A téli napforduló – 2024-ben december 21. – az a dátum, amikor a leghosszabb az éjszaka, és a legrövidebb a nappal. Ekkortól kezdve minden egyes napon lop magának néhány percet a Nap, míg aztán az egész körforgás kezdődik újra elölről. Tudományosan bizonyított, hogy a napsütés és egyáltalán a fény testi-lelki egészségünkre jótékony hatással van, míg ennek hiánya zavarokat okozhat. Az okosvilágítás azonban segítségünkre lehet, hogy olyankor is fényt csempésszünk életünkbe, amikor a világ sötétbe borul.
A sötétségbe borult város
Télen vannak bizony olyan napok, amikor már unjuk a végeláthatatlan, sötét téli estéket. Ha azonban Norvégiában, Rjukanban élnénk, októbertől egészen márciusig egyáltalán nem élvezhetnénk a napfény sugarait. Az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott település ugyanis közel 1900 méter magas hegyek ölelésében, egy mély szurdokvölgyben fekszik, így egészen ősz közepétől kora tavaszig lényegében teljes sötétségbe burkolózik.
Mivel Rjukan lakosai évről évre megszenvedték a nappalok hiányát, a napfényt összegyűjtő tükrök felállításának gondolata már 1913-ban felmerült, de sajnos az előrelátható technikai nehézségek miatt jó ideig nem sikerült az ötletet megvalósítani. Ehelyett 1928-ban itt épült meg Észak-Európa első felvonórendszere, a ma is működő Krossobanen, amely olyan magasra szállította az utasokat, hogy még a sötét hónapokban is feltöltődhettek a nap fényével.
Az évszázados álom aztán a Boschnak hála végre valóra válhatott. Létrehozták az úgynevezett Heliostat rendszert, amely három darab, számítógép által vezérelhető 17 négyzetméteres és 500 kilogramm súlyú tükröt foglal magába. Ezek folyamatosan követik a Nap állását, és a természetes napsugárnál valamivel halványabb fénnyel árasztják el a város 600 négyzetméteres főterét – a feltöltődni vágyók legnagyobb örömére.
A fényhiány komoly bajt okozhat
Koránt sem véletlen, hogy a sötétebb évszakokban nyomottabb a kedélyünk: tudományosan is igazolt, hogy a napfény hiányának egészségügyi kockázatai lehetnek.
Az egyik probléma a szezonális depresszió (angolul SAD, Seasonal Affective Disorder), melynek fogalmát először 1984-ben kezdték el használni. Ahogy a megnevezése is tükrözi, szorosan kapcsolódik az időjáráshoz és a hőmérséklethez, így elsősorban a téli hónapokban jellemző, de a nyári hónapokban is jelentkezhet. Általánosságban elmondható mindkét állapotról, hogy eleinte enyhébb tünetek kísérik, majd az évszak tartóssá válásával súlyosbodhatnak.
Szervezetünk napi működését, más néven cirkadián ritmusát agyunk része, a hipotalamusz szabályozza. Ez koordinálja a testhőmérséklet, a légzés, a keringés, a cukoranyagcsere, valamint az alvás és az ébrenlét rendjét. Ha ez a rendszer megborul, arra hormonháztartásunk reagál, ami hatással lehet számos élettani folyamatra. A napfény hiánya viszont megzavarhatja ciklusunkat, csökkentheti az úgynevezett örömhormon szintjét, amelyet olyan problémákkal hoznak összefüggésbe, mint a migrén, a depresszió, az étkezési zavarok, az idegi rendellenességek és a libidó csökkenése.
Csempésszünk fényt az életünkbe!
A sötétség és a hideg okozta hangulatingadozások ellen akár egy hagyományos égő is hozhat enyhülést, de nagy jelentőséggel bír a mesterséges fény minősége is. Ahogyan a napsütés a színskála számos árnyalatát magában hordozza – mint a sárga, a narancssárga, a vörös és a fehér vonásokat – az okosvilágítással lehetőség nyílik otthonunkban is a természetes napfény adta érzet megtapasztalására.
Egy applikáció segítségével, az előre beprogramozott fényjátékoknak köszönhetően akár a napfelkelte és a napnyugta jellegzetes színkavalkádját is becsempészhetjük otthonunkba, egészen a pirkadatkor megjelenő kékes, majd arany árnyalatoktól kezdve az alkonyati vöröses és sárgás tónusokig. A funkció célja az, hogy a színek által az agy stimulálásával a szervezet lecsökkent szerotonin szintjét növelje, javítva ezzel a szorongáson, a levertségérzeten, a megnövekedett étvágyon és a csökkent nemi vágyon.
Egy általunk meghatározott ütemterv vagy napirend alapján az okosvilágítás alkalmas arra is, hogy automatikusan bekapcsoljon a nap egyes szakaszaiban. Reggel, mint egy ébresztőóra, megjelenhetnek a napkelte lágy színei, ami segítség lehet szervezetünknek a könnyebb napindításhoz. Ha pedig éjszakába nyúlóan ébren vagyunk, akkor a fényerő egészen addig erős marad, míg nyugovóra nem térünk, ekkor a rendszer átvált a naplemente programra.
Pénzt és időt is spórolhatunk
Ezenkívül az okosvilágítás természetesen hordozza mindazokat az előnyöket, amelyeket az okoseszközök általában. Mivel telefonunkról akár egyszerre szabályozható otthonunk összes világítása, egyetlen gombnyomással le- és felkapcsolhatjuk ezeket, ez pedig kapóra jöhet például olyan helyzetekben, mint a reggeli rohanás. Nem kell félnünk attól sem, hogy már az autóban ülve vesszük észre, hogy égve maradt az izzó a hálószobában. Ráadásul a kapcsolók utáni vaksi tapogatózásnak is búcsút inthetünk.
A távolról szabályozott lámpáknak még biztonsági funkciójuk is lehet, – persze nem helyettesítik a riasztórendszereket – hiszen azt a látszatot kelthetik, mintha otthon lenne valaki.
Az okoslámpák korszerű LED-es égőkkel működnek, melyek egyébként is akár 15-ször tartósabbak, és hagyományos társaikkal szemben akár 85 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak. Az okoslámpákkal ezek még hatékonyabbak, így még többet spórolhatunk velük. Becslések szerint a világítás elektromos számlánk 15–25 százalékáért felel, tehát hosszabb távon pénztárcánk is jobban járhat.
