Eszpresszó, latte, ristretto, americano, cappuccino, frappuccino, üresen, tejjel, tejszínnel, növényi tejjel, cukorral, mézzel vagy juharsziruppal, rövidebben vagy hosszan, különleges ízekben, kotyogóssal, csepegtetve, filteres vagy instant, Arabica, Robusta vagy Liberica – világszerte olyan sokféle kávéfajta található és mi emberek olyan sokféleképpen isszuk ezt a frissítő italt, hogy azt nem könnyű felsorolni. Egy azonban biztos a kávé fogyasztása már évszázadok óta a mindennapjaink része, pláne ezeken a borongós, őszi napokon. Az IoT-megoldások azonban már a kávétermesztésben is segítséget jelenthetnek, hogy a farmok még fenntarthatóbban működhessenek.
Kecskéktől a kávéházakig
A kávé eredete és felfedezése több legendához és történethez kapcsolódik, épp ezért annak pontos időpontját igencsak nehéz meghatározni. Az egyik legismertebb legenda szerint azonban a kávét egy Kelef Kelef nevű etióp pásztor fedezte fel a 9. században, aki észrevette, hogy kecskéi minden alkalommal nyugtalanná válnak, miután megeszik a kávécserje bogyóit. A 15. századra a kávé használata és fogyasztása elsőként az iszlám világban terjedt el, különösen Jemenben, ahol a kávéfőzés és a kávéházak kultúrája kialakult. Európába viszont csak a 17. században jutott el, viszont nagyon gyorsan népszerűvé vált, különösen Angliában és Franciaországban. Az első kávéház Európában 1645-ben nyílt meg Velencében, Olaszországban. Budapesten ezután majd 200 évet kellett várni. Az ország első kávéháza, a Pilvax Kávéház 1827-ben nyitotta meg kapuit, és a korabeli értelmiség és a művészek kedvenc találkozóhelyeként volt ismert.
Nem is gondolnánk, hogy a világ legnagyobb kávéfogyasztói a skandináv országok, különösen Finnország, ahol az egy főre jutó éves kávéfogyasztás a legmagasabb, személyenként meghaladja a 12 kilogrammot, ami napi 4–5 csésze kávénak felel meg. Azt hihetnénk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban vagy az Olaszországban élők is sok kávét fogyasztanak, azonban meglepődünk, hogy a fogyasztásuk messze elmarad az első öt (Finnország, Norvégia, Izland, Dánia és Svédország) fogyasztása mellett, hiszen éves szinten még a felét sem, csak 4–5 kilogrammot (2–3 csészét) fogyasztanak fejenként. Mi magyarok még kevesebbet, naponta 1–2 csésze kávét iszunk, ez fejenként 3–4 kilogrammot jelent éves szinten. Meglepő lehet az is, hogy míg az olaszok a gyűszűnyi mennyiségű, extra erős italt választják naponta 4–5 alkalommal, addig a tőlünk 7000 kilométerre fekvő Dél-Koreában az emberek többsége szintén ugyanennyi alkalommal americanot (adagonként akár fél literes mennyiségű hosszú kávét) fogyaszt, ráadásul ezt bármely napszakban és főként kávéházban teszi, ezért ott szinte minden utcasarkon rábukkanhatunk egyre.
Fenntartható kávéfarmok
Az iszlám világból hódító útjára induló kávéból a legtöbbet a trópusi övezetben termesztik, amit gyakran kávéövnek is neveznek. A kávé növekedéséhez ugyanis meleg, trópusi klímára van szükség, ahol a hőmérséklet stabilan 20–25°C között van, magas a páratartalom, jó a csapadékeloszlás, sőt megfelelő tengerszint feletti magasság is kell hozzá. A kávécserjék érzékenyek a fagyra és nem viselik el az extrém hideget. A kávéöv az Egyenlítő környékén helyezkedik el, és magába foglalja Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia országait.
A legnagyobb termelő országok (Brazília után Vietnám, Kolumbia, Etiópia, Honduras, India vagy Tanzánia) jelentős mértékben hozzájárulnak a világ kávéfogyasztásához. Ezekben az országokban a kávé termesztése a gazdaságuk egyik alapvető pillére, így nem csoda, hogy különös gondot fordítanak minden egyes kávészemre.
A ConSenso Projekt keretében tanzániai kávétermesztők, olasz tudósok és kutatók egyesítették erőiket, hogy növeljék a terméshozamot és egyúttal a klímaváltozás kihívásai ellenére fenntarthatóbban működjenek. A projekt során 65 napenergiával működő IoT-érzékelőt telepítettek, amelyek adatokat gyűjtenek a talajról, a fényről, az éghajlatról, a szén-dioxid megkötésről, sőt még a rovarokról és a növények elektromos energiamezeiről is. Az adatok előzetes elemzése helyben történik, majd a még alaposabb vizsgálat céljából a firenzei kutatóknak továbbítják ezeket. Az IoT-adatok segítségével a tanzániai kávétermesztők optimalizálhatják az öntözést és csak akkor locsolnak, amikor szükséges, megőrizve az értékes vízforrásokat. A ConSenso projekt célja nemcsak a hozam növelése, hanem a kávé szén-dioxid megkötési potenciáljának vizsgálata is. A kutatók úgy vélik, hogy ha a módszer a tanzániai kávéültetvényeken sikeresnek bizonyul, akár más növények esetében is alkalmazható lehet a technológia.
