Micsoda képzavar, hiszen a világűrnél csendesebb környezetet nem talált még az ember. Persze ez csak addig igaz, amíg nem az emberi életre is alkalmas, Föld körül keringő eszközökről, vagy űrjárművekről beszélünk. A Bosch egy olyan eszközt és szoftvert fejlesztett SoundSee néven, amely megváltoztathatja az űrhajók és állomások karbantartását. A Nemzetközi Űrállomáson már rendszeresítették is, használata pedig rengeteg időt spórolhat meg az asztronautáknak, amellett, hogy nagymértékben növeli a biztonságot. Ha az űrben beválik, egészen biztos, hogy itt, a Földön is segíthet ez az eszköz.
A Bosch és az űrrobotikára szakosodott amerikai vállalkozás, az Astrobotic által tervezett SoundSee egy olyan érzékelőrendszer, ami hallgatózik, pontosabban a gépek, berendezések által kibocsátott zajt elemzi, és mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás eszközöket, vagy a rendellenes hangokból még azt is, ha egy berendezés közel jár a meghibásodáshoz.
Hibakeresés mesterséges intelligenciával
Nem csak az olyan különleges járműveknél és objektumoknál alkalmazzák az MI-t a hibakeresésben, mint az űrhajók és az űrállomások. A tehergépjárműveket és autóbuszokat is gyártó Scania a márkaszervizeiben alkalmaz ilyen támogatást. A világ különböző részén lévő műhelyekben a szerelők most is rögzítik a hibakeresést, annak leírását és megoldását szöveges formátumban. A központi rendszer adatait más szervizek is meg tudják jeleníteni és keresni is tudnak benne. Csakhogy sokszor a szerelők eltérő kifejezéseket és szórendeket használnak, így előfordulhat, hogy a keresés eredménytelen lesz. A mesterséges intelligenciát használó rendszer, felismeri és azonosítja az összetartozó találatokat, ezzel megkönnyítve a javítási folyamatokat.
A NASA Astrobee nevű, kocka alakú, kisméretű robotjára felszerelt hangelemző rendszer, a SoundSee a világűrben teljesít szolgálatot, 2019 őszén, egy rakéta fedélzetén érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A tesztek során a SoundSee mikrofonjai folyamatosan rögzítik azt a zajt, amelyet az űrállomás fedélzetén lévő gépek és berendezések működés közben kibocsátanak. A felvételeket ezt követően visszaküldik a Földre, hogy a Bosch tudósai értékelhessék őket. A kutatók feladata meghatározni, hogy az egyes gépek által kibocsátott zaj „normálisnak” számít, vagy eltér korábban rögzített tipikus hangmintától. Az eltérő hangokból ugyanis következtetni lehet arra, hogy egy adott gép műszaki hibás, vagy a közeljövőben várható a meghibásodása. Ha a SoundSee észlel valamilyen rendellenességet, az ISS személyzetét értesítik erről, így időben meg tudják vizsgálni az érintett alkatrészt és meg tudják előzni a hibát. Ráadásul a hibakeresés kapcsán is sok idő és energia megtakarítható, hiszen arról is kapnak információt, pontosan hol és mi romlott el. Az ilyen ellenőrzések különösen fontosak egy űrjármű, vagy épp az ISS fedélzetén, hiszen gondoljunk csak bele, milyen problémát jelenthetne, ha az űrállomáson nem működne a világítás, vagy épp a szellőztető rendszer.
Soundsee egy űrhajós szemével
A SoundSee tehát komoly segítség lehet az űrhajósok mindennapi életében, ugyanis az ISS-en dolgozók napirendje elég zsúfolt. Minden nap vizsgálatokat végeznek, a gravitáció nélküli állapot sejtekre, növényekre, illetve az emberi szervezetre gyakorolt hatásait tanulmányozzák. Mindez az ismeret ugyanis nagyon fontos a jövőbeni űrmissziók megtervezéséhez és végrehajtásához. A kutatások mellett a testedzés is része az űrhajósok napi rutinjának, mert az űrben az emberi izomzat gyorsabban leépül, mint a Földön. Ezenkívül persze állandóan ellenőrizniük kell az űrállomás és az ott található különféle eszközök műszaki állapotát, ami szintén sok órát vesz igénybe nap, mint nap. Itt lépett be az életükbe a Bosch által fejlesztett SoundSee. Ez a rendszer rengeteg időt takarít meg az asztronautáknak, hiszen nem kell keresgélniük a hibás alkatrészeket, a rendszer figyelmezteti őket arra, pontosan hol és mi romlott el.
Hogyan segíthet a Soundsee?
Ha az ISS fedélzetén végzett teszt sikeres lesz (márpedig minden jel erre utal), a következő lépés a mesterséges intelligencia fokozott (MI) integrálása a rendszerbe. Ha az MI átveszi a kutatók szerepét és képes önállóan elemezni a kapott hangfájlokat, teljesen automatizálni lehet a hibadetektálási és elhárítási folyamatot. Amennyiben mindez sikerül, a SoundSee talán az űrhajók alapfelszereltségévé is válik. Függetlenül azonban attól, hogy mit tartogat az emberiség számára az űrutazás, a tesztek eredményei hasznosnak lehetnek a Földön is. A SoundSee felhasználható például a földi fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló rendszerek figyelésére, de akár áramfejlesztők, vagy telepített mini erőművek, sőt akár más járművek is profitálhatnak a találmányból. Az űr ugyanakkor tökéletes tesztlabor a fejlesztők számára az érzékelőrendszer finomhangolására. Persze nem a lenyűgöző kilátás miatt, hanem azért, mert a világűr közel sem olyan zajos, mint a Föld.
Amilyen kicsi olyan hasznos a Soundsee
Hogy kapta a nevét az ISS?
A névválasztás hátterében az áll, hogy az objektum finanszírozásában komoly szerepet vállaló két nagyhatalom, az USA és Oroszország nem tudott megegyezni más névben, mert amit az egyik ország javasolt, a másiknak nem tetszett és persze fordítva. Így az oroszok megvétózták az Alpha nevet (mert az az elsőségre utalt, de az oroszok már évekkel az ISS megépítése előtt fellőtték a Szaljutot), az amerikaiak pedig az Atlantot torpedózták meg, mert a név az elsüllyedt kontinensre, valamint az Atlantis űrrepülőre emlékeztetett volna. Így lett a nemzetközi űrállomás hivatalos neve egyszerűen Nemzetközi Űrállomás, angolul International Space Station, rövidítve ISS.
A Nemzetközi Űrállomás
A Nemzetközi Űrállomás története
A korábban működő független űrállomások, az orosz Mir–2, az amerikai Freedom és az európai Columbus egyesítésével, nemzetközi összefogással jött létre az ISS. Első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból, majd ezt követően több lépcsőben bővítették, jelenleg tizenhat lakó-, kutató- és tárolómodulja van, de idén és jövőre is tovább bővül a tervek szerint. A 405 kilométeres magasságban, Föld körüli pályán keringő objektum 2000. november 2-a óta állandóan „lakott”, akkor két fő tudott huzamosabb ideig a világűrben tartózkodni, a bővítéseknek köszönhetően azonban ma már akár hat asztronauta befogadására is képes a 420 tonnás, 108 méter hosszúságú űrobjektum.
Ma már akár hat asztronauta is dolgozhat egyszerre az ISS fedélzetén
