Az urbanizáció ellenére, ami elszívja a vidéki fiatalokat a városokba, vannak térségek, ahol az elnéptelenedett falvak lassan új életre kelnek. A városok zajától megcsömörlött, hiányérzetüket a vidék bájával feloldani kívánó örökifjak, újrakezdők, környezetüket alakítani akarók, vagy egyszerűen csak a pihenni vágyók szivárognak vissza a falvakba és kezdenek új életet.
Bár menekülnek a város zajától és porától, az urbánus jellemzőiket rendszerint megőrzik. A technológiai és technikai igényeikről nehezen mondanak le, többségük számára az internet, a behálózottság ugyanolyan fontos, mint a friss levegő. Ők tudják, hogy a falusi élet romantikája és a tárgyak hipergyors internete között nincs ellentmondás.
Hogy ez mennyire így van, egy Brüsszelben megrendezett konferencia is alátámasztja, amit az Európai Unió egyik intézménye, az Európai Vidéki Hálózat (ENRD) szervezett tavasszal. A konferencia célja az volt, hogy okos falvak kínáljanak alternatívát a vidéki élet fennmaradásához. Olyan 140 kezdeményezést mutattak be ezen az eseményen, amelyek Európa-szerte azt bizonyítják, hogy a digitális innovációk a fenntartható fejlődés részeként elősegítik a falvak egészségügyi, szociális, oktatási, energiagazdálkodási és mobilitási szükségleteinek kielégítését. Nézzünk most egy ilyen példát.
A németországi – bármilyen meglepő, de az ország lakosságának kétharmada falun él – Fraunhofer Intézet a falusi szolgáltatások digitalizációjának holisztikus megközelítését teszteli néhány mintafaluban. Egy közös, digitális platform keretében a helyi javak és élelmiszerek forgalmazására, a kommunikációra, a mobilitásra és az elektronikus ügyintézésre dolgoztak ki új megoldásokat. Számos szolgáltatás közösségivé vált, a falvak élete pedig az együttműködés erején alapuló, szerves ökoszisztémává alakult. Az intézet pályázatot hirdetett, s végül három falut – Eisenberget, Göllheimot és Betzdorf-Gebhardshaint – választottak ki a kísérletre. A három település összesen 73,5 négyzetkilométeres területen helyezkedik el és 26 ezer lakosnak adnak otthont. A kísérlet során a kereskedelem mellett azt helyezték fókuszba, hogy digitális önkéntes munkával mi mindent lehet elérni. Olyan, helyiek által használt alkalmazásokat fejlesztettek, amelyekkel a helyi termékeket tudják házhoz rendelni és kiszállítani. A BestellBar és a LieferBar applikációkat évente átlagban 35 helyi vállalkozás alkalmazta, 1200 terméket lehetett elérni általa, 700 helybéli regisztrált a szolgáltatásra, 800-nál is több megrendelést kezdeményeztek és 200-nál több önkéntes kiszállítást is feljegyeztek. A vállalkozások között pékségek, biogazdálkodók, farmerek, patikák, vegyesboltok, mosodák és könyvesboltok is szerepeltek. 
A lakosok által megrendelt termékek és szolgáltatások eljuttatásában önkéntesek segédkeztek a LieferBar mobilos alkalmazáson keresztül. Az ötlet alapja az, hogy ha valaki épp dolgát végzi az egyik településen, akkor onnan ő szállítja a sajátján kívül, a szomszédai által megrendelt termékeket is. Mindezt önként és ellenszolgáltatás nélkül. Vagyis nem teljesen. A kiszállításokért ugyanis digitális pontok járnak, amiket kedvezményként más környékbeli szolgáltatások és termékek beszerzésekor lehet érvényesíteni. Az ökoszisztéma részei olyan csomagautomaták is, ahol a megrendelt, digitális kóddal ellátott termékeket személyesen lehet átvenni.
A digitális világban nagyon fontos az egyértelmű és közösségi kommunikáció. Erre fejlesztették ki a DorfNews alkalmazást, amely a néhai kisbíró (aki a falu utcáit járva kidobolta az éppen aktuális híreket) mai megfelelője, és használatával a lakosok közvetlenül és naprakészen férnek hozzá az őket érintő helyi információkhoz, hirdetményekhez. Helyi tudósítók jelentkeznek- és számolnak be a falu aktualitásairól, eseményeiről. 2018-ban létrehoztak egy DorfFunk alkalmazást is, ami közösségi alapon minden információt összegyűjt az adott faluról, valójában falu a zsebben – ahogy a betzdorfiak elnevezték.
A cél nemcsak az volt, hogy a falusiak újra elkezdjenek beszélgetni egymással és közösen oldják meg feladataikat, hanem ezzel a közigazgatási rendszert is tehermentesíteni kívánták. A három településen élők hetente mintegy 400 alkalommal keresték fel kérdéseikkel, problémáikkal a digitális önkormányzatot, a helyi híreket pedig több mint ezerszer töltötték le okos eszközeiken. A digitalizáció nem lanyhul, idén újabb alkalmazásokkal kívánnak előrukkolni és a térségi mobilitást kívánják fejleszteni. 
A digitális falvak program folyamatosan bővül, több tartomány kormánya – Bajoroszágban például Steinwald-Allianz, Spiegelau-Frauenau települések – is csatlakozott az ötletgazdák mellé. Van olyan falu, ahol a lakosok egészségi állapotát vizsgálják, van, ahol a közösségi közlekedést helyezték fókuszba. A vidéki digitális laborok azonban nemcsak Németországban sokasodnak, hanem többek között Finnországban és Katalóniában is. Közös bennük a vidék szeretete, a tenni akarás igénye, a hagyományok őrzése, azok átmentése és újra felfedezése, a közösségi szellem ereje és ebből a tárgyak internete már nem kihagyható.
