Sokaknak a szelektív hulladékgyűjtés vagy az elektromos autó jut eszébe a fenntarthatóságról, pedig ennél jóval összetettebb a fogalom. Podcastunk legújabb adásában azt jártuk körbe, hogy mit is jelent a fenntarthatóság, mit tehetünk mi magunk vagy mit tehet egy olyan nagyvállalat, mint a Bosch a jövőnk érdekében.
Tóth Edit műsorvezetőnk beszélgetőpartnerei ezúttal, Antal Miklós, az MTA ELTE korábbi lendület új vízió kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató és Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője. A segítségükkel ástunk mélyebbre fenntarthatóság témakörben és több szempontból is bemutatták a mindannyiunk előtt álló kihívásokat.
Mit is jelent a szó: fenntarthatóság?
Bár sokat emlegetett fogalomról van szó, nem árt a magunk módján megfogalmazni a választ. Szalóczy Miklós szerint ez így hangzik: hogyan elégítjük ki a saját igényeinket úgy, hogy nem korlátozzuk a következő generációkat. Antal Miklós szerint pedig azoknak a napjainkban is zajló, nagy jelentőségű folyamatoknak a lassítását, mint például az éghajlatváltozás, vagy a természeti környezet pusztulása.
Ki mit tehet?
Fontos és a téma iránt érdeklődők között minden bizonnyal a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy egyénileg mit tehetünk annak érdekében, hogy élhető maradjon a bolygónk? Szalóczy Miklós példaként a kerékpározást említi: ha csak lehet, nem használ autót vagy más környezetet terhelő járművet. Antal Miklós pedig nem ül repülőgépre, ruhatárát sem cserélgeti feleslegesen, nem eszik húst és nem vásárol olyan dolgokat, amelyeknek nagy az ökológiai lábnyoma. Emellett otthonát napelemmel és hőszivattyúval szerelte fel.
Minden mindennel összefügg
A fentiek mellett szintén sokakban felmerülhetnek a következő kérdések is: ha fenntartható fejlődést szeretnénk megvalósítani, van-e olyan tennivaló, ami prioritást élvez, illetve mik lehetnek a fontossági sorrendek? Ezzel kapcsolatban az ENSZ 17 célt határozott meg. A világszervezet ezek segítségével szerette volna bemutatni, hogy mennyire sokrétű a fogalom, a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésétől a gazdasági kérdéseken át egészen az éghajlatváltozás elleni küzdelemig.
A 17 pont szerint minden hatással van mindenre, hiszen például a tűzifagyűjtés a szegénységhez kapcsolódó környezeti probléma, a minőségi oktatás pedig lehetővé teszi, hogy a társadalom szélesebb rétegei lássák az összefüggéseket, így lehet érdemben minél szélesebb körben beszélni a témáról. Antal Miklós ugyanakkor kiemelte, hogy az ENSZ egyik pontja, a gazdasági növekedés szerinte éppen a fenntarthatósággal ellentétes a világ nagy részén.
Kollégánk szerint a nagyvállalatok esetében a környezetet kevésbé terhelő technológiára váltás jelenthet problémát sok esetben. Hiszen az a cég, amelyik a fenntarthatóság érdekében cselekszik és alapanyagokat cserél vagy zöld energiára vált, önként vállalt versenyhátrányba hozza magát.
Egy másfajta, de szintén jelentős probléma, hogy a biodiverzitás csökken, éppen egy jelentős kihalási hullám közepén vagyunk, ami Szalóczy Miklós szerint még a klímaváltozásnál is nagyobb krízis. Bár Antal Miklós szerint a biodiverzitás csökkenését az emberiség túlélheti, életminőségünkben jelentős változásokat hozhat, ha rengeteg állat és növény eltűnik a Föld színéről.
