Ez a mondat néhány éven belül már nem csupán valamelyik sci-fi dialógusában, hanem a való életben is elhangozhat – egyre közelebb járunk ugyanis a repülő taxik és a személyszállító drónok korához. Nemrég elindult például az OCEAN12 projekt, amelynek keretében a lehető legnagyobb energiahatékonysággal működő szenzorokat és ellenőrző rendszereket fejleszti ki egy 27 partnerből álló konzorcium az Európai Unió támogatásával, élén a Bosch szakértőivel.
Viaszos madártollaktól a repülő Ford Angliáig
Daidalosz és Ikarosz legendája óta tudjuk, hogy a viasszal rögzített madártollak végzetesnek bizonyultak a görög feltaláló fia, Daidalosz számára, aki apja intelmei ellenére túl közel repült a Naphoz. A Földtől való elrugaszkodást évszázadokkal korábban még halállal büntette a kollektív képzelet, az utóbbi időben egyre több fiktív művészeti alkotásban jelenik meg a repülő autó az országúti járművek alternatívájaként.
Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatja a repülés.
A Vissza a jövőbe című filmtrilógia második része például már 2015-re azt prognosztizálta, hogy Marty McFly repülő autók között légdeszkázik majd, és az ikonikus sci-fi maga is reptette a főszereplőket a DeLoreannal, amelyet – vagy valami ahhoz hasonlót – azóta meg is próbáltak életre hívni.
John DeLorean, amerikai mérnök, autóipari menedzser volt az alapítója a film által népszerűvé tett eredeti DeLorean gyártójának.
De ki ne emlékezne a kultikus, Bruce Willis főszereplésével készített Az ötödik elem című filmre, amelyben kedvenc szuperhősünk egy sárga repülő taxi sofőrjeként menti meg ismét az univerzumot a pusztulástól.
Megemlíthetnénk még Harry Pottert és a Titkok Kamráját is, ahol egy világoskék, rozoga Ford Anglia segítségével szabadítják ki a főhőst szobafogságából.
Ezt a modellt kell elképzelni ütött-kopott, nem épp megkímélt állapotban.
Álomból valóság
A téma szerencsére nem csupán a filmkészítők fantáziáját izgatja. Az utóbbi időben több projekt is indult a repülő autók koncepciójának megvalósítására, sőt a NEC japán elektronikai vállalat fejlesztése már látványos eredményeket is hozott. 2019 augusztus elején a cég repülő autója három méter magasra emelkedett el a földtől. Igaz, hogy a mutatvány csak egy percig tartott, de a fejlődés irányát ez a törekvés is egyértelműen jelzi.
Ahogy az is, hogy a legnagyobb autóipari és technológiai vállalatok mind-mind érdeklődést mutatnak a téma iránt. Az Uber a nyár elején mutatta be saját repülő taxiját, a Google alapítója, Larry Page is piacra dobta saját verzióját, korábban pedig sikeresen tesztelték egy német vállalat Lilium nevű, elektromos repülő autóját. A nagy cégek mellett több startup is dolgozik a saját prototípusán. Talán az egyik legismertebb ilyen cég a szlovákiai AeroMobil. Az általuk gyártott gép három perc alatt alakul át autóból repülőgép üzemmódba.
Már nem is annyira futurisztikus elképzelés az autópályán közlekedő repülő autó.
Mikroszenzorokkal a repülő taxikért
Ebből a felsorolásból természetesen egy európai kollaboráció és a Bosch sem hiányozhat. Az OCEAN12 nevű, félvezető technológiát, elektronikát, űrtechnológiát és autóipart ötvöző, közös vállalkozást a Bosch vezeti, és a céljuk, hogy olyan szenzorokat és ellenőrző rendszereket fejlesszenek ki, amelyek a lehető legtöbb energiát takarítják meg. Ezek a komponensek, például kamerák, radarok, mikroprocesszorok vagy lézer alapú távérzékelők a jármű és környezete információit gyűjtik majd össze és dolgozzák fel. Ezek az összegyűjtött információt további alkatrészek, például a jármű fékrendszere vagy a repülő taxi hajtóműve számára továbbítják parancsok formájában.
„Az OCEAN12 projekt legfőbb célja, hogy olyan új szenzorrendszereket fejlesszen ki, amelyek a mai modelleknél 90 százalékkal kevesebb energiát használnak”, magyarázta Dr. Tilman Glökler, az OCEAN12 konzorcium koordinátora és a Bosch munkatársa. Ezen felül, az új technológia lehetővé teszi, hogy kifejezetten apró szenzorrendszereket építsenek, olyan chipeket, amelyek nagy teljesítményű mérőáramköröket tartalmaznak. „Az energiatakarékos szenzorrendszerek az automatizált vezetés és repülés szempontjából elengedhetetlenek. Ahogy a mikroelektronikában szerzett tapasztalatainkat az OCEAN12 projekt kereteiben folyamatosan kibontakoztatjuk, egyre közelebb kerülünk ehhez a célhoz”, tette hozzá Glökler.
