Skip to main content
 

Sokat változott az oktatás az elmúlt száz évben. Lehet, hogy egy mai okosiskolában már a kis Karinthy Frigyes is jobban érezné magát?

„A középiskolai tanuló élete: nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, halálos veszedelem: minden reggel pontban nyolckor, a véletlenek és ravasz kelepcék és elhatározó események hullámzó harcterére kiront: sebeket kap, sebeket oszt, néha elvérzik. Másnap újra feltámad, kezdi elölről. Minden reggel új fegyverzet és új haditerv” – írta le Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művében egy iskolába induló diák gondolatait. A humoros novellafüzér 1916-ban született, de még ma is a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alkotása, ugyanolyan jól érthető, mint bő száz esztendővel ezelőtt.

Tanár úr kérem!

Pedig az oktatás nagyon sokat változott az elmúlt évszázadban. Az okosiskolákban a gyerekek „fegyverzete” már a telefon és a tablet, a rettegett bizonyítványt nem kell magyarázni, mert digitálisan elérhető, a „rossz tanuló” pedig hiába is próbálja törléssel húzni az időt az interaktív táblán.

Hogy milyen egy okostanóra?

Hogy milyen egy okos tanóra? Hogy milyen egy okos tanóra?

Osztály vigyázz, jelentés – nagyjából eddig nincs különbség. Ezután a diákok a tankönyv és füzet mellett táblagépüket is előveszik. Bejelentkeznek fiókjukba, a tanár pedig csak akkor kezd neki a tanításnak, mikor már mindenki elérhető. Az okoseszköz nyújtotta előnyök és lehetőségek szinte kimeríthetetlenek.

  • A pedagógus végig, akár folyamatában is pontosan látja, hogy a diákok mivel foglalkoznak.
  • A tanulók azonnali visszajelzést kapnak munkájukról.
  • A világhálón óriási mennyiségű tanítási segédanyag érhető el, köztük multimédiás tartalmakkal.
  • Búcsút inthetünk a krétának és mindent összecsöpögő szivacsnak: az eszközök képernyője kivetíthető.
  • Nincs több kapkodó körmölés és kiolvashatatlan jegyzetek.
  • Könyvtárazás helyett egy kattintással megoldható a kutatás.
  • Számtalan alkalmazás közül lehet válogatni.
  • Akár még más iskolák, sőt országok diákjaival is együtt tanulhatnak.
  • Egyszerűbbé válik a csoportos – vagy akár magán oktatás, a számonkérés, a javítás és ellenőrzés, a házi feladat.
  • A tananyag – és fájdalom, a bizonyítvány is – a felhőbe költözik.
  • Játékosabbá, szórakoztatóbbá, és interaktívabbá tehető az oktatás, amit a gyerekek is nagyon élveznek.

Adni vagy nem adni? – ez itt a kérdés

Adjunk okostelefont a gyereknek, vagy ne adjunk? – ez a mardosó kérdés egyszer minden szülő életében felmerül. És úgy tűnik előbb vagy utóbb, mindig beadják a derekukat, a kérdés legfeljebb a mikor. Egy 2012-es felmérés szerint a 12-14 évesek korosztály kétharmadának volt mobiltelefonja, negyedük nevezte a készüléket „létszükségletnek”, és ezek az arányok azóta biztosan jóval magasabbak. Magyarországon az iskolákban a diákoknak általában tilos használni saját okostelefonjaikat. Nem kivétel ez alól az okosiskola sem. Ennek fő oka technikai: ha a tanulók többféle eszközt használnak, eltérő rendszerekkel, különböző kezeléssel, akkor az a tanár számára ellenőrizhetetlenné teszi a tanítást. Ettől függetlenül az okoseszközök az otthoni tanulás során természetesen ugyanúgy használhatók.

Adni vagy nem adni

Búcsú a tanártól? Semmiképp!

Ha minden információ fent van a Wikipédián, vagy egy Google-kereséssel percek alatt kinyomozható, akkor minek vannak tankönyvek? Talán a jövőben még a tanárok is lecserélhetők robotokra? – merülhet fel a kérdés. Azért itt még nem tartunk. – Meg kell találni az egyensúlyt a hagyományos és az új módszerek között! A tanár szerepe ugyanolyan fontos, hiszen az eszközöket lehet rosszul is használni! – figyelmeztetnek a szakemberek, akik már tesztelték a rendszert.

Okosiskolából a Samsung programjának keretében ugyan már Magyarországon is működik néhány, kétségtelen előnyeik ellenére azt azonban nem lehet mondani, hogy gombamód szaporodnának. Ennek egyik oka, hogy a módszer szélessávú vezeték nélküli internetet igényel, amely egyelőre nem minden oktatási intézményben adott – bár a kormány ígérete szerint a közeljövőben mindenütt pótolják ezt a hiányosságot. A másik probléma, hogy az okoseszközök beszerzése nem olcsó, hatékony kezelésükre a pedagógusokat ugyanúgy fel kell készíteni.

Ráadásul vannak olyan kompetenciák, amelyeket egy netes felület vagy okoseszköz sem képes felülmúlni, hogy olyan sikeres lehessen, mint Karinthy Frigyes Tanár ura: „Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. Mint gátját áttépő áradat: harsan fel a röhögés. Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve. A tanár csodálkozva néz, és elnézően mosolyog – magában megállapítja, hogy milyen frappáns és ellenállhatatlan humora van neki.”

Búcsú a tanártól

Jó pap holtig tanul

Élethosszig tartó tanulás? A Bosch szerint ez csak úgy működik, ha a tanulás élménnyé válik, és nem terhet jelent. A műhelymunka során ehhez a munkakörnyezetet is kiokosítják, hogy a dolgok internetével (IoT) mindig a megfelelő tartalmat ajánlják, a kellő helyen és időben.

A legjobb ötletek a motivált dolgozók fejéből pattannak ki, akik támogatva vannak abban, hogy folyamatosan tanulhassanak munkájuk során.

– fogalmazta meg Sirkka Freigang, a Bosch okostanulás részlegének vezetője, miért kell hasznosítani az okosmegoldásokat a felnőttképzésben is.

Komolyan hangzik? Pedig nem az, mert a felnőttek oktatása sem lehet száraz és unalmas. A Bosch az okostanításából sem maradhatnak el a játékos feladatok, miközben az olyan legmodernebb technológiákat is bevetik, mint a virtuális valóság, a hologram és a 3D modellezés.

Iratkozz fel hírlevelünkre!