Sebészeti, szövet, FFP2-es. Kék, mintás és drágaköves. A szájmaszkoknak megannyi fajtája és típusa van, melyeknek létezéséről három évvel ezelőtt a legtöbben még csak nem is hallottunk.
Mostanra viszont úgy elterjedtek, hogy becslések szerint havonta 129 milliárdot használunk el világszerte, azaz hárommilliót minden percben.
Amikor a koronavírus-járványnak vége lesz és a szigorú szabályoknak végre búcsút inthetünk, a maszkhasználat – ahogyan az Ázsiában már eddig is megszokott volt – valószínűleg részben velünk marad majd. Nem minden negatív következmény nélkül: az eldobható maszkok főként műanyagból készülnek, és már most a zacskókhoz mérhető környezetvédelmi kihívást jelentenek. Ráadásul egyelőre sajnos újrahasznosításukra sincs bevett gyakorlat.
Mikor a szájmaszkoknak külön divatja van, a legdrágább, arannyal és gyémánttal díszítettet pedig 1,5 millió dollárért (kb. 450 millió forintért) árulják, az aligha számíthat meglepetésnek, hogy már okosváltozatot is fejlesztenek.
A legokosabb
A főként számítástechnikai termékeiről ismert amerikai Razor például „a világ legokosabb maszkját” hirdeti, bár a Project Hazel néven futó termék egyelőre üzleti forgalomban még nem kapható. Az okosmaszk az FFP2-esekhez hasonló védelmet nyújt, azaz 95 százalékos hatékonyságú.
Használat közben a ventilátorral felszerelt szűrője beengedi a tiszta, hideg levegőt és eltávolítja a meleg, elhasznált lélegzetet. A vezeték nélküli töltés során pedig a beépített UV-lámpa fertőtleníti a készüléket, hogy a takarítással se kelljen vesződni. A biztonság garantálásán felül igyekeztek választ találni az idegesítő mellékhatásokra, így például az átlátszó műanyagon keresztül látható a száj, a beszédet pedig mikrofonok teszik érthetőbbé.
Sőt, az egész termék újrahasznosítható műanyagból készült, hogy a fenntarthatóságra is ügyeljenek.
Csak papíron
Kihívójuk lehet a Xiaomi, amely már 2016-ban szabadalmaztatta okosmaszk koncepcióját. Ez is beépített akkumulátoros ventilátorral szűrné a levegőt, de ezen kívül a szájmaszkot ők különféle érzékelőkkel is felszerelnék, az összegyűjtött adatok pedig aztán más eszközökön, például akár telefonunkon is megjeleníthetők lennének.
A szenzorok rögzíthetnék:
- a teljes viselési időt
- a levegő szennyezettségét
- a belélegzett levegő szennyezettségét
- a légzésszámot.
Az elképzelés szerint a telefonos alkalmazás valós időben jeleníthetné meg az adatokat, és információt adhatna a felhasználónak például a környezet levegőjének minőségéről. Az okosmaszk a légzési rendellenességeket is észlelheti, akár légzési technikákat is adhat, és a tüdőkapacitás változásáról is tájékoztathat.
A gyakorlat
A Wired már arra is vette a fáradságot, hogy letesztelje a már forgalomba került okosmaszkokat. Az amerikai technológiai magazin sietett leszögezni, hogy ezek a kütyük hatásosabbak a légszennyezettség ellenében, mint a koronavírussal szemben.
A vizsgált termékeik között volt, amelynél az okosság kimerült egy beépített fülhallgatóval, a másiknál szintén az UV-fertőtlenítést emelték ki. A leghasznosabbnak az Airpop Active + Halo okosmaszkját találták, amely sok tekintetben már megvalósította a Xiaomi terveit. A szájmaszkhoz ugyanis egy alkalmazás is dukál, amely jelez a környék légszennyezettségéről, a „fennakadt” szennyeződésekről, a légzést is figyeli, és azt is követi, milyen a szűrő elhasználtsága.
