Napjainkban nagyjából egymilliárd autó jár az utakon, és becslések szerint a következő évtizedben ez a szám megduplázódhat. Bármilyen hatékony is a technológiai fejlődés a károsanyag-kibocsátás visszafogásában és a fogyasztás csökkentésében, ezzel az ütemmel a kipufogott szén-dioxid növekedése várható. A statisztikák szerint tavaly a globálisan kibocsátott szén-dioxid mennyisége 33,1 milliárd tonnára nőtt. Igaz, ennek java részéért nem a közlekedés felelős, de járműveink így is több ezer tonna káros gázt okádnak a környezetbe. Érezte már, hogy a belváros forgatagában szinte fojtogat a levegő? Jól érezte: a szén-dioxid koncentrációja az ipari forradalom óta átlagosan nagyjából a kétszeresére nőtt, de a dugó közepén ennek sokszorosa lehet az arány. Lehet, hogy eleink lovon jártak, de sokkal tisztább levegőt is szívtak.
Rázzuk ki a ketchupot!
Fellélegezhetnénk, ha a hagyományos járműveket elektromos meghajtásúra cserélnénk, ám a folyamat lassan halad. „Az elektromobilitás olyan, mint a ketchupos üveg: fejjel lefelé fordítjuk, és tudjuk, hogy jönni fog belőle a ketchup, de nem tudjuk mikor. Amikor viszont jön, ömleni fog” – fogalmazott egy ízben Dieter Zetschet, a Daimler egykori igazgatója. Nos, hogy a „ketchup még nem indult meg”, annak az egyik fő oka az energiatárolás problémája.
Az elektromos autókkal szemben leggyakrabban megfogalmazott kritikák, hogy:
- Drágák
- Nem képesek nagyobb távot megtenni
- Hosszú ideig tart a töltésük
A bírálatok jelenleg nem is teljesen alaptalanok. A hatékony akkumulátorok előállítási költsége csökken, de még mindig magas. Az átlagos elektromos járművek sem képesek megtenni 200-350 kilométernél többet egyszerre, a töltésük pedig akár órákig is eltarthat.
A Bosch azért fordít évi 400 millió eurót az elektromobilitás fejlesztésére, hogy ez megváltozzon, hogy végre „ömöljön az a ketchup”. Ennek pedig egyik kulcsa a hatékonyabb energiatárolás. Képzeljük el, hogy 50 kilowattóra (kWh) energia tárolásához száz hagyományos autó akkumulátorához lenne szükség, melynek súlya 1900 kilogramm – még egy tankba is nehezen férne el. Ugyanez a kapacitás elérhető két, összesen 400 kilogrammos, modern elektromos autóba szerelt akkumulátorral. A Bosch célja azonban még ennél is nagyratörőbb: egy innovatív új technológiával, az úgynevezett szilárdtestes akkumulátorokkal egyetlen nagyjából 190 kilogrammos eszközbe zsúfolna ugyanennyi energiát. Ráadásul az eszköz nem csupán olcsóbb, könnyebb, és a kapacitása nagyobb, de sokkal gyorsabban tölthető és biztonságosabb is. Ez még mindig nem a lehetőségek vége, csupán egy fontos állomása. A tesztüzem már beindult, a tervek szerint a tömeggyártás 2020-ban kezdődik.
Süss fel nap!
A Bosch saját becslései szerint a következő tíz évben legyártott járművek 15 százaléka már elektromos meghajtással is rendelkezni fog. Ezzel azonban még korántsem mentjük meg a környezetet: hiába használunk elektromos autókat, ha a töltéshez használt áramot ugyanúgy nem megújuló energiaforrásokból állítják elő. A különbség csupán annyi, hogy nem az autó égeti el a benzint, hanem az erőművek. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: át kell állni megújuló energiaforrásokra! Ez a folyamat világszerte meg is indult, ám még ugyancsak kihívásokkal néz szembe. Például, hogy a nap – és szélerőművek nagyban függenek az időjárástól. Ha nagyon fúj a szél, túl sok energia is keletkezik, ha meg egyáltalán nem, akkor semennyi. Mi több bonyolítja a helyzetet, hogy az energiafelhasználás sem egyenletes, időjárástól, évszaktól, stb. függően változhat, mennyi energiát fogyasztunk. Ezek a problémák ugyancsak úgy küszöbölhetők ki, ha nagyobb léptékben is hatékonyan tudjuk tárolni és felhasználni az energiát. Utóbbiban segít a Bosch virtuális erőművek fejlesztése, egy program, amely mindig az igényeknek megfelelően, központilag „osztja le” az energiát. A rendszer annál hatékonyabb, minél több létesítmény kapcsolódik hozzá, képes kiszolgálni egy háztartást, egy céget, de akár egy egész közösséget is.
