Klímaváltozás, közbiztonság, energiafelhasználás: ezek mind olyan globális trendek, amelyek megnehezítik a városok fenntartható működését. A Bosch Magyarország Podcast ötödik adásában Tóth Edit és beszélgetőpartnerei olyan smart city, vagyis okosváros megoldásokról beszélgetnek, amelyek segít(het)ik egy élhetőbb környezet kialakítását legyen szó technológiai, ökológiai vagy dizájn megoldásokról.
Ezektől nem kevesebbet remélünk, minthogy néhány éven belül városi legendákká teszik a parkolási nehézségeket, a gyalogos gázolásokat, a rossz levegőt vagy akár a wifi nélküli közterületeket. Beszélgetésünk alkalmával megnéztük hogyan állnak a magyar városok a nemzetközi projektekhez képest továbbá a lehetőségekről és veszélyekről is szó esett, tartsatok velünk!
Vendégeink egyike Orbán Kristóf a Lechner tudásközpont okosvárosokkal foglalkozó települési technológiák osztályának vezetője. Az okosváros online példatár, valamint hazánk okosváros-stratégiái is a Lechner módszertan figyelembevételével készülnek. Fejlesztéseikkel aktív részesei hazánk első államilag koordinált okosváros pilot projektjének is.
Kollégánk, Tolnai Gergely korábban a gépjárműfelszerelések és diagnosztika üzletágon kezdett a cégcsoportnál majd az elektromos kéziszerszám csapat regionális vezetőjeként tevékenykedett. Ma a regionális üzletfejlesztés területén dolgozik, pozíciója regionális, tehát több országára is rálátással bír.
Egy kis történeti áttekintés
Az egyik legfontosabb fogalom a fenntarthatóság, ami a fennálló problémákra reagáló zöld megoldásokat jelenti. Egy városnak a digitalizáció és az aktuális technológiai újdonságok révén – a lakosság bevonásával – az életminőség javítása érdekében a globális problémákra kialakított válasza az okosváros. Az 1990-es évek közepén inkább a globális infokommunikációs projektekhez volt köthető, majd később az önkormányzatokhoz került. Az utóbbi évtizedben egyre fontosabb a lakosság bevonása, továbbá, akár a startup projektek integrálása.
Sokrétű a lépték és a felhasználási terület
A jó példák felsorolásakor számos hazai település is felmerül a beszélgetés során, többek között Szeged, ahol az okos-várostervezés tudatos volt az elmúlt években. Monoron 5-6 éve okosváros pilot projektet indított a magyar állam a Lechner tudásközpont támogatásával. Számos hasonló projektet készített a tudásközpont Nyíregyházán, Debrecenben, Szigetszentmiklós és Kaposváron. A szakemberek ezen a ponton kitérnek a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, „The Line” projektre, amely nem más, mint a Közel-Keleten tervezett 170 kilométer kiterjedésű gigaváros. Ez az utóbbi időben, komoly visszhangot váltott ki a nemzetközi térben.
The Line – a koncepció egészen elképesztő
Tolnai Gergely számos olyan – akár a Lechner tudásközpont okosváros példatárában is jegyzett – Bosch termékről beszélt, aminek közvetlen előnyeit éljük meg a hétköznapi életben. A tömegközlekedési eszközön utazókra vigyázó ütközéselkerülő-rendszert említhetjük példaként, amely nemrég Budapesten is bemutatkozott. Szintén szóba kerülnek az okoszebrák, amelyek a statisztikák szerint legalább olyan biztonságosak, mint egy lámpás zebra, de azok töredékéből megvalósíthatók.
Az energia tárolása kulcskérdés
A Rheintal régióban „virtuális erőművet” valósítanak meg, a szoftveres fejlesztés szintén a Bosch szakembereihez köthető. A legkisebb rendszereket kötik össze a legnagyobbakkal. Egy hatalmas energiatároló-kapacitás jön így létre, ami a napelem időszakosságából akadó hátrányokat is képes kiküszöbölni. Tolnai Gergely a lokális megoldásokban látja a jövőt. Például lokálisan telepített energiatároló egységekben, amelyekkel az elektromos hálózatok fejlesztése miatt felmerülő ellátási problémák is kiküszöbölhetőek. Az okostelepülések egyik ismérve ugyanis az alkalmazkodóképesség is.
Az energia tárolása és eljuttatása a megfelelő helyre kulcskérdés lesz
Ma már a szoftveres technológia képes irányítani
Kollégánk szerint kezdésnek elég lehet, ha kicsiben kezdjük, ha a rendszer jól működik, akkor gyorsan bővül majd, hiszen hatékony megoldást kínál. Példaként említi Németország több mint 2000 Skoda márkaszervizét, amelyeknek energiamenedzsmentjét egy Bosch rendszerre bízták. Ezt a rendszert összesen három (!) ember üzemelteti táveléréssel. Valós időben követik az energiafelhasználást, irányítják a hűtést, a fűtést és a légkezelést, az árnyékolástechnikát és napelemrendszert. Amellett, hogy jelentős költségeket takarítanak meg a rendszerrel, három év alatt meg is térül a beruházás – mindez még a „régi” energiaárakkal számolva.
Helyi potenciálok: geotermia, „okos” hulladékkezelés
Orbán Kristóf az energiaárak kapcsán külön kiemeli, hogy Magyarországon komoly erőforrások találhatók. Ennek kapcsán vannak jó példák is – például Szegeden – ugyanakkor a rendszerben jóval nagyobb a lehetőség. Dániában az előállított hő 30-40 százaléka a hulladék égetéséből származik. Ez kettős problémát old meg: a hulladék elhelyezését és annak termelési célú felhasználását. Tolnai Gergely a hulladékkezelés kapcsán megemlíti a Bosch szingapúri csapatának fejlesztését, ami kamerakép alapján képes a műanyagok típusának azonosítására. És ha már külföldi kalandozás, kollégánk erdőtüzek kapcsán is példaként hoz egy érdekességet: a különböző szenzorokat, amelyek akár városokat veszélyeztető tűzesetek megfékezésében is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. Itt óhatatlanul is visszatérünk az aktuális energiaválságra, és ennek kapcsán is számos Bosch technológia kerül elő, amelyek a nyári hűtési, vagy a téli fűtési időszakban kaphatnak nagyobb szerepet a jövőben.
Társadalmi szemszög
Legyen szó bármelyik előbbi fogalomról, a társadalom együttműködési hajlandósága kiemelt, mivel ők a felhasználók, az aktív részesei, ugyanakkor haszonélvezői is ezeknek a megoldásoknak. Mindkét szakértő hangsúlyozza a beszélgetés során a kompetenciafejlesztés fontosságát. Emellett az is fontos, hogy egy koncepció kezdeti időszakba vonják be a várost, vagy az érintett tömeget. Ha a rendszert úgy ismerjük meg, hogy az egy jó célt szolgál, azt jobban elfogadjuk. Ez különösen igaz azokra, akik az új technológiák megjelenésétől az állásukat féltik. A hozzáállás a kulcskérdés, hogy ki mennyire fogadja el, hogy a mérleg végül pozitív – vonható le a beszélgetés tanulsága. Ha a te érdeklődésedet is felkeltette rövid összefoglalónk, hallgasd meg a Bosch Magyarország Podcast legújabb epizódját!
