Rá merjük-e bízni magunkat egy emberi beavatkozást nem igénylő, önvezető autóra? A legtöbben valószínűleg csak akkor válaszolnának a kérdésre igennel, ha tökéletesen bízhatnak az önvezető rendszerekben. A Bosch ezért azon dolgozik, hogy automatizált vezetési rendszereink mindenre felkészülve működjenek.
Elég egy kisebb baleset is ahhoz, hogy sokakban megrendüljön a bizalom az önvezető autók iránt. Ennek kapcsán minden hír hatalmas publicitást kap, azonban fontos kiemelni, hogy szinte minden alkalommal vagy emberi hiba miatt történnek balesetek a kísérleti járművekkel, vagy nem is beszélhetünk önvezető rendszerről az érintett járművek kapcsán. Az egyik amerikai gyártót például gyakran hozzák fel példaként a szkeptikusok, pedig az adott gyártó saját fejlesztésű rendszere csupán egy vezetőtámogató megoldó. Ezért kiemelten fontos az autógyártók és az önvezető rendszerek fejlesztésében élen járó vállalatok – így a Bosch számára –, hogy minden váratlan körülményre felkészítsék a járműveket. Azt, hogy cégünk számára kiemelkedően fontos mindez, az is bizonyítja, hogy Bosch Research néven külön kutatócsapat foglalkozik – többek között – az önvezető rendszerek tökéletesítésével.
Mindent modelleznek
Jelenleg is több kutatáson dolgoznak szakértőink, azt vizsgálják, hogy kritikus forgalmi helyzetekben, akár autópályán, akár nagyvárosi forgalomban, hogyan reagálnak az érintett járművek, legyenek azok önvezető rendszerrel felszereltek, vagy ember által irányítottak.
Külön modellezik az önvezető megoldások működését autópályákon, gyorsforgalmi útszakaszokon, hiszen ezeken a helyeken teljesen más forgalmi szituációkra kell felkészülni, mint például egy nagyváros közepén. Az ilyen útszakaszokon már most is nagy hatékonysággal és biztonsággal lehet használni vezetéstámogató rendszereket, így valószínűleg az önvezető rendszerek számára sem lesz probléma a járművek irányítása autópályákon. Többek között azért egyszerűbb gyorsforgalmi szakaszokra felkészíteni az önvezető rendszereket, mert jól feltérképezettek, a párhuzamos közlekedés miatt sokkal kevesebb közlekedési szabályra kell figyelni, mint városi forgalomban. Nem utolsósorban nincs annyi tényező, amivel számolni kell: nincsenek például gyalogosok, vagy kerékpárosok. Az, ha sikerül mindezt megvalósítani, nagy mértékben kutatóinknak köszönhető, akik egy sor számítást és modellezést végeztek el, hogy tökéletesen működhessenek a járműirányító szoftverek.
Büntetőfékezés az autópályán
Ahhoz, hogy minden szituációra felkészítsék a járművek szoftvereit, a vizsgált forgalmi szituációkban résztvevő összes szereplő várható viselkedését figyelembe véve modellezték a helyzetet. Ehhez a highD adatbázisban – amely a németországi autópályákon, emberek által vezetett járművek forgalmi adatait tartalmazza – elérhető információk alapján végeztek vizsgálatokat. Azt modellezték, hogyan viselkednek az emberek egy autópályán, ha hirtelen bevág eléjük valaki, illetve hogyan reagálnak, ha előttük vészfékeznek vagy akár „bosszúból” büntetőfékeznek. Rengeteg, egymástól nagyon eltérő forgatókönyv készült, ugyanis az emberek viselkedése is nagyon különböző lehet bizonyos helyzetekben, miközben vannak olyan szituációk, amelyeknél könnyebben megjósolható, hogyan dönt a sofőrök többsége. Ezeknek a forgatókönyveknek a modellezése is segít, hogy az önvezető funkciókat felkészítsék kritikus helyzetek felismerésére és megoldására.
Gyalogosveszélyre (is) felkészülve!
A rendszernek minden közlekedési szituációt magabiztosan kell kezelnie
Persze a fejlesztések nem korlátozódnak az autópályákra. Külön modellezték a nagyvárosi kereszteződésekben előforduló helyzeteket, hiszen ezeken a helyszíneken más jellegű problémákra is figyelni kell, mint az autópályákon. Számolni kell a gépjárművek mellett kerékpárosokkal, gyalogosokkal is. Persze arra is fel kell készíteni az önvezető rendszereket, hogy az emberek sokszor kiszámíthatatlanul, váratlanul viselkednek közlekedési helyzetekben, sok esetben akár szabálytalankodnak. A kutatóknak az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az ilyen viselkedési mintákra is felkészítsék a rendszereket.
Még okosabb szoftverek kellenek
Annak érdekében, hogy ezeknek a modellezéseknek az eredményeit a gyakorlatban is használni lehessen, tovább kell fejleszteni a most használt szoftvereket és hardvereket. Többek között még pontosabb helymeghatározásra és valós időben frissülő térképekre is szüksége van a szenzorokból, kamerákból származó adatok mellett. Ráadásul a járművek mellett a városi közlekedési csomópontokon elhelyezett szenzorok adatai is kellenek ahhoz, hogy a létező összes közlekedési helyzet kapcsán megfelelően reagáljanak az önvezető járművek.
Az autók közötti kommunikáció mellett az autók és az infrastruktúra közötti adatforgalom is egyre fontosabb lesz
Mesterséges gondolatolvasás
A fentiek mellett arra is fel kell készíteni a rendszereket, hogy megértsék a többi közlekedő szándékait, vagyis lényegében kitalálják, mit tesz majd a másik fél a következő pillanatban. A „helyzetfelismerés” megvalósításához egy környezetérzékelő modult fejlesztenek a Bosch kutatói. Ez egyrészt információkat gyűjt a városi közlekedésről, másrészt értelmezi azokat és gyorsan képes reagálni hirtelen változásokra, például arra, ha vészfékeznek előttünk, vagy takarásból lép ki elénk egy gyalogos.
Mindenki beszélgessen!
A járműveknek mindenre fel kell készülnie
Mindehhez fontos megoldani azt is, hogy a járművek adatot cseréljenek egymással, „beszélgessenek”. A Bosch ezért teljesen új kommunikációs megoldásokat is fejleszt, amelyek a kialakult és működő mintákon alapulnak és biztosítják az infrastruktúra, az önvezető járművek és az emberek közötti közvetlen interakciót. Mesterséges intelligencia használata nélkül azonban a fenti megoldások nem működnének, ezért ezek a programok tanulni is képesek. Így a begyűjtött információkat a rendszer még olyan körülmények között is megbízhatóan azonosítja, amikor kritikus helyzet adódik, például takarásból lép ki egy gyalogos az útra, vagy valaki indokolatlanul tapos a fékpedálra.