Emellett a talán legtöbbet emlegetett jelenség, a klímaváltozás is jelentős hatással lesz az életre. Átalakulnak az életfeltételek, a termelési lehetőségek, egyre nehezebb lesz bármit is előállítani, hiszen a jövőben rendszeressé válnak például az áradások, a megváltozott környezet pedig migrációs konfliktusokat okoz. Mindezeket a folyamatokat már megtapasztalhattuk, de ha képesek is leszünk a változtatásokra, akkor is egyre durvábban jelentkeznek a jövőben az említett problémák. Ez sajnos még a jobbik szcenárió, a rosszabbik pedig, ha nem lineáris változások következnek be, például leáll az észak-atlanti tengeráramlat. Ebben az esetben ugyanis radikálisan megváltozik Nyugat-Európa időjárása, és lakhatatlanná válik Európa egy része – mondta Antal Miklós.
Egy kis önkontroll
A fogyasztási szokásain keresztül mindenki részese a folyamatoknak, például azzal, hogy miből és mennyit eszik, mennyi hulladékot termel, szelektíven válogatja-e a szemetet. Jelentősége lehet annak is, hogy az élelmiszer honnan származik, helyben termelték vagy a világ másik feléről szállították.
Antal Miklós szerint a fenntarthatóságnak több oldala van, nemcsak fogyasztói, hanem termelői, civil, állampolgári oldala is. Vagyis, ha valaki magánemberként fenntartható módon próbál élni, de egy környezetszennyező vállalatnál dolgozik, akkor nem biztos, hogy környezeti szempontból eleget tesz.
Az autózás
A szakértők között nem volt egyetértés abban, mennyire számít, ha valaki autót üzemeltet. Antal Miklós szerint nem ez a legkardinálisabb kérdés, ugyanakkor Szalóczy Miklós szerint hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, ha a kényelmünket fel kell adni, hogy nem számít az az egy autó. Pedig, ha a világviszonylatban működő másfélmilliárd járművet nézzük, akkor nagyon is számít. Szerinte az autómegosztás lehet például egy jó megoldás. Egy finn felmérés szerint a jelenleg forgalomban lévő összes autó négy százalékára lenne csupán szükség, ha azok folyamatosan üzemelnének. Ennek oka, hogy sok járművet alig használnak a tulajdonosaik.
A nagyvállalatok szerepe
Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a fenntarthatósági célok elérésében fontos szerepe lehet a nagyvállalatoknak. A részletekben azonban már különböző vélemények fogalmazódtak meg. Szalóczy szerint a javítható termékek térnyerése segítené a fenntarthatósági célok megvalósítását. Ma például a legtöbb eszköz, mondjuk egy televízió már nem javítható gazdaságosan, újat kell venni, ha meghibásodik. Régebben ugyanakkor szinte mindent szét lehetett szerelni és a hibás alkatrész cseréje után az eszközök működtek tovább. Ugyanakkor szerencsére ismét vannak olyan gyárak, amelyek a fenti problémát felismerve javítható termékekre helyezik a fókuszt. Segíthet az is, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően a vállalatoknak fel kell mérniük, mennyire fenntartható a tevékenységük, az adatok pedig publikusak lesznek. Ennek eredményeképpen hamarosan eljutunk oda is, hogy valószínűleg nem kap majd bankhitelt egy nem fenntartható módon termelő vállalat.
Antal Miklós szerint a növekedési vágyak, a gazdaságot működtető elvek kizárják, hogy a fenntarthatóság fontosabb legyen, mint a gazdaságossági, versenyképességi szempontok. A fejlődéssel ugyanis a produktivitás megnő, a gépi munka olcsóbb, és nem éri meg, hogy megjavítsuk a korábban említett elromlott tévét. Ezért Szalóczy véleményével ellentétben úgy vélte, a javítható termékek egyelőre nem tudnak majd komolyabban teret nyerni.
Nem túl szép jövőkép
Sajnos, bár nem meglepő módon egyik szakértő sem kecsegtetett minket azzal, hogy a közeljövőben minden megoldódik. Antal Miklós szerint a természet állapota tovább romlik majd, ami fájdalmas lesz. Csak az kérdéses, hogy mennyire gyorsan pusztul a természetes környezetünk. A kép tehát szerinte már most is elég sötét, de mégsem egyszínű: nyitott kérdés, hogy meg tudjuk-e változtatni a gazdaság működésének logikáját. Szalóczy Miklós egy fokkal kevésbé volt borúlátó, szerinte 5-10 év múlva még hasonló lesz az életünk, mint most, és akkorra akár klímasemlegesek lehetünk.
