Van az a kánikula, amikor már minden őrültség megfordul az ember fejében. Van az a ragadós meleg, amikor már azt se szégyellnénk, hogy kutya módra lógassuk a nyelvünket, csak egy kicsit lehűtsük magunkat. Vagy inkább kaktusszá változnánk, az legalább jól tűri a szárazságot! Esetleg jó lenne két púpot növeszteni, mint a teve, hogy mindig kéznél legyen egy kis frissítő víz! És ki ne álmodott volna már arról, hogy fagylaltban fürdőzik?
Ezt a megoldást két okból sem javasoljuk. Egyrészt energiapazarló, másrészt a macska is megdézsmálhatja a hűtőnk tartalmát.
Testünk természetes hűtőrendszere az izzadás, ám bizonyos hőmérséklet felett hiába járnak csúcsra verejtékmirigyeink. Vannak persze trükkök és praktikák, melyek segíthetnek. Bármilyen extrém módon is hangzik, egy forró ital például még hasznos is lehet a tikkasztó nyári hőségben. Hál’ Istennek tudósok helyettünk is vették a fáradságot és kísérleti úton bizonyították: ugyanolyan körülmények között annak a teste valóban kevesebb hőt tárol, aki forró italt ivott. A miértekben ugyanakkor még ők sem teljesen biztosak. A legvalószínűbb, hogy a forró folyadékbevitel hatására a testünk „rákapcsol”, még jobban izzadni kezd, tehát hatékonyabban hűti magát. Ugyanakkor a módszer nem működik mindenhol egyformán, csak meleg, ám száraz, páramentes napokon, mikor nem hordunk túl sok ruhát, bőrünkről szabadon el tud párologni a verejték. Sok folyadék, csuklóra vagy hajra engedett víz, a tarkóra szorított jég, egy frissítő fürdő – ezek is olyan ősi taktikák, melyek ideig-óráig enyhülést hozhatnak. Tartós kánikula esetén azonban úgy érezhetjük, ezek mit sem érnek. Pedig Magyarország még koránt sem számít a Föld legmelegebb helyeinek.
A sivatagban jól tud esni egy tea, – nem is csoda, hogy népszerű ital a Közel-Keleten – a tengerparton viszont valószínűleg jobban járunk egy jéghideg sörrel.
Újra csak imába foglalva a tudósok nevét, mára kifejlesztettek a fentieknél hatásosabb beltéri hűtőrendszereket is. Jó szolgálatot tud tenni például akár egy levegőt keringtető egyszerű ventilátor is, amelynek előnye, hogy olcsó, mobil, és általában kevéssé érzékenyek rá az emberek. Ennek létezik vízpárologtatós változata is, ugyanakkor néhány teszt arra figyelmeztet, hosszabb használat után túl párás lesz tőle a levegő, és könnyen vízkövesedik.
Van az a kánikula, amikor hosszú távon már a ventilátor sem segít
Az egyik legjobb eszköz a célra azonban mégiscsak a légkondicionáló, legyen szó akár mobil, akár split (magyarul osztott, tehát egy kültéri és egy beltéri egységből álló) klímaberendezésekről. Ezek ma már könnyen elérhetők, viszont éppen a bő piac miatt nem mindegy, hogy milyen minőségbe ruház be az ember. Természetesen a termo-technológiában élen járó Bosch is számtalan típusú légkondicionálót gyárt, az egyszerűbb léghűtőkön keresztül, a modernebb klímákon át az ipari rendszerekig. A különbség nem ott van, hogy a Bosch eszközei „másként hűtenek”. Hanem például sokkal tartósabbak, évtizedekre tervezik őket. A környezetre is gondolva energia-hatékonyak, továbbá egészségesebbek, beépített speciális szűrőjüknek köszönhetően megszűrik a port, a pollent és más allergéneket.
Bizonyos típusok akár 60 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos gépek.
A klímák evolúciójának következő állomása az okos-légkondicionálók kifejlesztése.
Mint hasonló eszköz esetében, a lényeg itt is az, hogy akár telefonunk segítségével, a távolból is utasítást adhatunk készülékünknek. Az elgondolásban ennél sokkal több lehetőség rejlik. A Bosch szingapúri gyárában például felismerték, hogy az ebédlőben a vendégek érkezésekor túl hideg volt, aztán mire megtelt a kantin a sok éhes emberrel, túlságosan felmelegedett a levegő. A megoldás? Kifejlesztettek egy okos rendszert, amely akár felhasználói visszacsatolás alapján – tehát a dolgozók maguk értékelhették mennyire érezték jól magukat – folyamatosan szabályozta a hőmérsékletet. Ezzel pedig nem csupán a komfortérzet nőtt, de pénzt spóroltak meg és a károsanyag-kibocsátást is csökkentették.
A nyári kánikulában munkából indulva bekapcsolhatjuk a gépet, így mire hazaérünk, nem kell Supermanként letépnünk magunkról a ruhát, már kellemes hőmérséklet vár minket otthonunkban.
És végül a helyes megfejtés: 2007-ben, Kiskunhalason mérték az eddigi legmagasabb, 41,9 °C hőmérsékletet.
Ezzel világviszonylatban jócskán le vagyunk maradva, a világrekorder ebben a tekintetben a líbiai El Aziza, ahol 1922-ben 58 °C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Fontos megjegyezni, hogy ezek a mérések megadott körülmények között a levegő hőmérsékletét mérik, természetesen a környezet ennél jobban is felhevülhet, például mikor a talpunkat szinte égeti a homok a tengerparton. Eddig a legnagyobb forróságot az iráni Lut sivatagban mérték műholdakkal, a földfelszín itt 2005-ben 70,7 °C-os volt.
