Mindenütt ott vannak már a hálózatba kapcsolt eszközök. Az IoT Analytics legfrissebb elemzése szerint 2025-ben a számuk elérte a 21,1 milliárd darabot. A technológia terjedésének a mesterséges intelligencia forradalma újabb lendületet adott, így a várakozások szerint 2030-ra ez a szám 39 milliárdra, tíz év múlva pedig 50 milliárdra nőhet.
Mindenhez kell
Van egy dolog, ami egyetlen okoseszközből sem hiányozhat: az úgynevezett ritkaföldfémek. Az Amerikai Kémiai Társaság tanulmánya szerint a digitális eszközökhöz összesen 67-féle stabil elemet használnak. Ezek közül 45-öt kritikus ásványként határoznak meg, amelyek közül több ritkaföldfém. Mikor például ezt a cikket olvassuk, akár telefonon, laptopon vagy monitoron, a képernyő gyártásához a kémiai elemek különleges csoportjából biztosan többfélére is szükség volt. Valójában nélkülözhetetlenek a modern elektronika, a zöldtechnológia és a hadipar legtöbb eszközéhez: legyen szó mágnesekről, akkumulátorokról, kijelzőkről, optikai kábelekről vagy szélturbinákról.
Becsapós név
Mi fán teremnek ezek a kulcsfontosságú nyersanyagok? Meghatározástól függően a periódusos rendszer 15–17 elemét sorolják ide. Köztük olyan egzotikusan csengőket, mint a szamárium, a túlium vagy az európium. Utóbbitól világít egyébként az eurós bankjegy az UV-fény alatt. Ami összeköti őket, hogy geokémiai tulajdonságaik nagyon hasonlóak.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek nem feltétlenül ritkák. A cérium például a Föld 25. leggyakoribb eleme, amivel megelőzi még a rezet is. Sőt, bizonyosan sűrűbben előfordulnak, mint az arany vagy akár az ezüst. Tulajdonképpen azért kapták ezt a becsapós nevet, mert a természetben ritkán találjuk meg őket tisztán. Főleg gazdaságosan kitermelhető mennyiségben. Mellesleg éppen ezzel van a bökkenő.
Kína megkerülhetetlen
A világ ritkaföldfém-készleteit nem ismerjük pontosan, főleg miután az utóbbi években több ország gőzerővel feltárásokba kezdett.
A kutatások jelenlegi állása szerint a teljes becsült készlet 37 százaléka Kínában van. Ezt a volt Szovjetunió utódállamai követik (19%), majd az Amerikai Egyesült Államok (13%), Ausztrália (6%) és India (3%) következnek. A fennmaradó 22 százalék pedig Kanada, Malajzia, Brazília, Grönland, Dél-Afrika, Namíbia, Mauritánia, Burundi, Malawi, Vietnam között oszlik meg.
Magyarországon is végeztek kutatásokat. A legmagasabb, összesített ritkaföldfém-koncentrációt a Mátrában, az úgynevezett recski ércesedésben találták.
Egy dolog azonban, mit rejt a föld, és egy másik a kitermelés. A globális feldolgozás és finomítás 80–90 százalékát Kína birtokolja. Az úgynevezett nehéz ritkaföldfémeknél ez az arány majdnem 100 százalékos. A kínaiaknak azért lett szinte monopolhelyzetük az ágazatban, mert a kitermelés energiaigényes és környezetszennyező, amit más államok nem vállaltak. A befektetés megérte, hiszen a ritkaföldfémek ára drágább, mint az aranyé. Ráadásul Kína ezzel stratégiailag és gazdaságilag is megkerülhetetlen szereplővé vált.
Kritikus nyersanyagok: Európa új prioritásai
Nem kivétel az Európai Unió sem, ahová a ritkaföldfémek mintegy 98 százaléka Kínából érkezik, ami komoly kiszolgáltatottságot jelent. A jó hír, hogy a problémát felismerték. 2030-ig ambiciózus célkitűzéseket fogalmaztak meg a kritikus fontosságú nyersanyagok (köztük a ritkaföldfémek) tekintetében:
- Az EU éves fogyasztásának legalább 10 százaléka Unión belüli kitermelésből származzon.
- Az EU éves fogyasztásának legalább 40 százaléka Unión belüli feldolgozásból származzon.
- Az EU éves fogyasztásának legalább 25 százaléka Unión belüli újrafeldolgozásból származzon.
- A feldolgozás bármely releváns szakaszában az egyetlen harmadik országból származó behozatal egyik stratégiai fontosságú nyersanyag esetében se haladja meg az EU éves fogyasztásának 65 százalékát.
Mindezt a környezetvédelmi szabályozások maradéktalan betartásával, versenyképes módon.
A kitermelés hatékonyságban éppen a hálózatba kapcsolt eszközök lehetnek segítségünkre. Ezekkel valós időben monitorozhatják a bányászatban a vízfogyasztást, a meddőhányók és a környezet változását vagy éppen a készleteket. Ez pedig nemcsak a katasztrófák elkerülésében, de a természet megóvásában is kiemelkedő szerepet játszhat.
