Gyökeresen változik meg az, amit ma autózásnak hívunk. A dolgok internete az utakon válik megkerülhetetlen valósággá, a behálózott autók már ma is köztünk járnak és ahogy egyre terjed és fejlődik a digitalizáció, úgy lesznek egyre intelligensebbek és állnak az emberek szolgálatába. Nem kell félni a jövő autójától: megvéd minket, a lehető legnagyobb kényelemben visz el oda, ahová csak akarjuk, miközben a fenntartás napi nyűgjével sem kell már bajlódnunk.
Gondolom, senki sem vitatkozik velünk abban, hogy a világ, amelyben élünk nagymértékben függ a kommunikációtól és a hálózatba kapcsolt digitális eszközöktől. A 21. század hajnalán az sms-üzenetek és az elektronikus levelek határozták meg a mindennapjainkat, ma már ilyen üzeneteket a körülöttünk lévő gépek is váltanak egymással, legyen szó a munkahelyünkről, vagy az otthonunkról, vagy éppen az autónkról. Ha arra gondolunk, hol tartottunk 20 éve és mi zajlik most, akkor abban is egyetérthetünk, hogy a teljes globális összekapcsolódásig, – nevezzük fordított Big Ben-nek – minden nappal egyre közelebb vagyunk.
Mi a szerepük ebben az össznépi játékban az autóknak? Milyen előnyei vannak a felhasználóknak abban, hogy autójuk okos, vagy másképp megfogalmazva hálózatba kapcsolt?
Mit jelent a dolgok internete, a hálózatba kapcsoltság?
Kezdjük néhány alapfogalommal. Ha esetleg nem tudná, mi a dolgok internete, segítünk tisztázni: minden olyan eszköz (gép, például lámpa, hűtőszekrény, pacemaker, fröccsöntőgép, ipari robot) része a dolgok internetének, ami kapcsolódik az internetes hálózathoz. Valójában ezeket az eszközöket szoktuk okosnak hívni, az elmúlt évtized végén kezdtek terjedni főleg háztartási cikkek hálózatba kapcsolásával. Egyes számítások szerint 2012-ben már 10 milliárd eszköz kapcsolódott az internethez, számuk évről-évre rohamosan nő. 2020-ban jóslatok szerint a számuk meghaladja majd a 24 milliárdot, azaz minden emberre négy ilyen okos eszköz jut. Minden nap találkozik velük és most nem a mobiljára vagy a tévéjére gondolok, de például a BKV-automaták is ilyenek, de a buszok is, amelyeknek a menetrendje és pontos tartózkodása bárhonnan nyomon követhető. A behálózott eszközök újabb generációja már nem passzív internetes kapcsolattal rendelkezik, hanem távolról irányítható is. Tehát a munkahelyünkről bekapcsolhatjuk otthonunkban a fűtést, elindíthatjuk a mosást, egy kínai gyárban leállíthatunk egy kritikus CNC-gépet, vagy akár egy műholdat pályára állíthatunk a kedvenc horgászhelyünkről. Ehhez már nem is kell számítógép, elég egy okostelefon, vagy akár egy okosóra.
A hálózatba kapcsolt autókat a gyártók akár távolról is tudják frissíteni
Az autóipart velejéig átszőtte a digitalizáció, a dolgok internete (IoT, Internet of Things), ebben az esetben ipari dolgok internete (IIoT, Industrial Internet of Things), amelyet Ipar 4.0 elnevezéssel illettek. Robotok gyártanak együttműködő robotokat, akik az emberrel közösen szerelik össze az autókat. Nem sci-fi, tessék csak megnézni a győri Audi-gyárban. De nem is kell elmenni Győrbe. Elég, ha elmegy egy márkakereskedésbe. Kipróbál egy új BMW-t, azokhoz már okoskulcs jár. Színes kijelzőjén megtekinthetjük az autó állapotát (nyitva vagy zárva), felkapcsolhatjuk a világítást, beprogramozhatjuk az állófűtést, megnézhetjük, hogy hány kilométerre van benne elegendő üzemanyag és ha akarjuk, ki is állhatunk vele a garázsból. Mindezt a kulcs segítségével, anélkül, hogy beülnénk az autóba. Immár beszélhetünk igazi hangvezérlésről is, az új, Kecskeméten is gyártott Mercedes-Benz A-osztály olyan kéréseinket teljesíti, hogy Hey, Mercedes, vigyél el a piacra!, vagy Hey, Mercedes játszd le a kedvenc lemezemet, vagy Hey, Mercedes, üres a tank! Hey, Mercedes, hívd fel az apámat! Persze, már magyarul is ért.
Miért jó, ha netre kapcsolódik az autónk?
