Talán kicsit sem túlzás a címben megfogalmazott állítás, hiszen május elején három napig a világ számos elismert kutatója és fejlesztője vett részt azon a konferencián, ahol a mesterséges intelligencia volt a téma. Egyetemi tanárok, kutatók, fejlesztőmérnökök, és vállalatok osztották meg saját tapasztalataikat és eredményeiket. A rendezvény egyik kiemelt támogatója és kiállítója a magyarországi Bosch csoport volt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös rendezvényének – AI Symposium 2025 – a Várkert Bazár impozáns környezete adott otthont. Már önmagában az, hogy egy történelmi épületkomplexum ad teret a jövőbe mutató technológiáról szóló rendezvénynek, igencsak izgalmas.
A program különlegességét tovább fokozta, hogy az eseményen azaz MTA-Sztaki ipari robotja fotózott, majd az alapján portrét rajzolt, sőt egy robotkutya húzgálta az útbaigazító táblát az épület aulájában. Az előadások között számtalan izgalmas témát találtak a látogatók a három nap alatt. Akik pedig arra voltak kíváncsiak, hol tart a technológia a gyakorlatban a többi kiállító képviselőivel cserélhetett eszmét a standoknál és a közösségi pontokon.
Előadók és résztvevők
Hat kiemelt előadóval találkozhattak a résztvevők, de mellettük is sok izgalmas előadás és kerekasztal beszélgetést láthatott az a több mint 300 résztvevő, aki jelen volt a három nap során. A kiemelt előadók voltak:
- Luke Ong, a Nanyang Műszaki Egyetem alelnöke, a Számítástechnikai és Adattudományi Kar dékánja
- Barabási Albert-László, a Northeastern Egyetem és a Harvard Orvostudományi Kar, Orvostudományi Tanszékének professzora
- Stefan Thurner, a Komplexitástudományi Központ elnöke, a Santa Fe Intézet külsős professzora
- Jurij Neszterov, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóprofesszora, a Louvan Egyetem emeritus professzora
- Lin Weisi, a Nanyang Egyetem Számítástechnikai és Adattudományi Kar tanszékvezetője
- Tao Dacheng a Nanyang Egyetem Számítástechnikai és Adattudományi Kar professzora, a JD Explore Akadémia alapító igazgatója
Mellettük még több mint 50 előadó várta két teremben május 8. és 10. között a látogatókat. Vállalatunk a kiemelt támogató szerepkör mellett egy izgalmas standdal, egy mesterséges intelligencia felhasználáshoz kapcsolódó mini kiállítással és két előadóval is képviseltette magát. Ők és mellettük jó néhány támogató kollégánk megtalálhatók voltak a standunkon. Közülük néhányukkal rövid beszélgetéseket is készítettünk, következzen most ezekből egy rövid kivonat.
A Bosch standján szakértők várták az érdeklődőket
A Bosch helye a mesterséges intelligencia világában
Vállalatunk elkötelezett a technológia mellett, így a konferencián azon kollégáink mellett, akik felépítésünkről és működésünkről tájékoztatták az érdeklődőket, azokkal is találkozhattak a látogatók a Bosch-standon, akik a mesterséges intelligenciát minden nap használják munkájuk során.
Vezetőtámogató rendszerek újragondolva: Lányi Zsombor – senior expert:
„ADAS (advanced driver-assistance system) rendszerek fejlesztésével foglalkozunk. Egyre komplexebb környezetben kell ezeknek a rendszereknek helyt állniuk, így a kizárólag szabály alapú fejlesztési módszerek vagy nem is használhatók, vagy csak nagyon költségesen. Éppen ezért komponensenkét, végül rendszerként is a különböző AI-modellek használata mellett döntöttünk.
Ezek a vezetéstámogató rendszerek jóval kiterjedtebbek, nincsen annyi limitáló tényező a használatuk során. Ráadásul a különböző alrendszereket eddig külön gombokkal, külön funkcióként lehetett aktiválni. A mi megoldásunk már egy olyan ökoszisztéma, amelyben a funkciókat egyetlen egészként tudjuk kínálni, így sokkal biztonságosabb a megoldás és felhasználói oldalról is egy jobb élményt nyújt.
A mesterséges intelligenciát használjuk a különböző szenzorokból érkező adatok összefésülésére is, hiszen a kameraalapú rendszerek mellett a Bosch az egyik úttörője a radar alapú vezetőtámogató rendszerek fejlesztésének. Hiszünk ebben a technológiában, mert a kamera alapú megoldásokat sok tényező befolyásolhatja: a fényviszonyok, az időjárás vagy akár az előttünk lévő autók.
Ehhez hatékony AI-modellek kellenek, hiszen a célhardvereken – vagyis az autókban – már meglehetősen korlátozott a számítási kapacitás.”
Láthatóvá váló esőcseppek: Demeter Márton – machine learning engineer:
„Ötletgazdaként dolgozok a csapatommal. Korábban időjárási változások detektálásán dolgoztam a biztonságosabb vezetésért. Sokszor szembesültünk azzal, hogy nehezen jutunk olyan adatokhoz, amiből később a tanulásra képes algoritmusok fejlesztését biztosítani tudjuk. Gondoljunk csak bele, az esőcseppek detektálásához szükséges vizuális kontúrozások milyen sok időt vesznek igénybe, így mennyire drága folyamat ez.
Innen jött az ötlet, hogy generáljunk mi magunk adatokat, például úgy, hogy időjárási tényezőket rekonstruálunk, vagy objektumokat, virtuális állatokat generálunk és ezekkel az adatokkal tanítjuk az algoritmusokat.
