Skip to main content
 

A világ legnagyobb könyvtárának büszke címét a washingtoni Kongresszusi Könyvtár viseli a Guinness Rekordok Könyve szerint. Az Egyesült Államok nemzeti könyvtárában több mint 173 millió dokumentumot, köztük 75 millió kéziratot, 41 millió könyvet, 15 millió fotót és 5,6 millió térképet őriznek. Ráadásul a máris tekintélyes gyűjtemény az úgynevezett kötelespéldányoknak köszönhetően naponta 12 ezer példánnyal gyarapodik.

Ehhez képest szinte eltörpül az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) nyolcmillió dokumentuma. Nemzeti könyvtárunkban ugyanakkor olyan felbecsülhetetlen ritkaságok is megtalálhatók, mint a legkorábbi magyar nyelvű szöveg, a XII. században keltezett Halotti beszéd és könyörgés, Mátyás király corvinái, Kölcsey Ferenc Himnuszának kézirata, vagy Kossuth Lajos hangjának felvétele fonográfhengeren.

A könyvtárak is haladnak a korral

Bele se gondoljunk, milyen lehetetlen küldetés lenne ezek között megtalálni bármit is! Szerencsére már az ókori niniveieknek is eszükbe jutott, hogy rendszerezzék az agyagtáblákat, azóta pedig csak tovább fejlődött, és mára természetesen digitalizálódott a katalogizálás.

Persze nemcsak a keresés, hanem lassanként az egész könyvtár az online térbe költözik – bár ez a folyamat rendkívül időigényes és bonyolult. A Magyar Elektronikus Könyvtár például 1994-ben indult, de még mindig csak 23 ezer kötet található benne, miközben hazánkban évente 15 ezer új mű jelenik meg.

900
Rohamtempóval digitalizálnak az OSZK-ban is: mára évi hétmillió oldal a kapacitásuk, miközben a teljes gyűjtemény terjedelme több mint 900 millió oldal.

Attól tehát azért még messze vagyunk, – már csak a szerzői jogok miatt is – hogy a számítógépünkön vagy telefonunkon elérjünk minden dokumentumot. Ugyanakkor egyre több az olyan okosmegoldás, melyek egyszerűbbé és gyorsabbá teszik a könyvtárak használatát.

Kölcsönözz okosan!

Mindenekelőtt a kölcsönzés lett sokkal hatékonyabb. Már Magyarország több könyvtárában is elérhető a digitális olvasókártya, melynek segítségével:
• böngészhetünk az online katalógusban,
• nyomon követhetjük kölcsönzéseinket,
• meghosszabbíthatjuk lejáratukat,
• fizethetjük tartozásainkat,
• lekérhetjük kölcsönzéseink történetét,
• információkat kaphatunk könyvtárunkról.

Sőt, egyre elterjedtebbek az úgynevezett önkölcsönzők, melyek a könyvtárost helyettesítik. Ennek lényege, hogy online előre kiválaszthatjuk a kívánt könyveket, majd az igénylés leadása után e-mailben tájékoztatnak arról, ha úgymond a rendelésünk átvehető. Hasonló módon a könyveket vissza is vihetjük. Ennek óriási előnye nyilván az időtakarékosság, és hogy az automaták a könyvtár nyitvatartásától függetlenül működnek.

Olvasókártya a telefonon

Hazánkban még nem túl gyakori, de természetesen a digitális olvasókártyák már alkalmazásként is elérhetők.

A könyvtáros applikációknak alapvetően három fajtája van:

1. Az egyszerű katalógus-appok, melyekkel kereshetünk az adatbázisban.
2. A kincstár-appok, melyekkel a különleges állományhoz, például értékes kéziratokhoz férhetünk hozzá.
3. A kiterjesztett valóság-appok, melyek a fizikai valóságot az online adatokkal kombinálják.

A digitális olvasókártyán túl ezeket számos más, hasznos funkcióval bővítették. Például értesítéssel figyelmeztetnek a kölcsönzés lejárata előtt, vagy felhívják figyelmünket a közelgő kulturális eseményekre, megmutatják a legközelebbi intézményt, egy könyvesboltban azonosítják, hogy állományban van-e a kiszemelt mű, vagy akár chatelhetünk is a könyvtárossal.

A kiterjesztett valóság-appokra pedig példa a Bajor Állami Könyvtár által fejlesztett Bayern in historischen Karten (ford.: Bajorország történelmi térképeken) alkalmazás, ami helyzetmeghatározás alapján megmutatja tartózkodási helyünket a 16.–19. század több mint 250 történelmi térképének valamelyikén.

Könyvtárak evolúciója

Ezzel azonban a könyvtárak evolúciója itt nem állt még meg. Ezt például Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Könyvtárban is felismerték. A könyvtár története hosszú időre nyúlik vissza, és igazán sok minden történt az elmúlt évtizedekben. Az egyik épületüket például még a 19. században húzták fel, majd a 2000-es évek elején a számítógépekkel bővült a szolgáltatásuk, melyek használatáért bizony még sorban kellett állni, majd a szolgáltatások egy része az online térbe költözött. Ennek a fejlődésnek a szellemében alkották meg az Okos Könyvtárat, ahol összefonódik az olvasás és a modern technológia, a klasszikus könyvtári tudás és az új típusú foglalkozások.

A Nyitott Tér nevű program keretében könyvtárosaikat továbbképezték, egy termet pedig többek között a könyvtártól első pillantásra teljesen idegen lézervágóval, 3D-nyomtatóval, okostáblával, táblagépekkel és mikrobitekkel szereltek fel. Azóta különféle foglalkozásokat indítanak 8–99 éves korosztály számára, melyek célja, hogy a részvevők térlátását, logikai és stratégiai gondolkodását, zenei és egyéb művészeti ismereteit és érzelmi intelligenciáját fejlessze. Az órák között van például 3D-kulcstartó tervezés, könyvkészítés, repülőgép-modellezés és szódominózás.

Ön papíron vagy monitoron olvas könyvet szívesebben?
68 votes

Iratkozz fel hírlevelünkre!