„Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés Magyarországnak” – így lehetne megfogalmazni Farkas Bertalan űrbéli küldetését, aki az első magyar űrhajósként még 1980-ban utazott a Kármán-vonalon túlra, egyenesen a Szaljut-6 űrállomásra. Magyarország most egy újabb nagy lépéshez érkezett, ugyanis több mint 40 év után újra a világűrbe jut egy honfitársunk.
A podcast-felvétel 2024. május 7-én készült, 20 nappal azelőtt, hogy bejelentették a kiválasztottak személyét. Ekkor tehát még senki sem tudta, hogy végül Kapu Tibor lesz a kiválasztott kutatóűrhajós, Cserényi Gyula pedig a tartalékos! A fiúknak ezúton is gratulálunk!
Honfitársaink az űrben
Több mint 250 jelentkező közül végül négyen maradtak, akiknek lehetőségük volt részt venni a HUNOR Magyar Űrhajós Programban. Abban a programban, amiben honfitársaink együttműködnek nemzetközi űripari szereplőkkel, illetve magyar egyetemekkel és cégekkel is. A tervek szerint 2025-ben egy hónapot tölthet egy magyar kiválasztott a Nemzetközi Űrállomáson kutatóként. A négy jelölt közül ketten, Cserényi Gyula és Kapu Tibor évekig erősítették a magyarországi Bosch csoportot. Most pedig egy célért küzdenek: hogy egyikük a következő magyar űrhajós lehessen. Motivációjukról és a programról beszélgettünk velük, és az is szóba került, hogy hogyan készülnek fel a küldetésre.
HUNOR-program
Ahogy Gyula és Tibor fogalmaz a beszélgetésben, a HUNOR-program célja, hogy kutatóűrhajósokként magyar egyetemek és kutatóintézetek olyan kísérleteit vigyék fel és végezzék el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, amelyek tudományos felfedezésekre adnak lehetőséget. Ahogy a műsorban említik: minél többet megismerünk a bolygónkról, a minket körülvevő világról, annál inkább kiszélesedik a látóhatárunk. A következő felfedezésre váró terület pedig egyértelműen az űr.
A Nemzetközi Űrállomáson a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás különleges körülményeket biztosít a kutatáshoz. Vendégeink megosztják a hallgatókkal, hogy a tudományos közösségen belül mindenki arra törekszik, hogy olyan kísérletek kerüljenek az űrállomásra, amelyek a lehető leghasznosabbak. Éppen ezért a kiválasztott kísérletek között van gyógyszeripari, de olyan is, amelynek célja, hogy holdi regolitból építőanyagot fejlesszenek, azaz mikrogravitációs környezetben helyi forrású építőanyag előállítására fókuszál. Egy másik kísérlet integrált orvosi eszközöket vesz górcső alá, de van köztük dózisméréssel foglalkozó is, amely azt helyezi a középpontba, hogy milyen sugárzás éri az űrhajósokat. Az ötödik pedig egy növénytermesztési kísérlet, amely olyan ehető növény kifejlesztésével foglalkozik az űrállomás fedélzetén, aminek minden része elfogyasztható, és kibírja a világűrben tapasztalható magasabb sugárzást is.
Bosch az űriparban
A beszélgetésbe egy ponton Orbán Aladár kollégánk is bekapcsolódik. Aladár, aki több mint tíz éve csatlakozott a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjához, érdekes szakmai információkat oszt meg a nézőkkel: például azt, hogy a Bosch-szenzorok vizsgálatához olyan tesztrendszereket fejlesztenek, amelyekben a szenzorok valamennyi képességét egyszerre tudják vizsgálni, legyen az szögsebesség, nyomás, hőmérséklet vagy gyorsulásmérés.
Orbán Aladár, a Bosch fejlesztési központjának munkatársa
Aladár említést tesz róla, hogy a Bosch már a nyolcvanas évek előtt is foglalkozott különböző űripari projektekkel. Akkoriban egy műholdstabilizáló rendszert fejlesztettek ki, valamint a NASA Phoenix-missziójában is a Bosch egyik fúróját használták a mintavételhez. Elárulja azt is, hogy az elmúlt években egy marsi helikopter fejlesztésében és üzemeltetésében vettek részt.
A jelenben sincsen ez másképp. A Bosch egy új szenzora az űrállomás berendezése által kibocsátott zajokat elemzi, majd mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a meghibásodásközeli eszközöket.
Együtt, egymásért
A beszélgetés egy pontján Gyula és Tibor megosztja velünk gondolatait a kiválasztási folyamattal és annak emberi tényezőivel kapcsolatban. Egyetértenek abban, hogy kapcsolatukat a bajtársiasság jellemzi leginkább. Ahogyan ők fogalmaznak: van verseny, de nem egymással, hanem saját magunkkal versenyeznek. A négy űrhajósjelöltből két embert választanak ki, akik közül az egyik tartalékos, a másik pedig az elsődleges személyzet része, azonban a kutatás-fejlesztési programban mind a négyüknek megvan a helye. Fontosnak tartják elmondani, hogy büszkék egymásra és a programra is, mert együtt jutottak el idáig.
Felkészülés és kiválasztás
Arra is fény derül a stúdióban, hogy a kiválasztási folyamat öt lépésből állt. Az első lépcső egy online teszt volt, amely elsősorban a biológia-, fizika-, kémia- és matematikatudás felmérésére épült. Ezután a hamburgi DLR Intézetben egy újabb tudásteszt következett, ahol már a jelentkezők angolnyelv-ismeretét, kognitív képességeit, térlátását és memóriáját is vizsgálták. Ezt követték a pszichológiai tesztek, majd az orvosi vizsgálatok. A folyamat végén, mikor a több mint 250 jelentkező közül már csak néhányan maradtak, egy kéthetes technikai meghallgatáson kellett részt venniük. Ezután műrepülés, erőnléti edzések és izolációs gyakorlat során tesztelték rátermettségüket, miközben rengeteget kellett tanulniuk: többek között űrmérnöki ismereteket, űrorvoslást és űrdinamikát is hallgattak. Végül Amerikában vettek részt egy centrifuga-tréningen a nagy G-hatások megtapasztalásának érdekében.
A beszélgetés végén Gyula és Tibor kiemeli, hogy sok olyan értéket hoznak a Boschnál töltött évekből, amiket a jelenben és a jövőben is tudnak majd hasznosítani. Ilyen a kommunikáció, a csapatmunka, a türelem és az alkalmazkodásra való képesség.
Hallgasd meg a teljes adást, kattints az alábbi felületek egyikére:
A podcast-felvétel 2024. május 7-én készült, 20 nappal azelőtt, hogy bejelentették a kiválasztottak személyét. Ekkor tehát még senki sem tudta, hogy végül Kapu Tibor lesz a kiválasztott kutatóűrhajós, Cserényi Gyula pedig a tartalékos! A fiúknak ezúton is gratulálunk!
