A vallást és az egyházakat sem kerülheti el a technológia
A technológia nem csupán az egyházi énekek és imák kivetítésére a templomokban használt projektorokban és az online szervezett bibliaolvasó körökben jelenhet meg, hanem egyre vadabb formákban is bekúszik a vallásgyakorlók és az egyházak életébe. A koronavírus-járvány idején tapasztalt lezárások pedig csak felerősítették a virtuális vallásgyakorlás tendenciáját. Már itt vannak a gyóntatófülkék helyett a chatbotok, sőt a szertartásvezetők és papok helyett az algoritmusok irányította, misét celebráló robotok is, így bárki bárhonnan tudja gyakorolni a vallását.
Gyónja meg bűneit egy chatboton keresztül
Habár a szélesebb nyilvánosság köreiben talán kevésbé volt ez szembetűnő, de a technológia az utóbbi években a nagy világvallásokhoz is megérkezett. Az okostelefonok, az online meetingek és a robotok 21. századában az emberi életnek nincs olyan szegmense, ahonnan hiányozna a technológia. Szállóigévé vált, hogy „mindenre van egy applikáció” – és nem kivételek ez alól az egyházak és világvallások sem.
A katolikusok például letölthetik a Catholic Confession nevű alkalmazást, hogy azon keresztül egy virtuális gyóntatóval beszélgessenek a bűneikről, nyomon követhessék lelki életük történéseit és közelebb érezhessék magukat Istenhez.
A muzulmánok pedig világszerte telepíthetik okostelefonjukra a Muslim Pro nevű appot, amely tartalmazza a napi öt ima időrendjét, értesítést küld a napi két ima időpontját jelentő napfelkelte és napnyugta pontos idejéről, és egy olyan beépített iránytűt is tartalmaz, amelyik megmutatja, merre van Mekka. Ez rendkívül fontos információ, ugyanis a muszlimok a szaúdi város felé fordulnak imádság közben. Más alkalmazások az utazókra is gondolnak: például automatikusan átállítják a Ramadán böjti időszakában a napnyugta és napkelte időpontjait azért, hogy a hívő minél pontosabban betarthassa a böjtöt.
Papok, lelkészek és szerzetesek mellett már robotok is hirdetik az igét
Habár a legtöbb katolikus templomban, református istentiszteleten és más vallásoknál is megszokott például a hangosítási vagy kivetítési technológia használata, néhány esetben a fejlesztők és a vallásgyakorlók jóval tovább mentek a vallás és a technológia összeegyeztetése körüli kísérletezgetésben.
2017-ben a japán Nissei Eco cég például újraértelmezte a barátságos Pepper-robotot és egy olyan programot fejlesztettek hozzá, amellyel a kis robot buddhista rituálékat és temetési ceremóniákat képes levezényelni.
Nem Pepper azonban az egyetlen robot, amellyel a távol-keleti vallások képviselői próbálkoznak. Egy kínai kolostorban egy olyan robot-szerzetessel kísérleteznek, amelyik buddhista énekeket kántál és válaszol a hittel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A kedves és barátságos robot játékos és bölcs válaszai miatt nagyon népszerű a látogatók körében. Egy négyszáz éves kiotói templomban pedig egy Mindar nevű robot-papot állítottak szolgálatba. Azt nem tudni, hogy a kínaiak vagy a japánok mennyire idegenkednek az újdonságtól, és mennyire egyeztethető ez össze számukra a spiritualitással, mindenesetre az biztos, hogy a japánok a közép-európai vallásgyakorlókkal szemben jobban hozzá vannak szokva a high-tech eszközökhöz.
Nem mintha Európában nem történnének efféle kísérletek. 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulójának tiszteletére a németországi protestáns egyház lefejlesztette a BlessU-2 robotot, amelyik azóta több mint tízezer alkalommal áldott meg híveket. Ráadásul női és férfihangon egyaránt képes megszólalni és több nyelven is osztja az áldást. Egy másik német példa pedig SanTO, a keresztény szentek néhány külső jellegzetességével felruházott robot, amelyik az Új Testamentumból származó idézetekkel válaszol a hozzá fordulók kérdéseire és azokkal igyekszik eloszlatni aggodalmaikat.
A robot fejlesztője és megálmodója, Gabriele Trovato korábban úgy nyilatkozott, azért alkotta meg a SanTO-t, hogy azoknak az időseknek is lehetősége lehessen a spirituális élményekre, akik mozgásukban már korlátozottak és nem tudnak templomba menni.