Nézzük a jó oldalát: ha egy mentőautó kapcsolódik a kórház sürgősségi ügyeletére, az orvosok folyamatosan tájékozódhatnak a beteg pillanatnyi állapotáról, segíthetik a mentőszemélyzet munkáját és amire – a tudott időben – megérkezik a beteg, felkészülhetnek a fogadására (ismerik a kórtörténetét, a vércsoportját, az allergiáit stb.). Ugyanez igaz akkor is, ha autónkkal balesetet szenvedünk. A legújabb autókban automatikusan beszerelik a vészhívót, amely bajban értesíti a krízisközpontot, de számos autógyártó kínál őrangyal szolgáltatást is, amely vész esetén élő kapcsolatot teremt egy diszpécserrel, aki mindent megtesz a veszély elhárításáért, hívja a rendőrséget, mentőket, útkarbantartókat és a GPS-adatokból pontosan tudja hol vagyunk.
Miután az alapfogalmakról képet adtunk, nézzük meg közelebbről, mit is jelent a hálózatba kapcsolt autó? Egy biztos: van internetelérése, azaz vezeték nélkül képes adatokat küldeni, fogadni és megosztani a környezetével.
A behálózás javára szolgál tehát az autót vezetőnek, utasainak, a gyártójának (folyamatos adatokat nyer ki a működésből, amelyeket a további gyártás során felhasználhat), cégautó esetén a flottakezelőnek, de minden olyan szolgáltatónak is, amellyel az autós kapcsolatban áll, legyen az biztosító, szerviz, vagy üzemeltető.
A következő fázisban láthatóvá válik egy másfajta kapcsolódás is, amikor autók kommunikálnak egymással, illetve az infrastruktúrával (parkolóházak, benzinkutak, autópályafelügyelet, közlekedési lámpák, hatóságok). Az autós dolgok internete igazán akkor teljesedik ki, amikor hétköznapi valósággá válik az elektromos autózás és az önvezető autózás. Mindkettő már a jelenünk része, de a hétköznapivá válásig még pár évnek el kell telnie. Hangsúlyozzuk: csak pár évnek.
A járművek kommunikációjának megvalósítása még biztonságosabbá teszi a közlekedést
A mostani genfi autószalon slágere immár az önvezetés volt, számos gyártó mutatta be jövőautóját, ami egyértelműen már robotautó. A Brookings becslése szerint az elmúlt három évben mintegy 80 milliárd dollárt fektettek az autonóm vezetésbe autógyártók és beszállítók. A robotautók elterjedése gyökeresen megváltoztatja majd az autózásról alkotott fogalmainkat. Nem fog majd számítani az autó típusa, színe, kinézete. Egy lesz fontos számunkra: hogy gyorsan, biztonságosan megérkezzünk a kiszemelt célunkhoz. Az sem lesz fontos, hogy az autót birtokoljuk, elég lesz, ha csak rendelkezésünkre áll valamelyik autómegosztó szolgáltatás által. Persze a gyártók továbbra is versenyeznek majd, hogy a legjobb szolgáltatást nyújthassák, az autózás jövője élményközpontú lesz és arra irányul majd, hogy az autóban eltöltött időt minél hasznosabban tudjuk eltölteni. Lesz időnk, hisz helyettünk a robotpilóta vezet. A jövő autonóm autóiban nincs kormány, nincs pedál, az csak egy eszköz lesz, amelyik elszállít minket A pontból B-be. Közben éljük az életünket, pihenünk, olvasunk, kikapcsolódunk, beszélünk a mamával vagy éppen dolgozunk, például levezénylünk egy távműtést, ha éppen sebészek vagyunk.
A hálózatba kapcsolt autók kora közelebb van mint gondolnánk, néhány régióban már most is működnek ilyen rendszerek
Az élményközpontú világban az irányt azok a gyártók, beszállítók és fejlesztők szabják meg, akik az okosautók, illetve a hozzákapcsolt szolgáltatások szoftverét, algoritmusát fejlesztik. Bizonyos járművek sikerét tehát a szoftverek fejlettsége, milyensége és sokrétűsége fogja meghatározni, ez lesz a verseny alapja.
