Ha azt mondjuk, sushi, kimonó, szumó, biztosak vagyunk benne, hogy mindenkinek Japán jut eszébe. Kétség sem férhet hozzá, hogy vannak olyanok is közöttünk, akiknek erről az országról a kintsugi (az arannyal javítás művészete, azaz a tökéletlenség filozófája), a csodálatos zen-kertek vagy olyan híres emberek, mint Akira Kurosawa (a modern japán filmkészítés egyik legnagyobb rendezője) vagy a világhírű divattervező, Issey Miyake neve ugrik be először. A rendkívül gazdag kultúrával és történelmi örökséggel rendelkező ország a hagyományokat a modernitással ötvözi. A japán életstílus egyik alapja pedig a természet és a technológia harmonikus együttélésére való törekvés. Nem csoda hát, hogy a városfejlesztéseket illetően a felkelő Nap országában évtizedekre előre terveznek. Sorozatunk első részében a főváros innovációit mutatjuk be.
A célok között a legfontosabb a városi életminőség javítása
Jóllehet a világ legnagyobb metropoliszában, Tokióban a lakosság száma évről-évre csökken, a több mint 37 millió lakosú óriásvárosban él az ország népességének 30 százaléka, és a népsűrűség olyan magas, hogy a legforgalmasabb reggeli és esti órákban (rush hours) a metrók és a helyi vonatok annyira túlterheltek, hogy az ingázókat a személyzetnek kell a kocsikba tuszkolnia.
Nem jobb a helyzet a gyalogos közlekedésben sem. A világ legforgalmasabb útkereszteződésében, a tokiói Shibuya negyedben ugyanis naponta több mint 2,4 millió ember kel át.
Ugyanakkor az emberek között erős a közösségi szellem és a tisztelet, és az egyéni lét értékelése is fontos szerepet játszik a társadalomban. Így többek között a tolakodásmentes sorbanállás, a csendben történő, másokat nem zavaró tömegközlekedés vagy az utcák, terek és aluljárók tisztántartására való, szemetelésmentes törekvés a mindennapok része. Egy jó okosváros azonban nemcsak figyel a városlakókra, hanem kapcsolatba is lép velük. Tokió 2050-ig terjedő tervei – fenti okok miatt is, érthetően – a fenntarthatóság (például a város szén-dioxid-semlegességének elérése), a technológiai innovációk és a városi életminőség javítására összpontosítanak, és mindezt teszik természetesen a közösségek és az ott lakók bevonásával.
A 2020-as Olimpia hagyatéka
Bár a 2020. évi tokiói olimpiai játékok a COVID-19 világjárvány miatt egy évvel később és más formában valósultak meg, a város célja az volt, hogy infrastruktúráját és technológiai megoldásait az eseményhez igazítsa. Az itt szerzett tapasztalatokat pedig a jövőbeli okosváros-fejlesztések előmozdítására használták fel.
Az olimpiai játékok legfőbb célja a környezeti hatások minimalizálása volt. A rendezvényhez kapcsolódó építkezéseknél például környezetbarát anyagokat használtak, és a zöld területek megőrzését is fontosnak tartották. A Tokiói Olimpiai Stadion például újrahasznosított anyagokból készült, és külön hangsúlyt fektettek a víz, az energia és a hulladék kezelésének fenntartható megoldásaira. Az olimpiai esemény során nagy mennyiségű adatot gyűjtöttek a közlekedésről, a logisztikai folyamatokról és a résztvevők mozgásáról.
Az olimpiai helyszínek között önvezető járművek szállították a sportolókat és a szervezőket. Számos helyen robotokat telepítettek, amelyek segítettek az irányításban, az információszolgáltatásban, valamint az események biztonsági és logisztikai támogatásában. Az események virtuális megtekintéséhez használt VR- és AR-technológiák a korlátozások ellenére a nézők számára is lehetővé tették, hogy a világ bármely pontjáról interaktív módon követhessék az eseményeket.
Shibuya – a legforgalmasabb városrészből a legfigyelmesebb kerületig
Az Olimpiai Faluban telepített több ezer érzékelőből összegyűjtött hatalmas mennyiségű adatot felhasználták a legforgalmasabb kerület közlekedésének és biztonságának javításához. A Shibuya Smart City Project keretén belül a városnegyed legforgalmasabb kereszteződéseibe a levegőminőséget, a zajszintet és az időjárási körülményeket monitorozó környezeti szenzorok mellett forgalomfigyelő szenzorokat is telepítettek, amelyek valós idejű adatokat gyűjtenek az autók és a gyalogosok áramlásáról. Ezek az adatok segítenek optimalizálni a közlekedési lámpák működését és csökkenteni a torlódásokat. Az érzékelőkből származó adatokat arra is felhasználják, hogy egy applikáción keresztül valós idejű közlekedési információkat nyújtsanak a lakosoknak és a látogatóknak, például a forgalom sűrűségéről és a leggyorsabb útvonalakról.
Annak ellenére, hogy Japán közbiztonsága kiemelkedő a világon, a lakosok és az ide látogató turisták érdekében a közbiztonsági rendszer fejelsztésére is nagy gondot fordítottak. Fejlett biztonsági kamerákat telepítettek, amelyek mesterséges intelligenciával támogatott rendszereket használnak a gyanús tevékenységek azonosítására és a gyors reagálásra. Ezek mellett többfunkciós USB-töltőkkel, Wi-Fi kapcsolatokkal és vészhelyzeti gombokkal felszerelt okospadokat is elhelyeztek a kerület legnagyobb terein.
A helyi lakosok számára olyan okostelefonokon elérhető alkalmazásokat is kifejlesztettek, hogy valós időben értesítéseket kapjanak a kerület eseményeiről, vagy kapcsolatba lépjenek a helyi hatóságokkal például közműproblémák vagy balesetek bejelentése érdekében. A Shibuya good pass alkalmazáson keresztül pedig a helyiek ötleteket küldhetek a városvezetők részére, így közvetlenül is részt vehetnek a kerület fejlesztésében.
