Reggel kilépünk a fürdőszobából, ránézünk a telefonunkra, és az már jelez is: „A nappali padlóján 32 százalékkal több a szennyeződés. A takarítás 09:00 órakor indul.” Elsőre talán furán hangzik, pedig a technológia már most is itt van az ajtónk előtt.
Magyarországon az elmúlt években meredeken nőtt az okoseszközök, köztük a robotporszívók és az okosotthon-rendszerek elterjedtsége. Jóllehet az elmúlt években csökkent a tendencia, a KSH adatai szerint még mindig többen dolgoznak otthonról, részben vagy teljes munkaidőben, mint a világjárvány előtt. Ennek következménye, hogy a lakásaink jóval nagyobb terhelést kapnak, hiszen többet vagyunk otthon, többet járunk-kelünk a szobák között, több port, pollent és koszt hordunk be, miközben nem lett több időnk takarításra.
Képzeljük el, hogy a reggeli rohanás után, amikor mindenki az utolsó simításokat végzi, az okosotthon-rendszerünk észleli a fokozott aktivitást a nappaliban és a konyhában. Távozásunk után a robotporszívó automatikusan elindul, hogy felszívja a lehullott morzsákat és feltakarítsa a kiömlött narancslevet, közben a légtisztítókészülék is aktiválódik, hogy friss, tiszta levegőt biztosítson.
Az automatizált otthoni higiénia következő szintje ezért nem csupán arról szól, hogy egy robotporszívó bizonyos időközönként takarít helyettünk, hanem arról, hogy a lakásunk mérhető, elemezhető rendszerré válik. Az IoT-alapú lábnyommérők és tisztaságfigyelő szenzorok képesek követni, hol a legnagyobb a forgalom (előszoba, konyha, gyerekszoba stb.), mely felületek koszolódnak el a leggyorsabban, és mikor érdemes beindítani a takarítást. Ráadásul mindezt akár teljesen automatikusan meg is teszi helyettünk.
Mik azok a lábnyommérők és tisztaságfigyelő rendszerek?
Az IoT-alapú lábnyommérők olyan a bejárati ajtó közelében vagy a fürdőszobában elhelyezett okosszenzorok, amelyek mérik és elemzik a lábnyomokat, illetve a talaj, a padló állapotát vagy a szennyeződést. A rendszer naplózza a belépő személy lábnyomának adatait. Összeveti a korábban rögzített adatokat, és figyelmeztet, ha szokatlan mintát vagy szennyeződést észlel.
A tisztaságfigyelő rendszerek azonban ezeknél is többet tudnak. A padlón, a konyhában vagy a fürdőszobában felszerelt mikroszenzorok elemzik a levegő, a felületek vagy a padló tisztaságát. Figyelik a levegőben lévő szennyező anyagokat, vírusokat vagy baktériumokat, mérik a felületek szennyezettséget. Az érzékelők összegyűjtik az adatokat, majd a rendszer riportot készít.
A jövő otthona: az automatikus higiénia
Végül, de nem utolsósorban, ha ezeket okosotthon-rendszerünkbe integráljuk, az applikáció vagy az otthoni okosközpont értesítéseket is küld a felhasználónak. Például: „Szennyeződést észleltem a WC padlóján, a takarítás 10 perc múlva indul” vagy „A futócipőd még szennyezett, mosd meg”. Arra is lehetőség van, hogy például a robotporszívók automatikusan takarítani kezdjenek, ha a rendszer beállítja, hogy szükség van rájuk, de a megoldás aktiválhatja akár a szellőztetőrendszereket is, hogy friss és higiénikus környezetet biztosítson.
Az IoT-alapú automatizált takarítási rendszerek nemcsak kényelmesebbé teszik az életet azzal, hogy időt spórolnak nekünk, hanem csökkenthetik az energiafogyasztást is. Bár egy okosotthon-rendszer kezdeti beruházása meghaladhatja a hagyományos eszközök költségeit, hosszú távon jelentős megtakarításokat eredményezhet. Például, a robotporszívó csak akkor takarít, amikor valós indok van rá, ahelyett, hogy napi szinten feleslegesen használnánk azt. Ugyanakkor a szellőztetőrendszer csak akkor működik, ha a légszennyezés eléri a meghatározott szintet, így csökkentve az energiapazarlást.
Összefoglalva, a fent bemutatott koncepció IoT-alapú alkalmazásokat használ a rendszeres higiéniai szokások nyomon követésére, automatikus figyelmeztetések küldésére, a tisztaság fenntartására, és akár a fertőzések megelőzésére az otthonainkban, különösen ott, ahol idős emberek, gyermekek vagy érzékeny személyek élnek.
