Globális körkép
Tanárok és diákok egyre többen és többet használnak mesterséges intelligencia (MI) alapú alkalmazásokat. A technológiával leginkább időt lehet spórolni, a magyar iskolások főleg házi feladatok elkészítéséhez használják, míg a tanárok többsége így éri el, hogy a fiatalok még inkább elmélyüljenek a tananyagban. A trendek közben azt mutatják, hogy egyre több és minőségi oktatásra lenne szükség a témában.
A ChatGPT 2022-es piacra lépését követően felgyorsult MI-forradalom egyik kulcsszektorának az oktatás területe számít. Ezt jól mutatják a témában készített felmérések, többek között a Bosch Tech Compass, amelyből kiderül, szinte mindenki hallott már a technológiáról, és azt egyre többen használják, beépítik a napi rutinjukba. Nagy általánosságban az a vélemény, hogy az MI segítheti és számos esetben, munkafolyamatban – például házi feladatok írásában – jelentősen meggyorsíthatja a tanulást, az ismeretek elsajátítását. Röviden, a technológia rövid időn belül alapjaiban változtatja meg az oktatást.
Az MI-használatát ugyanakkor másképp élik meg a diákok, mint a tanárok. A felmérések az előnyök és hátrányok tekintetében a kritikus hozzáállást is mutatják, továbbá a mesterséges intelligenciával szembeni ellenérzések is megjelentek.
A munkahely elvesztésének lehetőségétől félnek itthon a leginkább
Mivel a szektor rohamléptekben változik, érdemes áttekinteni, melyek az eddigi tapasztalatok és trendek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 őszén a 13–16 éves korosztály körében végzett felmérése azt mutatta, a résztvevő magyar fiatalok 98 százaléka már hallott az MI-technológiáról. 76,5 százalékuk legalább egyszer kipróbált már valamilyen mesterséges intelligencia alapú algoritmust vagy programot. Sőt, a kisdiákok 71,3 százaléka már iskolai feladat, házi feladat megoldásához is használt ilyen alkalmazást.
A globális trendekkel ellentétben, ahol leginkább az MI biztonsági kockázatai miatt aggódnak, Magyarországon a munkahelyek elvesztésének a lehetőségét (29,6 százalék) és az emberi kapcsolatok megszűnését (23,6 százalék) tartják az MI legnagyobb hátrányának.
Az NMHH-kutatásban résztvevő fiatalok többsége az emberiség számára hasznos dolognak tartotta az MI-technológiát. Minden második fiatallal ugyanakkor megesett már, hogy valódinak hitt egy MI által generált fikciós tartalmat. A felmérésből az is kiderült, hogy 2023 és 2024 között 37-ről 77 százalékra nőtt az MI-eszközt kipróbáló, használó fiatalok aránya. A tanárok és a diákok többsége pedig úgy látja: mihamarabb be kell illeszteni az MI-t az oktatásba.
A magyarok harmada már úgy érzi, MI nélkül nem tudná elvégezni munkáját
Ezt igazolta a Bosch Tech Compass felmérés is, ahol a magyar válaszadók 64 százaléka szerint a mesterséges intelligenciát önálló iskolai tantárgyként kellene oktatni. Érdekes kontraszt ugyanakkor, hogy Magyarországon a munkavállalók mindössze 6 százaléka használja napi és 10 százaléka heti szinten az MI-t. Ez globális szinten 10 százalékos lemaradást mutat. Ami a képzéseket illeti: a felmérés szerint a magyarok alig 18 százaléka kapott valamilyen MI-vel kapcsolatos képzést a munkahelyén, további 11 százalék esetében pedig terveznek ilyet. Ez ugyancsak 10 százalékos lemaradást jelent világviszonylatban.
Nagy globális felmérést tett közzé nemrég a KPMG és a Melbourne-i Egyetem is. A 47 ország 32 ezer munkavállalójával készített kutatás szerint átlagosan 58 százalékuk használja az MI-t a munkájához. Magyarországon a válaszadók szerint ez az arány 50, míg az Egyesült Államokban 53 százalék. Ami a napi rendszerességű használatot illeti: a diákok 26 százalékos arányukkal 9 százalékpontot rávernek a 18 év feletti alkalmazásban lévő munkavállalókra. Érdekesség, hogy a kutatás azt is mutatja, hogy leginkább a fejlődő országokban használják az MI-alkalmazásokat – a listájuk élén India és Nigéria áll 92 százalékkal, majd az Egyesült Arab Emirátusok (91%) és Egyiptom (90%) követik őket. A felmérés szerint a válaszadók 39 százaléka kapott valamilyen MI-képzést, de csak 60 százalékuk véli úgy, hogy hatékonyan tudja használni az MI-eszközöket.
A magyar válaszadók 36 százaléka már úgy érzi, MI nélkül nem tudná elvégezni munkáját, és közel a felük attól tart, lemarad, ha nem használ ilyen eszközöket.
A tanárok félnek, hogy csökken kritikus gondolkodásra való hajlam
Egy tanárok körében elvégzett uniós felmérésből közben azt derül ki, a megkérdezett magyar pedagógusok 64 százaléka használ valamilyen MI-alkalmazást az oktatásban. Hatvan százalékuk így szeretné felkelteni a diákok figyelmét az adott téma iránt, míg 53 százalékuk így éri el, hogy a fiatalok még inkább elmélyüljenek a tananyagban. Ugyanakkor 37 százalékuk úgy véli, digitális készségeik csak az alapokat teszik lehetővé. Optimizmusuk ellenére a megkérdezett pedagógusok minden országban aggodalmukat fejezik ki a mesterséges intelligencia kritikus gondolkodásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezett tanárok közül a lettek 76, az írek 70, a magyarok 64, a görögök 63, míg az örmények 46 százaléka gondolja ezt.
Ambiciózus terv megvalósítását tűzte ki célul a Fehér Ház (USA) a mesterséges intelligencia edukációs alkalmazásában: azt szeretnék, ha 2025 őszének végére a legszegényebb iskolai körzetekben oktató tanárok közel kétharmadának lenne MI-vel kapcsolatos képesítése. Ugyanez az arány a tehetősebb körzetekben pedig elérné a 87 százalékot. Az amerikai RAND jelentése szerint az országos átlagot tekintve ez azt eredményezné, hogy 2025 végére az amerikai általános- és középiskolákban dolgozó tanárok 75 százaléka már elvégzett vagy épp megkezdett szakképzést az MI alkalmazásáról. Ez a mutató tavaly év végén az egész Egyesült Államokat figyelembe véve még 48 százalékon állt.
Kérdés az is, mennyire hatékony az MI az oktatásban. Az amerikai Gartner kutatóintézet szerint az automatikus tananyag-generálásra, adminisztratív MI-asszisztensre, személyre szabott felkészítésre fókuszáló rendszerek kínálnak a legjobb arányt az elérhető haszon és a megvalósítási költségek között. Felméréseik szerint az MI-alapú oktatási ütemezők és tanársegédek – például órarend optimalizációval, terembeosztásokkal – akár 25–30 százalékkal is csökkenthetik az adminisztratív terheket. Ráadásul adatfeldolgozási és költségcsökkentő hatásai is vannak.
