Furcsa módon a digitális világ egyik legnagyobb kihívását épp a kommunikáció jelenti. Sokan, sokféleképp kommunikálnak, hiszen felgyorsult világunkban mindenki másképp igyekszik információkhoz jutni. Éppen ezért léptünk be a podcastok világába is.
A magyarországi Bosch csoport jónéhány formában és felületen kommunikál. Készül a dolgozóknak vállalati újság, vannak belső hírleveleink, friss tartalmakkal látunk el két blogot is, miközben ott vagyunk a legnagyobb közösségi média csatornák mindegyikén. Ebbe a portfólióba érkezik most legújabb csatornánk a Bosch Magyarország Podcast (BMP).
Az első adás műsorvezetője és vendégei (balról jobbra): Tóth Edit, dr. Szászi István és dr. Tilesch György
Miért vágtunk bele?
A vizuális és írott kommunikáció mellett a hanganyagok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Terveink szerint ezen a felületen időről-időre olyan érdekes témákról beszélgetünk majd, amelyek meghatározzák életünket, világunk fejlődését. Ezekhez a beszélgetésekhez minden esetben olyan partnereket választunk, akik elismert szakemberek a saját területükön. Az első epizód kapcsán így esett a választás dr. Tilesch Györgyre, a világ egyik legkeresettebb mesterséges intelligencia szakértőjére és dr. Szászi Istvánra, a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió vezetőjére, aki kutatóként maga is dolgozott tanuló algoritmusokkal.
a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió vezetője
a világ egyik legkeresettebb mesterséges intelligencia szakértője
Miről szól az első epizód?
Szakértőinknek köszönhetően világos és egyenes választ kapunk arra a kérdésre, ami sokakt foglalkoztat: mi az a mesterséges intelligencia? Az egészen az 1950-es évekig visszanyúló válaszból kiderül, hogy a korai elképzeléseket még meg sem közelítettük, ugyanakkor az elmúlt hetven évben sok olyan szempont született, amelyek szerint a mesterséges intelligencia már ma is az életünk része. Hasonló a helyzet az IoT vagyis a tárgyak internete kapcsán is. És bár sokan együtt említik ezeket a fogalmakat, valójában két külön technológiáról beszélünk, amelyek időnként keresztezik egymás útját.
Érzékeny téma
A beszélgetés során viszonylag gyorsan felmerül a következő érdekes téma is: miért alakult ki kedvezőtlen kép a mesterséges intelligencia kapcsán a társadalom jelentős részében, miközben szinte mindenki használja. Ebből pedig adódik egy másik kérdés is: kell-e félni a MI-tól? Utóbbi kérdésre Tilesch György adja meg a választ, aki szakértőként a Microsoft, a NASA és a Pentagon számára is adott tanácsokat az elmúlt években. Bár sikamlós témának nevezi ezt a területet, véleménye szerint félni nem kell. Jó irányba állítani a fejlesztéseket viszont fontos lenne – állítja a szakember. Hasonlóan gondolkodik Szászi István is, aki egyenesen a kérdések etikai oldalára hívta fel a figyelmet. A vállalatvezető okfejtésében külön kitér arra, hogy a Bosch csoport külön etikai kódexet hozott létre az MI-fejlesztések kapcsán, aminek legfőbb üzenete: a mesterséges intelligencia kizárólag az emberek életének jobbá tételét szolgálhatja.
A mesterséges intelligencia mindenképp az emberiség érdekeit kell hogy szolgálja
Hasonlóan színes gondolatok születtek annak, amikor a beszélgetés során szóba került a fejlődés üteme. Mit képzeltünk el és ahhoz képest meddig jutottunk az elmúlt évtizedekben? Bár voltak merészebb elképzelések, amelyek mást/többet vizionáltak, a szakemberek meglátása szerint valójában igen messzire jutottunk. Ezzel együtt, ha a jövő kapcsán érdekes párhuzamra hívta fel a figyelmet Szászi István. Az autók esetében 30 éve mindenki félt az elektronikus rendszerektől, mondván, komoly veszélyhelyzeteket okozhatnak, ha elromlanak menet közben. Ezek a félelmek alaptalannak bizonyultak és szerinte ez várható a mesterséges intelligencia kapcsán is.
Van élet nélkülük?
Ezek után joggal merül fel a kérdés, ha valaki mégis úgy dönt, kizárhatja az életéből az okoseszközöket és a mesterséges intelligenciát? A válasz gyorsan érkezik Tilesch Györgytől: maximum a civilizációtól távol, magányosan. A beszélgetés ezen a ponton – egy újabb kérdésnek köszönhetően – vesz új irányt, az pedig úgy hangzik: biztosan lehet élni MI nélkül, de érdemes-e élni ezek nélkül?
A konklúzió az, hogy ki ne akarna biztonságosabb, kényelmesebb autót, vagy épp életet a családjának és persze saját magának?
Az időbeli és térbeli utazás persze még messze van, de az MI nélküli élet így is már szinte elképzelhetetlen
A válasz egyértelmű, ezzel együtt kényes kérdések még maradnak a beszélgetés hátralévő részére is. Ilyen például az is, hogy a mesterséges intelligencia elveheti-e az emberek munkáját? A szakértők óvatosan fogalmaztak, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni, amikor ezt vizsgáljuk. Sokan itt is sztereotípiákban gondolkodnak és elsősorban olyan munkaköröket féltenek, amelyek nem feltétlenül vannak veszélyben. Ezt akár jó hírnek is tekinthetjük, ugyanakkor sokan vannak, akik akár magasabb végzettséggel is a „veszélyeztetett” körben élnek és dolgoznak. Az ő munkájuk egészen biztosan átalakul, de az iparból ez a folyamat már ismerős lehet, hiszen ott az automatizálás egy több évtizede zajló folyamat.
Érdekes eredménnyel zárul a diskurzus
A konklúzió? A meghívott szakértők abban egyetértenek, hogy a MI ugyan bőven tartogat kihívásokat, mégis elkerülhetetlen a használata. Van azonban néhány olyan tulajdonság, amelyre képtelen lesz – fejlesztések ide, vagy oda. Ilyen például az empátia, vagy az érzelmek kifejezésének készsége. Ezek és persze sok minden megmarad az embereknek, rengeteg egyébre viszont ott lesz a mesterséges intelligencia! Ha érdekelnek a részletek is, kattints és hallgasd meg a Bosch Magyarország Podcast első részét.
