Bizonyára közülünk sokaknak van olyan okoseszközzel rendelkező vagy internetet használó ismerőse, akit a használat során már ért valamilyen adathalász támadás. Nem is csoda, hiszen a Statista jelentése szerint a hálózatba kapcsolt eszközök száma 2030 végére több mint 30 milliárdra nőhet, ami a biztonsági kockázatok és sebezhetőségek számát is jelentősen növeli. A becslések szerint pedig ezek az eszközök az összes kiberbiztonsági incidens több mint 25 százalékáért lesznek felelősek. Amíg a multinacionális és nagyvállalatoknál a legnagyobb prioritások közé tartozik az adatvédelem és -biztonság, a kiskereskedelmi szektorban, valamint a magánszférában jelentős hiányokat és akadályokat tapasztalhatunk. Mit jelent az IoT-botnet? Hogyan védekezhetnek a vállalatok a kibertámadások ellen? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!
IoT-botnet, malware, ransomware, DDoS – rövid kiberszótár az MI szavaival
Annak megválaszolására, hogy pontosan mik azok az IoT-botnetek és milyen kibertámadások vannak, talán a legkézenfekvőbb megoldás, hogy magát az MI-t kérdezzük meg. Így is tettünk és mutatjuk a ChatGPT-4o válaszát:
„Az IoT-botnet egy olyan hálózat, amelyet az internethez kapcsolódó IoT-eszközök alkotnak, amelyeket rosszindulatú szoftverrel (= malware) fertőztek meg és vettek irányítás alá. Ezek az eszközök, például okos otthoni berendezések, kamerák vagy routerek, együttesen működnek a támadó utasításainak megfelelően. Az ilyen botnetek gyakran használatosak különböző típusú kibertámadásokhoz, például elosztott szolgáltatásmegtagadási (= DDoS) támadásokhoz, amelyek során az irányított eszközök hatalmas mennyiségű forgalmat generálnak egy célpont felé, így túlterhelve azt és elérhetetlenné téve a szolgáltatást.
Egy másik rosszindulatú kibertámadás során, a támadók kártékony szoftvert (= ransomware) használnak a célpont számítógépes rendszereiben található adatok titkosítására. A támadók váltságdíjat követelnek az áldozattól a titkosítás feloldásáért és az adatok visszaadásáért. Gyakran fenyegetik az áldozatot azzal, hogy ha nem fizet, az adatokat nemcsak törlik, hanem nyilvánosságra is hozzák vagy megsemmisítik. Az ilyen típusú támadások súlyos fenyegetést jelentenek, hiszen nagymértékben megzavarhatják a szervezetek működését, és jelentős anyagi veszteségeket okozhatnak. Az áldozatok között szerepelhetnek egyének, vállalkozások és intézmények, beleértve a kritikus infrastruktúrákat, mint például az egészségügyi szolgáltatók.”
Az egészségügyi és oktatási intézmények mellett talán a kiskereskedelmi szektor az, amely igencsak magas kockázattal számolhat a kiberfenyegetések és -támadások miatt. A Netskope Threat Labs legújabb jelentése feltárja például, hogy az elmúlt évben a kiskereskedelmi ágazatot célzó főbb felhőalapú fenyegetések főként IoT-botnetekből álltak, amelyek a vásárlói fizetési adatok és az ezekhez kapcsolódó hitelesítő adatok lopását célozták meg. Az IoT-botnetek egyik leghírhedtebbje (szándékosan nem leghíresebbet írtunk – a szerk.) a Mirai, amelyet az APT28 nevű kiberbűnözői csoport is használt azért, hogy a leginkább sebezhető IoT-eszközöket, például az Egyesült Államokbeli kiskereskedelmi üzlethelyiségekben található routereket és kamerákat megtámadja. Ezeken az eszközökön keresztül a hackerek számára lehetővé vált a botnet hálózat kiépítése, így elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokat hajthattak végre, ezzel növelték az adathalászat hatékonyságát és egyúttal a hatóságok elől is rejtve maradtak. Elfogásuk előtt nem volt olyan állam, ahová ne jutottak volna el a botneten keresztül.
A Mirai és más botnetek különösen veszélyesek az IoT-eszközök általános gyenge biztonsági beállításai miatt, mivel a felhasználók gyakran alapértelmezett jelszavakat állítanak be, amelyeket a támadók játszi könnyedséggel feltörnek. Annak ellenére, hogy a Mirai nem új fenyegetés, a szervezetek és a magánemberek nagy többsége gyakran figyelmen kívül hagyja az internetkapcsolatú eszközeik biztonságát, főleg amikor felhőalapú szolgáltatásokra váltanak. Az előrejelzések szerint a felhőbiztonsági rések kihasználása épp a fenti okok miatt akár 30 százelékkal is növekedhet.
Hogyan lehet védekezni a kibertámadások ellen?
Az IoT-botnetek elleni védekezés kritikus fontosságú, mivel a folyamatosan növekvő eszközszám egyre összetettebb támadási felületeket eredményez. A felhasználók és a vállalatok közös felelőssége, hogy naprakész védekezési stratégiát alakítsanak ki és alkalmazzanak, beleértve többek között a rendszeres biztonsági frissítések telepítését, az erős jelszóhasználatot, a kétfaktoros hitelesítést, valamint az alapértelmezett jelszavak mielőbbi megváltoztatását.
A jövőben az innovatív MI- és blokklánc-technológia alapú technológiák együttesen segíthetnek az IoT-botnetek és más kibertámadások okozta fenyegetések csökkentésében, miközben növelik a digitális rendszerek biztonságát és megbízhatóságát. Ilyenek például:
- Az MI-rendszerek képesek a hálózati forgalom és a rendszertevékenység valós idejű elemzésére, azonosítják a szokatlan mintázatokat vagy anomáliákat, amelyek kibertámadások jelenlétére utalhatnak. Továbbá segíthet meghatározni és blokkolni az adathalász e-maileket és más kártékony tartalmakat azáltal, hogy olyan mintákat és jellemzőket keres, amelyeket a hasonló támadásokban gyakran alkalmaznak.
- A blokklánc-technológia alapvetően egy olyan decentralizált és elosztott adatbázis, amely tűri a módosításokat, és amelybe nehéz illetéktelenül beavatkozni. Ez különösen hasznos lehet az adatok integritásának biztosításában és az IoT-eszközök azonosításában úgy, hogy minden eszköz egyedi, nem hamisítható azonosítót kap. Ezzel a technológiával lehetőség van arra is, hogy minden tranzakciót vagy módosítást időbélyeggel lássanak el és akár visszamenőlegesen is nyomon kövessenek, ami segít biztosítani az adatok átláthatóságát és megbízhatóságát.
A kibertámadások elleni védekezésben jelentős kihívást jelent a szakképzett kiberbiztonsági szakemberek hiánya, ami 2024-re várhatóan közel 3,5 millió betöltetlen állást eredményez majd világszerte. A kiberfenyegetések növekvő veszélyei mellett azonban elengedhetetlen az is, hogy mind a szervezetek és a vállalatok, mind az egyének komolyan vegyék az adatvédelem kérdését, és fejlett biztonsági intézkedéseket vezessenek be.
