Szoftver

Tehenek farkára szerelt szenzorok

2018.07.19 No Comments 5 perc olvasási idő

Statisztikák szerint Brazíliában több mint 220 millió szarvasmarhát tenyésztenek, és ez körülbelül 13 millióval több, mint a dél-amerikai ország lakossága. Ennek ellenére a feleakkora állatállománnyal bíró Egyesült Államok több marhahúst állít elő évente, mint az Amazonas őserdőinek hazája. Az állattenyésztésben megjelenő technológiák, például szenzorok és új generációs mérőeszközök segíthetnek a jövőben a hatékonyság növelésében és a latin-amerikai ország versenyképességének javításában.

Felismerték ezt a brazil farmerek is, akik mesterséges intelligenciát, felhő-alapú megoldásokat és IoT-eszközöket kezdtek használni a szarvasmarha-tenyésztésben. Tavaly júniusban a Bosch is bevezette brazil piacra a Precision Livestock Farming elnevezésű, gazdákat segítő, precíziós szenzoralapú rendszerét. Ez egy olyan IoT-megoldást takar, amely különféle mezőgazdasági és gazdasági szempontból fontos paramétereket, például az állatok súlyát méri, és ezzel segíti a farmereket abban, hogy csordáikat illetően a lehető legjobb döntéseket hozhassák.

Azonosítóval megjelölt szarvasmarha

Már több mint hárommilliószor sétáltak át Fazenda Santa Fé szarvasmarhái az okosmérlegen

Első alkalommal Fazenda Santa Fé területén, Brazília egyik legnagyobb szarvasmarha-gulyájának otthont adó farmján tesztelték a Bosch szenzoralapú, összekapcsolt rendszerét. Mintegy negyvenezer állat él ezen a tikkasztó szárazsággal és az állandóan kavargó szél fútta vörös porral küzdő sztyeppén, 400 kilométerre a brazil fővárostól.

A gazdák egyik legnagyobb kihívása az állatok súlyának megállapítása. Ugyanis ha túl korán adják el a szarvasbikákat, akkor a kisebb súly miatt jelentős profittól esnek el, míg ha túl későn kerülnek a jószágok a vágóhídra, akkor többletköltség keletkezik az etetésük és a gondozásuk miatt. Emiatt Fazenda Santa Fé bevezetett egy rendszert, amelynek középpontjában egy okosmérleg áll. Ezt a mérleget az itató és az etető között félúton helyezték el, és úgy vették kerítéssel körbe a területet, hogy a marháknak mindenképpen át kelljen menniük a mérőeszköz felett. Ha egy állat átsétál a mérlegen, az minden alkalommal leméri a súlyát, majd az információkat rádióantennán keresztül elküldi a farm információkezelő rendszerének. A marhák fülébe rádiófrekvenciás azonosító (RFID) kerül, az egész rendszert pedig napelemek működtetik.

Bosch napelem egy szarvasmarhafarmon

A Bosch megoldása annyira bevált, hogy immár jóval több mint hárommillió alkalommal sétáltak át a marhák a mérlegen. Sőt, a farm működtetői a jövőben további adatokat igyekeznek kinyerni a rendszerből, például megjelölnék azokat az állatokat, amelyek súlya nem változik és igyekeznek kideríteni ennek okát.

A magyar szakértők bendőszondán dolgoznak

Nem csupán Dél-Amerikában igyekeznek kihasználni az okosmegoldások pozitív hatásait az agráriumban. Az állattenyésztés terén a hatékonyabb energiagazdálkodásban, az állatok biztonságosabb és védettebb életterének megteremtésében és az egészségük megőrzésében lehet a gazdák segítségére a technológia.

Egy innovatív fejlesztés keretében például az Egyesült Királyságtól, Írországon és Hollandián át egészen Franciaországig, egyre több helyen alkalmazzák a tehenek farkára helyezett mozgásérzékelőt. Kutatók korábban megfigyelték és lemodellezték azt a farokcsóválási mozdulatsort, ami minden tehénnél előre jelzi a boci születését. Így a mozgásérzékelővel egyszerűbb felkészülni az újszülött állat érkezésére.

Hazánkban ugyancsak történt már előrelépés a területen. Magyarországon egy tudományos csapat úgynevezett szenzoros bendőszondán dolgozik, hogy az állatok gyomrának pH-értékéből mérni lehessen, beteg-e az állat és szükség van-e speciális gyógyszerre a kezeléséhez. A körülbelül ökölnyi nagyságú eszközt a szarvasmarha egyszer nyeli le, majd ha a megfelelő kapun átsétál, a szonda az elektronikus jellé alakított értéket átküldi az információkezelő rendszernek. Így nem szükséges minden egyes tehenet gyógyszerrel terhelni, csak azoknak kell beadni az orvosságot, amelyek az adatok alapján veszélyeztetettek. Így mindenki jól jár: kevesebb gyógyszerre van szükség, a gazdának kevesebb költsége keletkezik és az egészséges jószágok szervezetét sem terhelik idegen anyagokkal.

Iratkozz fel hírlevelünkre!