Ma újra becsengettek, és mintegy egymillió diák kezdte meg a 2024/2025-ös tanévet az általános és középiskolákban. Jóllehet a technológiai fejlődés az elmúlt két évben drasztikusan felgyorsult, mégis talán az oktatás az a terület, ahol ennek pozitív hatásai kevésbé tetten érhetők. Hogyan forradalmasíthatja az IoT az oktatást? Milyenek az első MI-vel kapcsolatos oktatási tapasztalatok? Mutatjuk!
Hálózatba kapcsolt iskola
Amikor az IoT-alapú oktatásra gondolunk, általában okostábával felszerelt tantermet képzelünk el. Egy olyan helyet, ahol már nincs szükség tankönyvekre, hiszen mindenki számára elérhetőek a digitális eszközök és tananyagok. Jóllehet egyre több hazai intézményben találunk ilyen tantermeket, azonban a legtöbb magyar általános és középiskolás tanuló még mindig a hagyományos és sokszor elavult iskolákban éli diákéveit.
Milyen lehet, amikor az iskolákat is hálózatba kapcsolják? Az okosvárosokban már az oktatás is okos, hiszen az IoT valóban lehetővé teszi az innovatív oktatást: az interaktív tábláktól és a csatlakoztatott iskolabuszoktól kezdve, az intelligens világításon, a biztonsági kamerákon vagy a különféle környezeti érzékelőkön keresztül egészen a digitális diákigazolványokig és az automatizált jelenlét-nyilvántartó rendszerekig. A hálózatba kapcsolt iskolákban például a buszok megmondhatják a szülőknek, hogy mikor érkeznek a gyerekek, emellett internet-hozzáférést biztosíthatnak a diákoknak, hogy útközben megcsinálhassák a házi feladatot, vagy egyéb oktatással kapcsolatos tartalmakat fogyaszthassanak. Ezek a megoldások valós idejű adatokat és értékes betekintést nyújtanak a diákok, a szülők, a tantestület és a vezetőség számára.
Jóllehet mindez ígéretesnek tűnik, azonban a jövő oktatásához több gátló tényező kiküszöbölésére is szükség van, úgymint az infrastrukturális és pénzügyi problémák vagy a már sokszor sok helyen elhangzott biztonsági korlátok, azaz az adatok megfelelő védelme.
Iskolapad helyett kanapé – tanulás bárhonnan és bármikor
Az IoT-megoldások nem csupán az általános és középiskolákban reformálják meg az oktatást, hanem a felsőoktatási intézményekben vagy a vállalati továbbképzésekben is egyre nagyobb teret nyerhetnek. Ahhoz, hogy a Metaverzumban tanulhassunk, még csak az ajtón sem kell kilépnünk. A virtuális tantermet, az oktatót, a világ bármely tájáról érkező, többi részvevőt bárhonnan, akár a nappalink kényelmes kanapéjáról is elérhetjük, ehhez pedig elegendő egy AR-szemüveg és egy csatlakoztatott headset.
Távoli jövő vagy létező jelen? Fenti elképzelés pedig nem is annyira lehetetlen, amit a The Tech Report jelentése is alátámaszt, miszerint 2024-ben világszerte körülbelül 400 millió aktív felhasználó használja a Metaverzumot. Ez a szám magában foglalja az összes főbb platformot, mint például a Roblox, a Fortnite vagy a Decentraland, ahol a felhasználók különböző tevékenységeket végezhetnek, beleértve a játékot, a társasági életet, a vásárlást vagy az oktatást és tanulást. A felhasználók száma a következő években pedig várhatóan jelentősen növekedni fog, 2030-ra akár az 1,4 milliárdot elérheti.
A régi módszerekkel nem megy
Az IoT-eszközök vagy a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások rohamos terjedését tehát mindannyian szinte a bőrünkön érezzük, hiszen egyre inkább átszövik mindennapi életünket. A fiatalabb (főként a Z és az Alfa) generációk tagjai számára pedig ezek használata olyannyira megszokott, hogy számos vállalat, szakember, kutató és pedagógus foglalkozik azzal, milyen hatása van a diákok és a tanárok mindennapjaira.