Az okos városok keringésébe integrált okosautók amellett, hogy elvezetik magukat és maradéktalanul betartják a közlekedési szabályokat, elkerülik a dugókat és elengedik a megkülönböztető jelzést használó mentő- és egyéb járműveket, bejelentik az észlelt baleseteket (azokat persze emberek okozzák majd), meghibásodásokat, de azt is, hogy éppen hol szabadul fel parkolóhely és folyamatosan készek arra, hogy újabb és újabb ügyfeleket vegyenek fel. Ebben a körforgásban csak akkor pihennek, amikor a töltőn vagy a kötelező szervizben vannak, de egy még távolabbi jövőben már ezekre sem lesz szükség, hisz a töltés közvetlenül megvalósulhat az út által átadott indukciós energiával, a szervizelés pedig pusztán szoftveresen. A fejlesztők gyári emulált környezetben – persze virtuálisan – tudnak fejleszteni különböző autós alkalmazásokat, jó pár évet megspórolva ezzel a korábbi fejlesztésekhez képest, amikor a beszállítók előbb a fizikai prototípuson fejlesztettek, majd a jóváhagyás után a valós gyári autó környezetében – de közben eltelt pár év. A dolgok internetével ez is felgyorsult, a szoftveres fejlesztés hatása szinte azonnali, lásd a Tesla esetét, amely visszahívások és korai tesztelések helyett élesben frissíti autóinak fedélzeti rendszerét és például szoftveresen oldja meg, hogy egy balesetet szenvedett autóban ezentúl közvetlenül is nyitható legyen, mondjuk a motorfedél.
A fejlődés kulcsa a közös szoftveres platform, amit a szakmában API-nak (Application Programming Interface) neveznek. A különböző szolgáltatók, alkalmazásfejlesztők ezen keresztül tudják személyre szabni és fejleszteni az autókat. Ezeknek az önvezető autóknak a savát-borsát sokkal inkább az olyan beszállítók adják majd, mint a Bosch, a márkanevek csupán marketingeszközök lesznek a fogyasztók meggyőzésére.
A hálózatba kapcsolt eszközök elterjedése jelentősen felgyorsult az elmúlt években, az autóipar az egyik szektor, ahol már ma is számos ilyen megoldással találkozhatunk, a jövőben nem csak a járműben, de a forgalomirányítás technikájában és az infrastruktúrában is egyre több egymással kommunikáló eszköz jelenik meg.
10 éve fejlesztik
A Ford egymással kommunikáló autóit 2009-ben indította útjára, amelynek célja olyan rendszerek és infrastruktúra kifejlesztése volt, amelyben az autók képesek egymást tájékoztatni a veszélyekről, a közlekedési helyzetről és a forgalmi információkról. Ugyanezt megtette Amerikában a General Motors, a Cadillac márka mellett a még akkor létező Saab típusú autók is részt vettek ilyen kísérletekben, olyannyira, hogy magyar újságírók még a Hungaroringen is tesztelhették az egymással beszélgető autók működését. Számos gyártó kínál olyan technológiákat, amelyek a forgalmi környezetből érkező információk alapján képesek vezetőiket segíteni. Ilyen technológia a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a sávtartó asszisztens, a városi koccanásgátló, az adaptív sebességtartó automatika, a jelzőtábla felismerő rendszer, a holtérfigyelő, a ráfutásra figyelmeztető vagy a keresztirányú forgalomasszisztens. A járművek közötti kommunikációs rendszer azonban korábban képes figyelmeztetni az olyan veszélyekre vagy hirtelen megváltozott körülményekre, amelyek kívül esnek a vezető látó mezején vagy az autó rendszereinek, például a radarok, a fényérzékelő rendszerek vagy a kamerák érzékelési területén. Azzal, hogy megosztják egymással a helyzetre, a sebességre, a haladási irányra vonatkozó vagy például az elektronikus menetstabilizálótól vagy kipörgésgátlótól kapott telemetrikus adatokat, a rendszerben összekapcsolt autók figyelmeztethetik egymást, ha valamelyikük ütközési pályán halad egy másik autóval, ha egy be nem látható kanyart követően áll a forgalom, vagy ha éppen a sávváltás járna ütközésveszéllyel.
Őrangyal gombnyomásra
Az Opel OnStar szolgáltatása kapcsolatot épít az Android Auto vagy a CarPlay révén a jármű és használója (illetve annak okostelefonja) között. Ezen túl viszont a rendszer része egy magyarul beszélő operátort is foglalkoztató ügyfélszolgálati központ is. Ezzel a központtal egyetlen gombnyomással kapcsolatba tud lépni az ügyfél, hogy általános tudakozóként vagy segélyhívóként használja. Ilyenkor a londoni központ látja az autó helyzetét, a magyarul beszélő operátor pedig megkeresheti a legközelebbi postát, a beépített navigációs rendszerre pedig el is küldheti az útvonalat. Ha netán működésbe lépnek a légzsákok, a központ megpróbál kapcsolatot teremteni a járművel, és ha a sofőr nem jelentkezik, riasztja a mentőket és a rendőrséget. A központ a távolból be is tud avatkozni. Ha a tulajdonos jelzi, hogy ellopták az autóját, nemcsak annak helyét tudják megmondani, hanem az első leállítás után blokkolják a járművet, így az többé nem indítható el.
