Online szavazás városfejlesztési projektekről? Valós idejű adatbankok és közlekedési információk? Minden e-szolgáltatás egy helyen? Ezek a legfőbb jellemzői a világ legokosabb önkormányzatainak, amelyet az ENSZ 2018-as felmérése alapján gyűjtöttünk össze. Kíváncsi, melyik világváros végzett az első helyen?
Mitől okos egy önkormányzat?
Az ENSZ minden évben felmérést készít az e-kormányzás helyzetéről világszerte. Néhány éve már nem csupán az egyes országok és régiók, hanem a nagy lélekszámú metropoliszok is felkerülnek a listára. Az okos önkormányzatok esetén a világszervezet azt vizsgálja meg:
- Milyen technológiákat alkalmaznak
- Mennyire egyszerű az információátadás
- Milyen szolgáltatásokat nyújtanak
- Mennyire vonják be az állampolgárokat különféle kezdeményezésekbe.
Íme, a dobogó legfelső fokain szereplő legokosabb metropoliszok listája
Moszkva
Az első helyen laikusoknak talán meglepő módon az orosz főváros végzett. A szakértők körében azonban tudható, hogy Moszkvában 2011 óta nagy erőkkel folyik a digitalizáció és a több mint 11 milliós metropolisz azóta vezetővé vált az e-szolgáltatások terén. Ezek egyik legfőbb jellemzője, hogy egy felhasználónévvel és jelszóval az összes interfész elérhető és a különféle portálok is jól kommunikálnak egymással.
Például a moszkvaiak az Active Citizen nevű weboldalon szavazhatnak arról, milyen városfejlesztési projekteket vigyen véghez az önkormányzat. A platform közel 2,3 millió felhasználója eddig mintegy 4000 döntést hozott meg a várost illetően, és ez a szám természetesen folyamatosan növekszik.
Fokváros
Afrika egyik legfejlettebb városa az utóbbi években rengeteg energiát fordít arra, hogy okosvárossá válhasson. A kezdeményezések négy pillére a digitális infrastruktúra, a digitális befogadás, a digitális gazdaság és az e-kormányzás.
A metropolisz területén mára nyilvánosan elérhető Wi-Fi szolgáltatás működik, bevezették az okos elektromos hálózatot, valamint 560 kamerát helyeztek el városszerte, hogy visszaszorítsák a bűnözést. Ezen kívül Fokváros létrehozta az „Emergency Dispatch Center” nevű központot, amely hatékony mentési műveleteket és adatmegosztást tesz lehetővé katasztrófák, tűzesetek vagy baleseti mentés esetén. A város megalkotta a WhereIsMyTransport nevű alkalmazást is, ami a lakókat informálja a buszok és vonatok menetrendjéről, sőt bárki számára elérhetővé tette az adatokat – így senkinek sem kell visszafognia magát, ha éppen kedve szottyanna weboldalt építeni a fokvárosiaknak.
Tallinn
Az valószínűleg senkit sem fog meglepni, hogy a digitális köztársaságként ismert Észtország fővárosa felkerült a listára, ugyanis a balti országban az adminisztrációs szolgáltatások 99 százaléka online formában történik. Az lehetett a nagyobb meglepetés, hogy Tallinnak csupán a harmadik helyre volt elég az a 86, teljesen digitális e-szolgáltatás, amelyet a város lakóinak nyújt.
Ehhez talán hozzátett, hogy az észt főváros vezetése csupán 2018-ban indította el az AvaLinn (Nyitott Város) nevű, digitális részvételt lehetővé tévő alkalmazását, amelyen keresztül az észtek megoszthatják városfejlesztéssel kapcsolatos ötleteiket és visszajelzést adhatnak a már futó projektekről.
London/Párizs
Az ENSZ listáján megosztott negyedik helyen végzett Európa két ikonikus fővárosa, London és Párizs. Mindkét város igyekszik a közlekedés, az építészet és az infrastrukturális fejlesztések terén is az okosvárosok élmezőnyébe kerülni. Úgy tűnik, hogy az önkormányzatoknak ez már sikerült is.
A brit főváros polgármestere 2013-ban állította fel a Smart London Board nevű testületet, amely a kormányzat, startupok, egyetemek és különféle szervezetek kollaborációit segíti azért, hogy minél jobban kihasználják a digitális technológiát a városfejlesztésben. Ezen kívül létrehozták a London Data Store adatbankot, amely minden a városban történő eseményhez, statisztikához és információhoz hozzáférést nyújt a londoniaknak.
Párizsban pedig az urbánus építészet újragondolása jegyében elindították a Reinventer Paris nevű kezdeményezést, amely lehetővé teszi a városlakóknak, hogy javaslatokat tegyenek arra, hogyan renováljanak vagy vegyenek használatba újra régi és használaton kívüli épületeket.
