Harangkongatástól a füstérzékelőn át az okos tűzjelzőig – avagy a tűzoltás rövid evolúciója
Budapesten az 1850-es években még lovas tűzfelügyelő járőrök cirkáltak, a tüzet harangkongatással, lámpával, zászlóval jelezték. A század végére óriási technológiai robbanást ünnepelhettek a tűzoltók: a távírónak és telefonnak hála már sokkal gyorsabban lehetett jelezni, ha valahol felcsaptak a lángok. A központba bekötött utcai tűzjelző készülékekkel, csengőkkel és szirénákkal jelentősen gyorsult a reakcióidő. Azért különösen vidéken az I. világháború előtt is működtek még a hagyományos eszközök: aratás idején toronyból figyelték a veszélyt, baj esetén haranggal, lámpákkal vagy éppen kézi szirénával riadóztattak.
Manapság már nem kémlelik tűzőrök a határt és nem poroszkálnak tűzoltók az utcákon. A tűzjelzést modernebb berendezésekre bízzák, leggyakrabban füst – vagy hő érzékelőkre. Ezek sem működnek azonban tökéletesen. Nagy terek vagy magas mennyezet esetén például időbe telhet, míg a füst eléri a detektort, márpedig tűz esetén éppen az idő a legértékesebb tényező. A forrásánál bemérni és még a terjedés előtt megfékezni a lángokat: olykor csak másodperceken múlik. Ráadásul bizonyos helyeken, például nagyon párás, vagy poros gyárakban a megoldás nem működik, és magas a hamis riasztások esélye is.
Olykor ezért érdemes visszanyúlni eleink hagyományos módszereihez, legfeljebb kicsit „fel kell okosítani” azokat! A Bosch is ezt tette: rájött, hogy olykor az egyszerűbb több, a tűzőrnél hatékonyabb rendszert aligha találni. No, nem lovas tűzoltók kiképzését kezdték meg, inkább az embert cserélték egy élesebb és fáradhatatlan szemre – a kamerára.
Az AVIOTEC rendszere a kamera képét valós időben elemezve, már legkisebb megjelenésekor felismeri a lángot vagy a füstöt, és ezzel értékes időt nyer. Az egyszerűen telepíthető készülékben az intelligens program olyan szempontokat figyel, mint például a láng színe, alakja, fényereje, vagy a füst esetén a felfelé terjedő anyagok sebessége és iránya. A rendszer nem csak másodpercek alatt észleli a veszélyes változást, de azonnal elemzi is, és elkerülve a téves riasztásokat csak szükség esetén küld értesítést, de az élő képnek hála az operátor egyébként is pillanatok alatt meggyőződhet arról, szükség van-e.
Két perc, épp ennyi elég ahhoz is, hogy baj legyen. Érdemes kattintani:
Az AVIOTEC ráadásul több feladatot is képes ellátni egyszerre. A rendszer a tűz mellett figyelmeztethet például balesetekre, vagy útban lévő – például vészkijárat elé rakott – tárgyakra is, és persze egyszerű biztonsági kameraként is megállja a helyét.
Miből van a tűz?
A tűz egy kémia reakció eredménye, amely az oxigén és az éghető anyag között jön létre. Ha a tüzelőanyag hőmérséklete eléri égési pontját, akkor beindul a reakció, az égés. A kölcsönhatás egyik eredménye a hő, a tűz veszélyességét éppen az jelenti, hogy a kémiai reakció fenntartja önmagát: amíg van tüzelőanyag és oxigén, a lángok terjednek. De mik is azok a lángok? A hő által létrehozott fényeffektus az izzás. Ennek színe attól függ, hogy mit égetünk és milyen forró a hőmérséklete. A lángon belüli eltérő színeket a hőmérsékletkülönbség okozza: a legforróbb a kék rész, a leghidegebb pedig a narancs és a sárga (vesd össze a gáztűzhely lángját és a tábortüzet!). Az égés során felszabaduló illékony gázokat hívjuk füstnek, a hátramaradó egyéb anyagokat pedig hamunak. Érdekesség, hogy a tűz terjedését a gravitáció határozza meg: a melegebb, kisebb sűrűségű gázok felfelé szállnak, ezért a tűz is elsősorban felfelé terjeszkedik. Egy gravitáció nélküli környezetben, például egy űrhajóban, a láng gömb alakú. Rossz hír a Csillagok háborúja rajongóknak: oxigén hiányában valójában az űrhajók sem tűzlabdaként robbannának fel az űrben.