztett valóság és papírszerű tablet
A történetmesélés világában játszott, megdönthetetlen szerepe ellenére a technológia nagyban feszegeti a papíralapú könyvnyomtatás határait és a formátum adta lehetőségeket. A reMarkable tablet kijelzőjének papírszerű a tapintása és a hozzá tartozó toll használatával szinte úgy érezhetjük, hogy igazi füzetbe írunk vagy általa igazi könyvet olvasunk.
A Disney már olyan színezővel kísérletezik, amely életre kelti a gyerekek által kiszínezett képeket. Első ránézésre átlagos színezőnek tűnik, amikor azonban a srácok befejezik a fekete-fehér elemek kifestését, a könyvet kísérő alkalmazás ugyanazokkal a színekkel és vonalakkal jeleníti meg a rajzok 3D-modelljét, ahogy a kicsik azokat a könyvbe mázolták.
Egyre népszerűbbek a kiterjesztett valósággal megspékelt könyvek is. Ezek olyan hagyományos, nyomtatott történetek, amelyek bizonyos lapjai egy okostelefon vagy tablet segítségével további képeket, animált képsorokat jelenítenek meg. Például ez az állatvilágról mesélő enciklopédia nem csupán leíró szócikkekben taglalja, milyen állat a gepárd vagy a pelikán, hanem egy okostelefont az illusztrációk fölé tartva megjeleníti animált verzióját is, amelyeket aztán a gyerekek például virtuálisan körbejárhatnak.
Közösségi történetek
Sokak szerint az olvasás és a könyv jövője valójában nem a papíralapú nyomtatás eltűnésében és a digitális formátumok egyeduralmában következik majd be, hanem ezeknek a formátumoknak az összemosódásában, például a hagyományos történetmesélés, a gaming és a közösségi média határvidékén.
Az interaktív történetmesélés magával hozhatja azt, hogy az olvasó aktívan alakítja majd a történetet – akár mesterséges intelligencia segítségével is.
Ennek már most is vannak előjelei.
A jövőben talán már közösen írjuk majd az írókkal a könyveket, és a karácsonyi fények alatt kiterjesztett valóság segítségével jelenítjük meg a karaktereket. Egy biztos, maga a papíralapú könyv sem tűnik el, sőt, még hosszú ideig a fa alatt marad. Karácsonyra hangolódó sorozatunk harmadik részében az okosmeditáció rejtelmeibe vezetjük be kedves olvasóinkat.
