Big Ben, London Eye, piros kabátos őrök a Buckingham Palotánál, II. Erzsébet királynő és az ő corgijai. Az Egyesült Királyság fővárosát senkinek nem kell bemutatni, de érdemes fellebbenteni a fátylat egy kevésbé ismert oldaláról. London nem csupán a délutáni teázás, az emeletes buszok és a csodálatos indiai és pakisztáni ételek fellegvára, hanem Európa technológiai fővárosa és az intelligens megoldások egyik úttörője szerte a világon.
Ha azt mondod, tech, azt mondom, London
London nem csupán azért különleges, mert a hülye járások minisztériumának is helyet ad, hanem amiatt is, mivel ez Európa technológiai fővárosa. Mintegy 46 ezer techcégnek ad otthont, amelyek közel 240 ezer embernek adnak munkát, és itt található Európa egymilliárd dollárt érő, úgynevezett unikornis vállalkozásainak egyharmada is.
A britek fővárosa rengeteg CleanTech megoldást fejleszt, például olyan szenzorokat, amelyek új módszerekkel harcolnak a környezetszennyezés és a klímakatasztrófa okai és következményei ellen. Londonnak van a legnagyobb levegőminőség-mérő hálózata a világon, amelyek monitorozzák az aktuális helyzetet és a beérkező adatok alapján képesek előre jelezni a kibocsátások mennyiségét is.
Intelligens Londonország
Valójában amikor Londonról beszélünk, érdemes inkább egy országot elképzelni, hiszen 9 millió lakosával – amely az előrejelzések szerint 2050-re akár 11 milliósra is duzzadhat – megközelíti Magyarország lakosságát. Ennek a hatalmas megapolisznak az igazgatásához a már többször újraválasztott polgármester, Sadik Khan a technológiát is segítségül hívta. A város vezetése szentül hiszi, hogy az intelligens megoldások jelentik az elmozdulást a jövő felé. 2017 szeptemberében ugyanis a világon az egyik elsőként neveztek ki Londonban digitális főtisztviselőt Theo Blackwell személyében, akit Khan a város digitális fejlesztésével bízott meg, valamint azzal, hogy okosvárossá transzformálja Londont.
Egy évvel később a londoni polgármesteri hivatal kiadta a „Smarter London Together” ütemtervet, az első nyilvános városreform-tervet, amelyik az adatok megosztására, az okosinfrastruktúrára és a technológiai innovációra tekint a városfejlesztés kulcsfontosságú mozgatórugóiként.
Az azóta eltelt idő alatt létrehozták a London DataStore-t, amelyik több mint 700 nyílt hozzáférésű adatállományt tartalmaz. A londoni városháza arra használja a rengeteg adatot, hogy a szolgáltatásait, a kampányokat és a közpolitikákat ezek alapján tervezze meg. A lakhatási adatokból például a kisebb fejlesztési projektek, a barnamezős beruházások vagy éppen az új iskolák lehetséges helyszíneit azonosítják. A demográfiai adatokból a különböző városrészek populációs változását jelzik előre és ezek alapján jelölnek ki különféle közszolgáltatási helyszíneket, úgymint iskolákat. A levegőminőségi adatokat pedig arra használják, hogy közegészségügyi kampányokat indítsanak a londoniak egészsége érdekében, és figyelmeztessék mind a gyerekeket, mind a felnőtteket, ha a levegőben ártalmas a szálló por koncentrációja.
Fenntartható közlekedés
A britek fővárosa az okosmobilitás terén is az élen jár Európában. London vezetése azt az ambiciózus tervet tűzte ki maga elé, hogy 2041-re a városi utak 80 százalékát gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel tegyék meg a városlakók. Az úgynevezett Elizabeth Line megépítése, amelyik millióknak kínál majd új metróvonalat, szintén ebbe az irányba mutat.
Ezen kívül Sadiq Khan az évek során rengeteget invesztált a vasúti közlekedésbe, a gyalogosok és a bringások számára kialakított infrastruktúrába, az elhagyatott városrészek újjáépítésébe, továbbá a „zöld” gazdaság fejlesztésébe. Emiatt London vezetésének meggyőződése, hogy 2050-re sikerülhet a várost teljesen karbonsemlegessé tennie. Ha sikerül megvalósítaniuk a terveket, akkor ez csodálatos példája lesz annak, hogyan vihet át a technológia és a zöld gondolkodás egész metropoliszokat a fenntartható jövőbe.
