Manhattan, Szabadság-szobor, villogó fényreklámok a Time Square-en és az életérzés, hogy ez a város sosem alszik, itt sosem hunynak ki a fények. Vagy talán inkább az okosfények. Néhány éve ugyanis a több mint 8,5 milliós megapolisz, a Wall Street és a Broadway otthona elkezdett okosvárossá formálódni, hogy csökkentse karbonlábnyomát és a jövő generációi is ugyanúgy élvezhessék a New York-i panorámát, mint ma.
A világ ütőerén
New York az Egyesült Államok legnépesebb városa és az egyik legsűrűbben lakott település szerte a világon. Lakossága közel azonos Magyarországéval, azonban a globális népesség töretlen növekedésével várhatóan tovább bővül majd, szakértők szerint 2050-re meghaladja majd a 9 milliót azoknak a száma, akik New York-inak vallhatják majd magukat.
Az egyre gyarapodó népességszám az energiafogyasztás fokozódásával és a karbonlábnyom növekedésével jár. Egyes becslések szerint New York mindössze egy évet, 2020-at tekintve mintegy 56,5 millió tonnányi széndioxidnak megfelelő kibocsátásért tehető felelőssé, és ez leginkább a közlekedés és az áramhasználat számlájára írható. Ugyanakkor a Nagy Alma vezetése elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re karbonsemlegessé teszik a várost, ehhez pedig az egyik fő stratégia olyan intelligens technológiák alkalmazása, amelyek segítségével okosvárossá és egyben fenntartható, kibocsátást minimalizáló megapolisszá válhat New York.
Nem lekapcsolják, csak áthangolják a fényeket
A városvezetés az elsők között vezette be a híres-nevezetes New York-i fények korszerűsítését, hogy csökkenteni lehessen az energiafogyasztást. 2013-ban életre hívták az ACE nevű programot, amelynek keretében több mint 650 épületben cserélték le LED-világításra a hagyományos égőket. A szakértők úgy becsülik, hogy ennek eredményeképpen több mint 900 metrikus tonnányi üvegházhatású-gáz kibocsátását előzték meg és nem mellesleg több mint 800 ezer dollárt spórolnak meg évente.
Más megapoliszokhoz hasonlóan a világítás mellett a vízfogyasztás és a szennyvíz megfelelő kezelése New York elsőszámú problémája. A magyarországnyi város naponta egymilliárd gallon vizet használ el. Annak megértésére, hogy a New Yorkiak hogyan használják a vizet, New York város környezetvédelmi osztálya egy olyan automata mérőrendszert (AMR) dolgozott ki, amely figyelmezteti a fogyasztókat a potenciális vízszivárgásra és segít csökkenteni a vízszámlát. A program eddig több mint 73 millió dollárt spórolt meg a New Yorkiaknak.
Intelligens kukák és okoskerületek
A New York-i közterület-fenntartó a világ legnagyobb szemétszedő egysége: minden egyes nap több mint 10 500 tonna hulladékot gyűjt be. A logisztikai problémák kiküszöbölésére és annak elkerülésére, hogy a kukákból kifolyjon a szemét, okoskukákat helyeztek el városszerte, és elnevezték őket Nagy Hasnak (BigBelly). A kukák napenergiával működnek és egy olyan chippel szerelték fel őket, amelyik detektálja, ha a kuka tele van vagy túl büdös, és jelzi a szemétgyűjtőknek, hogy ideje az adott kukánál is tenni egy kört.
Ráadásul ezek a Nagy Hasak még szeméttömörítőt is tartalmaznak, így körülbelül ötször annyi hulladék fér el bennük, mint egy hagyományos kukában. A kihelyezésük óta a Nagy Hasak a város becslései szerint 50-80 százalékkal növelhették a hatékonyságot, és azzal, hogy csökkentették a szemétgyűjtő autók megtett útjait, jelentősen csökkentették a karbonkibocsátást is.
A sikeres kísérleteket követően két évvel ezelőtt New York városvezetése elindította az első, kifejezetten okosváros-fejlesztési programját: több száz intelligens szenzort és technológiát helyezett el különféle kerületekben, hogy adatokat gyűjtsenek a szolgáltatások jobb menedzseléséhez. Ez magába foglalja a közlekedés optimalizálását, a vízszivárgást, a beltéri LED-világítást és a megfelelő levegőminőség-monitorozást. Sőt, a város WiFi-vel felszerelt, érintésmentes technológián alapuló, okosközpontokat is létrehozott, a telefonfülkéket pedig elektronikus készülékek töltőállomásaivá alakította.