Mindössze egy hónapja voltam a vállalatnál, amikor megszületett az ötlet bennem, hogy egy kollégám által létrehozott fejlesztést virtualizálhatnánk, ez ihlette a VANDA-t.. A Boschnál segítségre és támogatásra talált az ötlet és az InnoHub szervezetnek köszönhetően kidolgozhattam ezt az innovációs projektet. Mára felépítettünk egy csapatot, a projekt mögé egy euróban is milliós nagyságrendű költségvetés került és abszolút nemzetközivé vált.
Bár több ponton is kapcsolódunk a mesterséges intelligenciához, a legnagyobb segítséget abszolút az új fejlesztési területeken nyújtja. Például a köd azonosítása és a vezetőtámogató rendszerek megbízható használata köd esetén ilyen. Ez azért különösen nehéz, mert ilyenkor szükségünk van mélységi tájékozódási pontokra. Ezeket az emberi szem korlátait átlépve is képes megállapítani a gépi tanulást használó modell.
Visszatérve a mondandóm elején már említett anyagi megtakarításokra. A mi munkánk lényege, hogy költséghatékonyan állítsunk elő adatokat a vezetőtámogató rendszereknél használt tanulásra képes algoritmusoknak. Ehhez azonban több ponton mi magunk is használunk mesterséges intelligenciát.”
Amikor a robot csomagol: Fischl Tamás – a Bosch-ELTE együttműködésében a AI projektek támogatásáért és létrehozásáért felelős Bosch scientist:
„A Bosch és az ELTE által fejlesztett kicsomagolórobot az egyik legizgalmasabb ipari projekt, az egyetem és a vállalat közös zászlóshajója. A megoldás lényege, hogy ez az állomás teljesen automatizálja a kicsomagolás folyamatát a logisztikai területen. A projekt azért is kiemelten fontos, mert felépítése miatt skálázható, vagyis nemcsak a Bosch telephelyeken használható, hanem azokon kívül, más ipari létesítményekben is.
Tökéletesen reprezentálja, hogy miért is fontosak az egyetemi együttműködések. Esetünkben az ELTE olyan kompetenciákat hozott, amik nálunk egyben, nem voltak meg, hiszen egyszerűen nem volt rá korábban szükség. A Bosch viszont többek között a logisztika kapcsán rendelkezett háttérrel. A kompetencia területek összekapcsolásával mindenki nyert és mi ilyen projekteket keresünk az együttműködések során.
A folyamat, amit automatizálni tudunk a megvalósítással a világ sok termeléssel foglalkozó üzemében megtalálható. A konkrét elvárások megfogalmazásában a hatvani gyár tudását vettük igénybe, ők fogalmazták meg, mire lenne szükségük ennek a folyamatnak a felgyorsításához. A beszállítóktól érkező alkatrészek kicsomagolása ott a hét minden napján, napi 24 órában zajlik. Mi kifejezetten a nyomtatott áramköri lapok kicsomagolására koncentráltunk a projekt során.
Alapvetően ennél a projektnél a vizuális érzékeléshez használjuk a mesterséges intelligenciát, egészen pontosan a képfelismeréshez és az alkatrészazonosításhoz. A különböző szenzorokból érkező adatok fúziója nagyon hasonló az önvezetésnél használt technológiához, csakhogy itt nem egy jármű, hanem egy ipari robot vezérléséhez használjuk fel azokat. A projekt különlegessége, hogy a kamerákat tartalmazó robotkarok az egészen nagyméretű palettáktól, a kisebb, dobozos csomagolási egységek bontásáig mindenre felhasználhatók.
Mostanra ipari fázisba léptünk, képbe került egy olyan vevő, aki várhatóan hajlandó lesz finanszírozni a további fejlesztéseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár még sok kutatás és fejlesztés van előttünk, innen már nincs visszaút, ezt meg kell valósítanunk. Persze ez inkább öröm, mint teher, hiszen a kezdetektől fogva ez volt a célunk.
Reflektorfényben a Bosch technológiák
Miközben mi kollégáinkkal beszélgettünk, a két előadóterem színpadán is zajlottak az események. Az első nap délutánján Karaffy Zoltán, a cégcsoport magyarországi digitális transzformációjáért felelős igazgatója mutatta be a Bosch és a mesterséges intelligencia (MI) találkozási pontjait a nagyszínpadon.
Nem sokkal később Itilekha Podder adattudósunk a lapkahibák felügyelet nélküli azonosítására szolágló technológiáról beszélt, amelyhez mélyklaszterezést és valószínűségi modellezést is használunk. Az ő előadása már csak azért is különösen pikáns volt, mert előtte az Ericsson, őt követően pedig a Nokia képviselője lépett a színpadra – mindketten saját technológiai vívmányaikat bemutatva. Az egykori rivális mobilgyártók ma technológiai téren versengenek egymással. Velük ült le a délután utolsó kerekasztalbeszélgetésére adattudósunk, aki könnyed, humoros stílusával azonnal magára vonta a figyelmet, és különleges színfoltja lett a panelbeszélgetésnek.
Színpadi jelenléte jól reprezentálta a Bosch szerepét a mesterséges intelligencia világában és talán az AI Symposium 2025 rendezvényen. A mély szakmai előadások és bemutatók mellett a Bosch a kiállítótérben, a kollégák által és az előadásokon is arra fókuszált, hogy érthető módon bemutassa: mennyi szálon kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, annak fejlesztéséhez és felhasználásához.
Ha érdekelnek a részletek kattints nézd meg videóinkat az előadásokról, és összefoglaló hangulatvideónkat a rendezvényről.
