„A pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt!” – kapta fel a vizet Bud Spencer (Charlie Firpo) Terence Hill (Johnny Firpo) értetlenkedésén a zseniális „És megint dühbe jövünk” című filmben. A nagy klasszikus soha nem született volna meg, ha pofonosztóink is okos fagylaltkészítőt használtak volna, melyek időben figyelmeztették volna őket, hogy fogytán van a finomság.
Magyarországon a statisztikák szerint évente 3–4 liter fagylaltot (vagy jégkrémet) nyalunk el, ami körülbelül 40–50 gombócnak felel meg. Ezzel a „teljesítménnyel” a globális rangsor középmezőnyének alját csípjük el. Az élen Új-Zéland és az Egyesült Államok állnak, ahol a lakosok évente akár 25 literrel is befalnak. Érdekes módon olyan hideg éghajlatú országokban, mint Finnország, Svédország vagy Kanada is nagyon népszerű az édesség.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek a hivatalos felmérések csak a kereskedelmi forgalomra vonatkoznak, a házi készítésű fagylaltokra nem. Márpedig egyre több konyha alapkelléke a fagylaltkészítő gép, hiszen ezekkel sokkal inkább a személyes ízléshez szabva, egészségesebb, és pénztárcabarát módon készíthetjük el a hűsítő desszertet. Egy okos fagylaltkészítővel pedig még a profikat is lepipálja a minőség.
Hideg, jeges finomság
A fagylalt története egyébként messzebbre nyúlik vissza, mint talán hinnénk. Gasztrotörténészek úgy tartják, már öt évezreddel ezelőtt, az ókori Kínában is készítettek jeges finomságokat. Nagyjából ugyanazokból az összetevőkből, mint napjainkban. Fogyasztották az ókori Egyiptomban is, és Nagy Sándornak is kedvelt csemegéje volt. Az I. században Néró római császár pedig gyakorta szalasztott futárt a hegyekbe egy kis jégért a desszerthez. A középkorban Marco Polo hozta vissza Európába ezt a csemegét, és úgy tartják, Mátyás király udvarában szintén jól ismerték. Hosszú évszázadokig azonban éppen a hűtés megoldása volt a szűk keresztmetszet, ezért csak a tehetősek kiváltsága volt a fogyasztása. A recept a történelem során nagyjából ugyanaz maradt: havat vagy jeget ízesítettek, például mézzel, nektárral és gyümölcsökkel. Az első fagyik tehát inkább a mai sörbetre hasonlítottak, később adtak hozzá tejet, tejszínt, sőt vajat és tojást.
Magyarországon egy 1753-as szakácskönyvben bukkan fel először az eper, illetve a pisztácia ízesítésű fagylalt receptje. Az első fagylaltozót pedig 1840-ben Fischer Péter cukrászmester nyitotta meg a Szervita téren, amit Széchenyi István a naplójában is megemlített. Jókai Mórnak a törzshelye volt, Deák Ferencnek pedig állítólag a gránátalma ízesítésű volt a kedvence. Nem is mindig fagylalt volt a neve, hívták „jegeczedett tejhabnak”, „fagyosnak” és „hideg nyalatnak” is.
A tökéletes fagyi titka
Sokáig a házi fagylaltkészítés gyerekcipőben járt. Bárhogy is igyekeztünk elérni a tökéletes állagot, jobbára csupán egy kásás, jeges, vizes hatású édesség volt a munka eredménye. Ebben a fagylaltkészítő gépek megjelenése hozott forradalmi áttörést, melyek lényege, hogy lehűtik a masszát, ugyanakkor szabályozzák a jégkristályok létrejöttét és méretét, illetve levegőt kevernek a krémbe, ami a tökéletes állag záloga. Az okostechnológiák ebben lépnek szintet: a gép folyamatosan monitorozza a krém hőmérsékletét és állagát, és ahhoz igazítja a hűtést és a fordulatszámot.
Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mi készül házi fagylaltozónkban. Mindegyikhez más sebesség, időtartam, levegő és hideg kell. Beprogramozhatunk például:
- gazdag, selymes állagú kanalazható fagylaltot,
- cukormentes, egészségtudatos fagylaltot,
- gelatót, ami a hagyományos fagyihoz képest tejből készül, illetve melegebb pár fokkal,
- tejmentes, gyümölcsös sörbetet,
- fagyasztott joghurtot,
- sűrű turmixot fagylaltból és tejből.
Az applikációkban általában nem csupán ezek a különböző programok, de receptek is elérhetők. Alacsony zsírtartalmú, alakbarát verzió? Fehérjében gazdag, fagyasztott joghurt edzés után? Vagy egy igazi édes, csokoládés kényeztetés? Az arányokat és elkészítési módokat egy gombnyomással elérhetjük. Egyes típusoknál lehetőség van a keverék készítése közben plusz gyümölcs, csokoládé, aszalványok hozzáadására is, fokozva az ízélményt és a szemet gyönyörködtető összhatást. Ebben is a kijelző, vagy az alkalmazás van segítségünkre: a program jelez, amikor a massza elérte azt az állagot, hogy nyugodtan beleönthetjük az extra hozzávalókat.
Ahány ház, annyi fagyi
Ha az olvasó olyan típus, aki egy ültő helyében simán képes befalni akár tíz gombócot, jó hír, hogy az okoseszköz ehhez is ad kapaszkodót. Némelyik okosgépen olyan diétás program is elérhető, ami gyors keveréssel levegővel dúsítja a krémet. Így egy gazdag, mégis légies, egészségesebb és alakbarát desszertet kapunk.
Az okoseszköz másik előnye, hogy míg a fagylalt egy hagyományos gépben azonnal olvadni kezdene, vagy a mélyhűtőben túl keményre fagyna, addig ebben akár órákig állandó hőmérsékleten, tálalási állagon marad. A gép ugyanis szenzoraival a készterméket is figyeli, és szükség esetén néhány másodpercre bekapcsolja a hűtést vagy a keverőlapátot. Így nem kell azon izgulnunk, mikor állunk neki a desszert készítésének.
Egyébként növényi eredetű alapanyagokkal, kókusz, mandula vagy szója felhasználásával a tej- és tojásmentes étrendet követő felhasználók is bátran kísérletezhetnek. Édesítésként használhatnak datolyát, agavé- vagy juharszirupot, esetleg más természetes édesítőszert. Egy kis extra fűszerezéssel, vanília, kakaó vagy fahéj hozzáadásával még kellemesebb hatást érhetünk el. Az igazi kalandoroknak jusson eszébe: egy tatabányai cukrászda olyan extrém ízekkel kísérletezett, mint a kovászos uborkás, lecsós, tepertős pogácsás vagy éppen a csirkepörköltös fagyi.
