Minden negyedik magyar otthona már fel van szerelve légkondicionáló berendezéssel – derült ki a legutóbbi népszámlálási adatokból. A klímát tehát sokan használjuk, de vajon jól is? Hogyan működik helyesen, egészségesen és nem utolsó sorban pénztárcabarát módon a berendezés? Haláchy Tibort, a Bosch Comfort Group műszaki oktatóját kértük meg rá, hogy igazítson el minket a klímák világában.
Haláchy Tibor, a Bosch Comfort Group műszaki oktatója
Nyári hőségriadó, tomboló kánikula, odakint 40 Celsius-fok. Hány fokosra állítsuk a klímánkat?
A szabály az, hogy a külső hőmérséklethez képest 5-8, de legfeljebb 10 Celsius-fokkal állítsuk alacsonyabbra a hőmérsékletet. Ennek egyrészt egészségügyi oka van: felhevült testtel egy erősen lehűtött helyiségbe belépni garancia a betegségre vagy az ízületi problémákra. Nem is beszélve a fogyasztásról, hiszen minél nagyobb a hőmérséklet-különbség, annál többe kerül. Különösen igaz ez, ha a készülékünk teljesítménye nem megfelelő. Egy folyamatosan csúcson járatott berendezés ugyanis az élettartamából is sokat veszít.
Egy Celsius-fok mekkora különbséget jelenthet a fogyasztásban?
Nyári hűtésnél akár 20, téli fűtésnél 5–7 százalék emelkedést is eredményezhet. Súlyuk mégis hasonló, mert a fűtési szezon nagyjából 180 napos, a hűtési ennél jóval rövidebb, körülbelül 60 napos. Ezt forintosítani, akár közelítő becslést is adni viszont bonyolult lenne. Sok függ például az épület tájolásától, a szigetelésétől, a nyílászárók számától vagy az árnyékolástól. Továbbá az egyéni igények, a személyes komfortérzet teljesen eltérőek lehetnek.
Hogy járunk jobban: ha jól lehűtjük a lakást és aztán kikapcsoljuk a készüléket, vagy ha folyamatosan üzemel?
Mindig az költséghatékonyabb, ha valamit egyenletes hőn tartunk. Egy példával szemléltetve: ha reggel 8 órakor elmegyek a munkába, és hagyom, hogy délután 17 óráig felmelegedjen az ingatlan, akkor azt drágább lesz visszahűteni. Jobban megéri egyenletes hőmérsékleten tartani, aztán minimális korrekcióval a komfortérzetünkhöz igazítani. Olyan ez, mint a gépjárműveknél. Ha valaki egyenletes tempóban halad az autópályán, akkor az kevesebbet fogyaszt, mint aki ugyanazt a távolságot városi környezetben, megállásokkal és újraindulásokkal teszi meg. Ugyanez az elv érvényes minden fűtő-hűtő berendezésnél.
A klímáknak is az indításoknál a legnagyobb az áramfelvétele. Persze a korszerűbb berendezéseknél már van gazdaságos (eco) üzemmód, amely akkor használható, ha nem vagyunk otthon. Ez alacsony teljesítményen szinten tartja a készüléket. Illetve a mai korszerűbb eszközök már telefonos alkalmazásról is vezérelhetőek, ami sokat segít a finomhangolásban. Ha például a dugóban ülve látom, hogy még nem érek haza egy ideig, akkor beállíthatom, hogy ne hűtse fölöslegesen túl az ingatlant.
Estére ugyan valamelyest lehűl az idő, de azért tud izzasztó lenni. Mit javasolsz a nyáresti órákra?
Alvás közben értelemszerűen nem mozgunk, így hőigényünk is más, nincs szükségünk olyan hűvösre. A mai klímák nagy része ezért már alvás funkcióval ellátott, amelynek lényege, hogy 1–2 Celsius-fokkal emeli a hőmérsékletet. Ezt időzíthetjük is a megszokott alvási időnkre.
Milyen egyéb praktikákkal tudunk még spórolni a klímánk fogyasztásán?
Nem mindenki tudja megválogatni, de sokat jelenthet a kültéri egység elhelyezésének tájolása. Nyáron a déli oldal kedvezőtlen, hiszen egy eleve meleg környezetben kellene még hőt leadnia, ami több energiába kerül. Az érem másik oldala, hogy téli időszakban ennek éppen a fordítottja igaz. Nagyon fontos a beltéri egység elhelyezése is. Alapvetően minden helyiségbe külön berendezést kellene szerelni, de ha szobáink összenyithatóak, akkor egy egységgel is megoldható hűtésük. Ide kapcsolódik, hogy ha az egyes helyiségekben más hőmérsékletet szeretnénk, akkor az ajtókat zárva kell tartani. Ellenkező esetben csak egy átlaghőmérséklet alakul ki, miközben valamelyik szobát folyamatosan fölöslegesen túlhűtjük.
Mire figyeljünk a készülék teljesítményének kiválasztásakor?
A legelterjedtebb berendezések 2,6 és a 3,5 kilowattosak. Egy kisebb szoba hűtéséhez előbbi is elég, viszont ha nagyobb vagy egybenyitott szobákban használjuk, akkor már érdemesebb nagyobb teljesítményű berendezésbe beruházni. Hogy újra egy autós hasonlattal éljek: ha egy 600 cm³-es járművel kell tartani a 130 km/órás sebességet az autópályán, akkor az végig a csúcs fordulatszámon jár. Egy hathengeres, 3000 cm³-es autónak ugyanez a sebesség viszont sokkal kisebb teljesítményt jelent.
Egy dolog a pénztárcánk, és egy másik az egészségünk. Mire figyeljünk a klíma szervizelésekor?
A hűtő-fűtő klímákat évente kétszer, a szezonok kezdetén kell karbantartani. A lakásban található szennyeződéseket ugyanis a beltéri egység beszívhatja, azok fennakadhatnak a lamellákon. Ez azért is probléma, mert ha a lamellák eltömődnek, akkor a készülék nem működik hatékonyan, azt vehetjük észre, hogy alig hűt vagy fűt. A karbantartásnak kétféle módja van. Az egyik egyszerűbb, aktív működés esetén akár havonta megismételhető: ez a szűrők átmosása. Ezt végezhetjük csappal vagy zuhannyal. Viszont arra figyelni kell, hogy alaposan megszáradjon, mert ha a berendezés vizet szív be, akkor penészesedés indulhat be, és a klíma dohos szagú levegőt fújhat.
A másik, amelyhez már gyakrabban vesszük igénybe szakember segítségét, az a vegyszeres átmosás. Ez az esetlegesen a magas páratartalom miatt megtelepedő penész vagy gomba lerakódását megakadályozza. Kétségtelenül ennek magasabb a költsége, de ahogyan az autót elvisszük szervizbe, ugyanúgy a klímákra is rá kell szánnunk az összeget. Nem utolsó sorban, valójában a pénztárcánk bánja, ha ez nem történik meg. Mert enélkül nem tud megfelelő hatásfokon működni, így nagyobb teljesítményen dolgozik, azaz végső soron többet fizetünk.