Az oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak lépést kell tartaniuk a feltörekvő, egyre mélyebb technológiai ismeretekkel rendelkező generációkkal. Bizonyított tény, hogy a középiskolákban és a gimnáziumokban szerzett tapasztalatok egész életükben elkísérik a diákokat. Paszternák Andrással, a Csodák Palotája tudománykommunikációs vezetőjével és a Lauder Multiverzum Innovációs Tér (MIT) Diáklabor szakmai vezetőjével arról beszélgettünk, hogy milyen benyomásai vannak a középiskolai oktatásban a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban.
Mik a tapasztalatai, használják a középiskolás diákok a ChatGPT-t és társait?
A 2023/24-es tanévben jelentős változásoknak lehettünk tanúi, köszönhetően a terület robbanásszerű fejlődésének. Talán ahhoz a pillanathoz lehetne hasonlítani a most történteket, mint amikor széleskörben elkezdték a diákok használni az internetes keresőket az iskolai feladatok megoldása során. Míg a korábbi időszakban egy-egy esszé, fogalmazás megírása az egyéni teljesítmények egyik mérőeszköze lehetett, mára általánossá vált, hogy az ilyen feladatokat a mesterséges intelligenciára bízzák a fiatalok. A tavasszal rendezett LIMIT 2024 – innovációs maraton online elődöntőjén számos csapattal beszélgettem az MI használatáról. Nem találkoztam olyan diákkal, aki ne használná a ChatGPT-t, függetlenül attól, az ország melyik szegletében, nagyvárosban vagy kistelepülésen él.
“Az új korszakban másfajta feladatok kellenek, mint az előző években remekül működők.”
A szövegek mellett, legyen szó a magyar- vagy történelemórákra beadandó feladatokról, a matematika vagy fizika házik esetében is egyre többen bízzák a megoldást a ChatGPT-re. A kémia talán ma még az egyik olyan terület, ahol nem mindig születnek helyes válaszok, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy ennél a tantárgynál is értelmezhető, tudományos szempontból korrekt megoldások segítsék a diákokat.
Mit ajánlana és mit nem ajánlana a diákoknak, hogyan használják, illetve ne használják ezeket az eszközöket?
A kritikus gondolkodásra kell felkészítenünk a diákokat, hogy ne vegyék készpénznek mindazt, amit a ChatGPT válaszként kiad a kérdéseikre. Ma még át kell néznünk az évszámokat, a történelmi hitelességet, a matematikai egyezést, viszont a rendszerek tökéletesítésével egyre inkább rábízhatjuk majd magunkat a mesterséges intelligenciára.
Mit javasolna középiskolai tanároknak, mire figyeljenek, hogyan szúrhatják ki, ha egy diák generatív mesterséges intelligenciával készítette a házi feladatát, hogyan közelítsenek az MI használatához?
A mesterséges intelligencia, ha szeretjük, ha nem, az életünk részévé vált. A fiatalok ebben nőnek fel. Ha 3 másodperc alatt elkészülhet egy egészen jó esszé, megfelelő bemeneti paramétereket megadva, akkor minek töltenének hosszú órákat, napokat ennek megírásával. Új kihívásokat kell találnunk számukra, természetesen a mi, tanári munkánk is átalakul. Míg korábban a tantermi feladatok, dolgozatok, óravázlatok összeállítására heteket szántunk, a munka oroszlánrészére bevethető a ChatGPT. Ha jól osztjuk ki a feladatot a gépnek, meglepően magas színvonalú eredmények születnek.
Mit javasolna esetleg a szülőknek, hogyan beszéljenek gyerekeiknek a mesterséges intelligenciáról és mit tanítsanak nekik ennek kapcsán?
Mindannyian, diákok, szülők, tanárok egy nagy közös tanulásnak vagyunk a részesei. Amit most kéne tanítanunk otthon vagy az iskolában, abból még nem írtak tankönyveket. Beszélgessünk minél többet a felnövekvő generációk tagjaival, legyen a ChatGPT kipróbálása, határainak feszegetése, veszélyeinek megértése az iskolai oktató-nevelő munka mellett a családi programok része is.
