Videósorozatunk negyedik részében a generatív mesterséges intelligencia hétköznapi hasznosításával ismerkedhetünk meg. Olyan egyszerűen hangzik ez, pedig egyáltalán nem az, hiszen a Bosch célja az ezzel, hogy megvalósítható legyen a balesetmentes közlekedés.
A Bosch a generatív mesterséges intelligencia (MI) felhasználásával fejleszti tovább a vezetést támogató és önvezető funkciókat. Bár az MI ma még csak korlátozottan használható erre a célra, kollégáink azon dolgoznak, hogy belátható időn belül ez változzon. Zico Kolter, a Bosch Research vezető MI-szakértője például szeretné növelni a biztonságot a közlekedésben és megvalósítani a Bosch tervét, hogy balesetektől mentes legyen a közlekedés.
Még sokat kell tanulni
A vezetéstámogató rendszerek ugyan már most is képesek felismerni az embereket, állatokat, tárgyakat és járműveket, a most is zajló kutatások eredményeképpen a generatív MI segíthet meghatározni azt is, hogy egy adott helyzet potenciálisan balesethez vezethet-e. Szakértők szerint ugyanis a generatív MI hamarosan lehetővé teszi, hogy a járművek megfelelően értelmezzék például azt, ha egy labda gurul az útra, hiszen ebben az esetben várható az is, hogy egy gyerek szalad utána. Ez egy teljesen más szituáció, mint amikor faleveleket vagy egy nejlonzacskót sodor a járművek elé a szél, hiszen ott nem kell attól tartani, hogy valaki hirtelen kiszalad az úttestre. A generatív MI segítségével a járművek hamarosan következtetni tudnak arra, hogy egy, a jármű útját keresztező tárgy jelenthet-e veszélyt a közlekedésben résztvevő szereplők bármelyikére. Ehhez tudnia kell, hogy pontosan mi került elénk. Majd, ha sikerül beazonosítani a tárgyat, az információt a rendszer felhasználhatja például arra, hogy figyelmeztesse a járművezetőt, vagy közbeavatkozzon és elvégezze a megfelelő manővereket: lassítson vagy kikerülje az úttestre került tárgyat.
Józan ész és erkölcs
Ahogy Zico meséli, az autóipari rendszerek fejlesztése során a biztonság növelése érdekében a józan ész logikáját is alkalmazzák a legújabb MI-alapú rendszerek. Sőt, Zico azt is elárulja, hogy ragaszkodnak az erkölcsi irányelvekhez munkájuk során, így az emberi intelligenciát szolgáló, és nem az embereket helyettesítő rendszereket terveznek. Erre jó példa a vezetéstámogató rendszerek nagy része, amelyek segítenek fenntartani az emberek figyelmét, nehezen kezelhető szituációkban is.
Jelenleg összesen több mint 120 olyan alkalmazási területen zajlik kutatás, amelyek az új MI-modelleken alapulnak. Többek között a programkódok, nagy teljesítményű chatbotok és hangasszisztensek fejlesztését végzik.
Már nem álom, valóság
A jövőben tehát sok olyan kutatás hozhat eredményt, amelyek jobbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá teszik életünket. Van azonban olyan fejlesztés is, amely nem álom, hanem már meg is valósult. Szakembereink ugyanis már kifejlesztettek egy a járművek belső terét figyelő, mesterséges intelligencia alapú kamerát, amivel sikerült nagyban növelni a közlekedők biztonságát. Ez az eszköz lényegében mindent képes érzékelni, ami az utastérben történik, például azt is, ha a vezető fáradt, nem a vezetésre koncentrál.
Az Occupant Monitoring Camera (OMC), egy olyan speciális, mesterséges intelligencia alapú (gépi tanulással működő) képfeldolgozó algoritmus, ami felismeri akár a kézben tartott mobiltelefon használatát és számos más új funkcióval egészíti ki a járművezetőt figyelő kamerát (DMC). Az ilyen fejlesztések tehetik biztonságosabbá, balesetmentessé a közlekedést.
Ha kíváncsi vagy a sorozat további részeire is, az elektromos mobilitás fejlesztéséről, a kvantumérzékerőkről, vagy az agyhullámok hasznosításáról szóló epizódra, kattints a hivatkozásokra!