Negyvenkettő. A Galaxis útikalauz stopposoknak című regény megjelenése óta tudjuk, hogy ez a válasz az életet, a világmindenséget, meg mindent (is) érintő végső kérdésre. Douglas Adams nagysikerű sci-fijében a Bölcs Elme nevű szuperszámítógépnek hét és fél millió évig tartott kiszámolni az eredményt, csak hogy aztán rájöjjenek, pontosan azt sem tudták, mi volt a kérdés. Hogy mi a végső kérdés, azt pedig újabb tízmillió év alatt csak egy még fejlettebb, szerves életet is tartalmazó hiperszámítógép számolhatja ki – a Föld.
Na jó, később egy interjúban a szerző maga is elismerte, hogy nincs itt semmiféle titok vagy szimbolika, csak hasraütés-szerűen, poénból választott egy számot. Napjaink szuperszámítógépei azért nem bolygóméretűek, de világszerte több száz van belőlük, és főleg nem lételméleti problémákkal birkóznak.
Csillagászati gyorsaság
A világ legnagyobb teljesítményű komputereinek listáját nemzetközi kutatók értékelése alapján évente kétszer teszi közzé a Top500.org oldal.
A dicsőségért ádáz küzdelem dúl, éppen idén is egy új masina került a trónra. De joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán hogyan vethető össze két számítógép? A feladat bonyolult, a szuperszámítógépeknél erre a hivatalosan elfogadott módszer az úgynevezett Linpack teljesítménymérési skála. Ez egy külön mértékegységet, a FLOPS-ot használja, amely a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek számának (angolul: floating point operations per second) a rövidítése.
Ez alapján 2022 júniusában új győztest hirdettek: a világ leggyorsabb számítógépe jelenleg az amerikai Oak Ridge National Laboratory (ORNL) Frontier (Határ) nevű rendszere.
Ennek a gépmonstrumnak a csúcsteljesítménye elsőként eléri az 1,1 exaFLOPS-ot, ami a csillagászati egytrillió (, milliárdszor milliárd) lebegőpontos műveletet jelent másodpercenként. Viszonyításképpen a korábban listavezető, japán Fugaku ennek kevesebb mint a felével, 442 petaFLOPS-szal csak a második helyre fért be. Vagy ahogy készítői fogalmaztak: ha a világ teljes népessége minden másodpercben elvégezne egy számítást, akkor is négy évbe telne, mire teljesítenék feladatot, amivel a gép egy másodperc alatt végez.
Forrás: https://twitter.com/OLCFGOV
És hogy mire jó egy ilyen masina? No nem az élet értelmét kutatja, a tervek szerint az amerikai légierő és az energiaügyi minisztérium szolgálatába állítják.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy ilyen szuperszámítógép megépítése nem olcsó mulatság; a Frontier költségeit 600 millió dollárra (kb. 240 milliárd forintra) becsülik.
Nagy előnye viszont, hogy gigászi ereje ellenére rendkívül energiahatékony is.
Komondor és Levente
Az ötszáz csúcsszámítógép listáján egyébként Kína az igazi nagyhatalom, még úgy is, hogy a szakemberek óvatosak az adatszolgáltatás hitelességét illetően. Számszerűleg őket követi az Egyesült Államok, majd Japán, és azután Németország és Franciaország. Ha viszont a gyorsaságot nézzük, a 152 petaFLOPS-os, LUMI nevű európai rendszer a bronzérmes Finnországból.
Forrás: https://hpc.kifu.hu
Ami Magyarországot illeti, hazánk leggyorsabb szuperszámítógépe a hamarosan egészében elkészülő 5 petaFLOPS-os Komondor, amelynek Debrecen ad otthont. A rendszer nevéről egyébként nyilvános szavazással dönthettek, így keresztelték el a híres magyar kutyafajtáról.
De ennél is nagyratörőbb terveink vannak, a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci bázisán két-három éven belül megépülhet a Levente, amely már 20 petaFLOPS kapacitású lesz.
Habár a számítástechnika még mindig robbanásszerűen fejlődik, és a világ minden részén óriási a verseny, a jelenlegi listából kiindulva ezekkel a fejlesztésekkel a legjobb ötvenbe kerülhetünk csak be.
Magyarországra egyébként több mint húsz éve érkezett az első szuperszámítógép. A rendszer két részegységből állt, amelyek a Corvus és a Corona nevet kapták. A szállítmány hajóval érkezett az Egyesült Államokból Amszterdamba, onnan pedig speciális kamionnal, fegyveres kísérettel szállították Budapestre.
