Mivel a 21. század embereként alapvető szükségletünkké vált az internet, a wifi és a hálózatokra épülő technológiai megoldások, érdemes megismerkednünk a fejlődést jelentő következő lépcsőfokkal, az összekapcsolt eszközökkel. Jöjjön hát a hárombetűs varázsszó: IoT dióhéjban.
Okostelefonok, okos otthonok, önvezető autók, okos városok – okos lámpák és még annál is okosabb hűtők. Az innováció irányát és a legmodernebb technológiák elnevezését tekintve egy külső szemlélő azt hihetné, az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnőttek az emberiség használatában lévő tárgyak értelmi képességei. Természetesen távolról sem arról van szó azonban, hogy mérnökök százai másodfokú egyenletek megoldására tanították volna a háztartási gépeket. Ha az okos eszközök azonban nem feltétlenül Nietzsche filozófiáján töprengenek, akkor mitől lesznek „okosak”? És mit jelentenek a hozzájuk kapcsolódó kifejezések, például az összekapcsolt eszközök vagy az IoT, azaz a Dolgok Internete (angolul Internet of Things)?
Az eszközök „okossága” abban rejlik, hogy óriási mennyiségű kívülről jövő információt képesek befogadni, tárolni, feldolgozni és maguk is adatokat továbbítanak más tárgyaknak. Az egymással megosztott információhalmazból képesek kiválasztani a számukra értékeseket, és képesek bizonyos egyszerűbb döntések meghozatalára. Sőt, emberi beavatkozás segítségével akár összetettebb problémák megoldására is.
Vegyük a világítás szabályozásának esetét. Manapság nagyon népszerűek az okostelefon által irányítható lámpák. Ha a telefonkészülék mikrofonjába bemondjuk a megfelelő utasítást, például azt, hogy az adott lámpa azonnal váltson szórt fényre, akkor a telefonnal összekapcsolt világító test kicsit lejjebb veszi a szobát bevilágító fény erejét. A teremben zajló egyéb beszélgetésekből a telefon kiszűri az erre vonatkozó utasítást, és kommunikálja a kérést a lámpának. A két tárgy között oly módon zajlik le adatátvitel, hogy abból teljes mértékben kimarad az ember.
A Dolgok Internetét alkotó eszközök és alkalmazások felhasználásának skálája rendkívül széles. Sőt, a trendek azt mutatják, hogy a környezetből érkező információk felfogására képes érzékelő szenzorokkal szerelik fel a legegyszerűbb használati tárgyakat is: futócipőket, melegítő felsőket, tűzhelyeket, redőnyöket, fürdőszobai tükröket, még a fésűket is. Nem vicc, egy amerikai kozmetikai cég piacra dobta az okos hajkefét. A minden háztartásban nélkülözhetetlen szerkezet képes megmondani, milyen erősen fésüli használója a hajszálait és okoz-e ezzel visszafordíthatatlan károkat a hajhagymáinak.
Az egymással vezeték nélküli hálózatokon keresztül kommunikálni képes tárgyak, egymással összekapcsolt elektronikai gépek rendszerét az amerikai Kevin Ashton nevezte először a Dolgok Internetének 1999-ben egy prezentációja címében. A találó kifejezés, azóta bejárta a világot és népszerűsége töretlen. Nem csoda, mivel az elmúlt években mind a hálózatba kapcsolt eszközök palettája, mind száma rohamosan nő. A McKinsey Global Institute egyik előrejelzése szerint 2025-re több ezer milliárd dollárban mérhető értéket teremthetnek majd a számítógépes hálózatokra kapcsolt eszközök.
A McKinsey Global Institute szerint az IoT alkalmazások egyik legnagyobb piaca a gyártóipar lehet, ahol az eszközök és folyamatok optimalizálásával 2025-re 1200-3700 milliárd dollár üzleti értéket teremthetnek. A gyártóipart az okosvárosokba szánt erőforrás-kezelő, forgalomirányító, közbiztonsági és egészségügyi megoldások szegmense követi, míg a dobogó harmadik fokára a különféle logisztikai, navigációs és önvezető járművekbe fejlesztett megoldások kerülhetnek.
Feltehetően a hasonló fejlesztésű használati tárgyak kikopnak majd a köztudatból, csakúgy, mint a floppy discek, a videómagnók vagy a Nintendo. Az az elv azonban, hogy az egyes elektronikai eszközök szenzorokon keresztül információkat gyűjtsenek, majd ezeket az adatokat egymásnak átadják, valószínűleg a jövőben még népszerűbb marad. Lehet, hogy az önvezető autók első generációját lecseréli majd a gyártó egy gyorsabb, több szenzort tartalmazó modellre, de az IoT-elv élni fog.
Ezért rendkívül fontos megismerkedni a Dolgok Internetével és felhasználási módjaival, mert bizony a jövőben még több helyen fogunk egymással összekapcsolt tárgyakba botlani. És azt persze senki sem szeretné, hogy a saját kenyérpirítója okosabb legyen nála.
