Az ipari forradalmak közel sem olyan hevesek és gyors lefolyásúak, mint a társadalmakban végbemenők. Vajon mit tartogat számunkra a IV. ipari forradalom, amely már évtizedek óta zajlik. Hogy lesz a tömeggyártásból ipari méretű egyedi termelés? Hogyan hálózza be a mindennapjainkat az IoT és teszi eredményesebbé, boldogabbá az embert?
Sokszor évtizedek telnek el egy innováció bevezetésétől, annak forradalmi hatásainak a megvalósulásáig. A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik, jelentős változást eredményezett a világban. Jelenleg a IV. ipari forradalom idejét éljük és a tavalyi év volt az, amikor inflexiós pontra ért az ipar 4.0: beépült a gyártásba, a szolgáltatásokba, a mindennapjainkba. A digitális átalakulás az élet minden területén felborítja a megszokott rendet. Változásokat hoz a magánéletünkbe, alakítja a szabadidőnket, a munkavégzésünket, a tanulási módszereinket, megváltoztatja az ipart, az üzleti életet, a közigazgatást, de még a mezőgazdaságot is. Forradalmi vívmányok között szerveződnek a mindennapjaink, szenvedélyesen gyűjtik az adatokat minden mozdulatunkról, minden gondolatunk manifesztálódásáról, a kapcsolatainkról, a tartózkodási helyünkről, az ízlésünkről. Mindezt azért, hogy nekünk kényelmesebb, kompaktabb életünk lehessen, egy olyan biztonságos világban, ahol a felesleges emberi döntések nem akadályozzák a cselekvéseinket. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál.
Hogyan is kezdődött?
A 2011-ben bevezetett fogalom, az Ipar 4.0, más néven a IV. ipari forradalom elemei integrálódnak a már meglévő gyártási-, logisztikai- és kereskedelmi rendszerekbe.
Az I. ipari forradalomnak nevezik a technikatörténetben a mechanizációt, ami az 1850-es évekig zajlott és az ipari méretű termelést indította be. Ezt követte a – utóbb II. ipari forradalomnak nevezett – taylorizmus vagy automatizmus kora, amit aztán az 1970-es évek elejétől III. ipari forradalomként, a számítógépek és az informatikai rendszerek megjelenése követett. Napjainkban az Internet of Things forradalmát (IoT) éljük, amikor az intelligens eszközök a már meglévő szabványokba integrálódnak és új, autonóm gyártási rendszerek kiépülése megy végbe. Mindezt az internetre kapcsolva, tehát egyetlen hálózaton belül megvalósítva.
A pár éve még ismeretlen kifejezések, mint a BIG DATA, IoT, felhő, kiterjesztett valóság sokunk számára hétköznapivá váltak. A technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemű hatásai erősítik egymást és olyan megoldások jönnek létre, amelyek pár éve még csak sci-fi történetekben voltak jelen. Gondoljunk csak az önvezető autóra, amihez a fejlett szenzortechnika, a robotika, az adatfeldolgozás, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia egymást stimuláló, gerjesztő fejlődésére volt szükség.
Internet of Things forradalma, egy különleges IT-ökoszisztéma
Az internetre kapcsolt eszközök átszövik a mindennapjainkat, legyen szó annak bármelyik szegmenséről is. Már elérhető a boltokban a smart fridzsider, ami a szokásos vásárlásaink alapján, a beprogramozott diétánkat is figyelembe véve, automatikusan állítja össze a bevásárló listát, sőt mindezt meg is rendeli, és mire hazaérkezünk a munkából, a futárszolgálat már kiszállította az élelmiszert, és nekünk tényleg csak a hűtőbe kell bepakolnunk. Egyértelműen megkönnyíti az életünket: nem kell eldönteni, hogy mikor menjünk boltba, mit írjunk a listára, milyen tejet vegyünk, hiszen a szokásaink alapján a számunkra optimális termékeket rendeli meg a hűtőnk. A Bosch legújabb otthoni készülékei a Home Connect funkcióval távolról, okostelefonról vagy táblagépéről kezelhetők. Ezzel a funkcióval egyre több Bosch háztartási készülék teszi egyszerűbbé az életet. A „HelloFresh” partnerségnek köszönhetően a recepteket közvetlenül a Bosch sütőbe továbbítja, ami aztán automatikusan beállítja az ideális sütési beállításokat a tökéletes végeredmény érdekében.
A másik már elérhető példa, az egyedi tömeggyártás. Gondoljunk bele, mit tehetünk, ha letört egy fogantyúnk, viszont azt a fajtát már nem lehet kapni. Átfogantyúzunk mindent, csak hogy környezetünk esztétikai igényessége megmaradjon? Ma már lehetőségünk van arra, hogy bárhonnan a világból, egy webes felületen egyszerűen leképezzük és megtervezzük a fogantyút, amit egy barkácsáruházban 3D nyomtatóval el is készítenek nekünk. Ez, az egyébként magyar fejlesztésű szoftver lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyszerűen személyre szabott termékeket tervezzenek és hozzanak létre. De, hogy jutunk el az egyedi gyártásig? Amerikában, a Lowe’s lakberendezési áruházban például már elérhető egy olyan – a Leopoly által fejlesztett szoftver által támogatott – szolgáltatás, hogy a vásárlók bizonyos termékeket személyre szabjanak, majd ezeket az áruházban 3D nyomtatóval le is gyártják.
A következő évek során a teljes környezetünk kapcsolódni fog a világhálóhoz és adatokat cserél az Interneten. Az Ipar 4.0 keretében összehangolódnak a gyártóberendezések és a termékek, így lehetővé teszik a decentralizált, önálló és önmagukat optimalizáló gyártási folyamatokat, az egyedi tömeggyártás új fogalom lesz az iparban és mi, vásárlók közvetlenül a gyártónak, vagy épp a 3D nyomtatónknak adhatjuk le a különböző termékekre vonatkozó egyedi igényeinket.
Ami digitalizálható, azt digitalizálják is
Tíz éve még senki nem ismerte a Facebook-ot, mostanra már az is kezd valósággá válni, hogy egy virtuális valóságban, a Facebook Spaces felületén kijelölhetünk egy tetszőleges pontot a nagyvilágban, ahova a virtuális avatarunk segítségével el is juthatunk, sőt avatar barátainkkal találkozva, virtuális élmények közepette beszélgethetünk. A digitalizáció, az IoT optimalizálja az életünket és az eliparosodott társadalmakban, különösen a fiatalabb generációk számára ez az életmód lesz a norma. De, hogy érjük el ezeket a borsodi erdők mélyén?
És ráadásként még egy izgalmas távlat. Elon Musk – nevezzük egyszerűen fejlesztőnek – igen nagyra törő álmokkal, a Tesla, a SpaceX után azt tervezi, hogy 1200 km-es magasságban 4425 műholdat helyezne el. Ezek, a jelenleg működő kommunikációs műholdaknál sokkal közelebb lennének a Földhöz, tehát a kapcsolat is gyorsabb, stabilabb lenne, és az üvegszálas hálózatokkal venné fel a versenyt. Mivel a Google és a Facebook is dolgozik olyan projekteken, amik azt célozzák meg, hogy a világon bárhol olcsón tudjunk internetre kapcsolódni, így várhatóan néhány éven belül valósággá válik a világinternet.
