Az energiahordozók világpiaci árának növekedése miatt az alternatív energiaforrások feltérképezése különösen nagy teret nyert a közelmúltban. Mindenki válaszokat keres arra a kérdésre, hogy mi jöhet ezután. Hamarosan eldől, hogy a hidrogénnel működő üzemanyagcella jelent-e választ a kihívásokra – erről szól a Bosch Magyarország Podcast nyolcadik epizódja.
Tóth Edit műsorvezető egyik szakértő vendége Bohner Zsolt, a Messer Hungorgáz Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelt feladatának tekinti, hogy cége zöldhidrogén előállítóként és hidrogéntechnológiai szakértőként is aktív részt vállaljon a hidrogén alapú gazdaság és mobilitás fejlesztésében.
Belsős szakértőnk Széles Botond, aki 2008-ban kezdett a Bosch csoportnál dolgozni rendszerfejlesztő mérnökként, majd 2021-ben csatlakozott a Budapesti Fejlesztési Központhoz, ahol egy elektromos levegősűrítő fejlesztésekkel foglalkozó csapat tagjaként dolgozik. Ez a termék elengedhetetlen a hidrogén tüzelőanyagcellás rendszerek hatékony működtetéséhez.
Bohner Zsolt, a Messer Hungorgáz Kft. ügyvezető igazgatója
A hidrogén elsősorban környezetvédelmi okokból került előtérbe az utóbbi időben – emeli ki Bohner Zsolt a beszélgetés elején. Ezt erősíti meg Széles Botond is, aki hozzáteszi: a hidrogén időszerűségét az a 2020-as döntés hozta el, ami 2050-re kitűzte a Net Zero állapot elérését.
Nem újkeletű az ötlet
A hidrogén az univerzumban legnagyobb mennyiségben jelenlévő egyszerű elem, egy színtelen, szagtalan kétatomos gáz, amely nem maró hatású, nem mérgező és nem okoz például daganatos megbetegedéseket sem. Környezetünkben azonban csak vegyületekben van jelen, például a vízben, amiből csak nagy energiaráfordítással nyerhető ki. Ipari jelentősége az 1909-es évtől van, amikor is ammónia szintézis alapanyagaként állították elő és a műtrágyagyártásban nyert egyre nagyobb teret.
A hidrogén előállítása
A műsorban Botond elmagyarázta, hogy főként szénből és vízgőzből szénelgázosítással, gőzreformálással metánból és elektrolízissel vízből állítható elő a hidrogén. Barna, szürke, kék, piros, zöld és fehér hidrogénről lehet beszélni, amely színek az előállítás során keletkezett szén-dioxid mennyiségét jelölik és amelyek közül a zöld a legkedvezőbb. A legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy a hidrogént minél kisebb karbon-lábnyommal lehessen előállítani.
Botond a stúdióban egy rögtönzött kísérlet során be is mutatja a hidrogén előállításának egyszerű formáját. Ekkor szóba is kerülnek a gáz kapcsán folyton felmerülő veszélyek. Bár a hidrogén nagyon gyúlékony, ugyanakkor könnyen kezelhető gáznak számít. A szakértők gyorsan tisztázzák is, hogy az elterjedt tévhittel szemben nem veszélyesebb a hidrogénnel hajtott autó a fosszilis üzemanyagokat használóknál, sőt, a benzin és a hidrogén hajtású autó közül a benzines a tűzveszélyesebb.
Az adás elején Botond egy saját maga által készített berendezéssel mutatta meg, milyen egyszerű hidrogént előállítani vízbontással
Arra is fény derül azonban, hogy a világon egy évben több mint 90 millió tonnányi hidrogént állítanak elő, ezzel azonban jelenleg 900 millió tonnányi szén-dioxid is a levegőbe kerül. Hazai viszonylatban, 6-7 millió tonna hidrogént állítunk elő – tudjuk meg a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezetőjétől.
Zsolt a magyar nemzeti hidrogén stratégia négy fő célját is megosztja a hallgatókkal. A 2030-ra felállított cél 240 megawattnyi teljesítményt biztosító, decentralizáltan telepített elektrolizálókat létesíteni. Fontos még az SMR (gőzreformálás) technológia kékítése is. A harmadik elem annak a segítése, hogy a mobilitás kapcsán is teret nyerjen a technológia. Ennek fényében 2030-ig 20 töltőállomásnak kellene épülnie. A negyedik elem a villamosenergia hálózat kibővítését tűzi ki célul, az energiatárolást állítja a fókuszba zöld energia felhasználásával.
Új alapokon
A beszélgetés egy pontján Botond megerősíti, hogy az új alapok az energia-hálózat komplett megreformálását biztosíthatják. Jelenleg világszinten 83 százalékban fosszilis forrásokból állítjuk elő az energiát, amit megújuló energiaforrásokra szeretnénk lecserélni. Ha ezekről beszélünk akkor viszont az energiatárolás kerül a középpontba. A szakértők példaként a napenergia és a hidrogén metszetét említették. Itt egyfajta rugalmasságot kínálhatna a hidrogén az egyenlőtlen termelés során a többletként előállított energia tárolásával, majd felhasználásával.
Botond felhívja a figyelmet, hogy a hidrogént gáz és folyadék formájában is lehet tárolni, szállítani. Azonban az átalakításhoz szükséges módszerek energetikai szempontból nem túl kedvezőek, a komprimálás és lehűtés nagy energiaszükséglettel jár. Zsolt szerint éppen ezért a nagy távolságra szállítás helyett a decentralizált hidrogéngyártást kell előtérbe helyezni. Ez sokkal gazdaságosabb, mint a hidrogént cseppfolyósítani. Ugyanakkor arról is beszélnek szakértőink, hogy utóbbi esetében akár egy vezeték kiépítése is gazdaságos lehet hosszabb távon, így például a vizekben és megújuló energiaforrásokban gazdag területekről könnyen szállíthatóvá válna a hidrogén.
Milyen szerepe lehet a közlekedésben?
Zsolt ennek kapcsán két területet emelt ki: a tömegközlekedést és az áruszállítást. Ehhez kapcsolódva Botond egy egyszerű ökölszabályt fogalmazott meg az akkumulátoros és hidrogénes járművet összehasonlítva: a 6 tonna tömeget meghaladó járműveknél az akkumulátor már nem kifizetődő, így ettől a határtól az üzemanyagcellás elektromos hajtás kínálhatja a megoldást a dekarbonizációra.
Zsolt az üzemeltetési előnyökről is beszélt és kiemelte, hogy áruszállítás esetében egy 350 bar nyomással tankolt tehergépkocsi esetében 10 perc alatt elvégezhető a töltési folyamat, míg egy elektromos jármű akkumulátorait ennyi idő alatt feltölteni lehetetlen. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy közforgalmú hidrogéntöltő állomás jelenleg nincs Magyarországon.
Botond a másik végletet, Japánt emelte ki, ahol már 160 hidrogéntöltő állomás áll rendelkezésre és ez a szám akkor nyer értelmet, amikor hozzáteszi azt is, hogy Európában összesen ennyi áll rendelkezésre jelenleg.
A (zöld) hidrogéné a jövő
A beszélgetés végén Bohner Zsolt a zöldhidrogén előtérbe kerülését prognosztizálta a mobilizáció és a villamosenergia-hálózatok menedzselése kapcsán. Széles Botond szerint pedig a hidrogén „tinédzser korszakát” éli, azaz keresi önmagát. Igaz ez a hozzá kapcsolódó technológiákra is: rengeteg innovatív fejlesztés van, amelyeknek azonban 5-10 év a kiforrási ideje.
Ha érdekelnek a részletek, kattints az alábbi lejátszók egyikére és hallgasd meg a teljes beszélgetést!
