A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése alapvetően alakítja át az adatgazdaságot: az adatok iránti kereslet nő, miközben a minőségi, strukturált és sokszínű adatkészletek értéke ugrásszerűen emelkedik. Az új adatpiacok nemcsak technológiai, hanem gazdasági és geopolitikai jelentőséggel bírnak. Az MI korszakában az adatok nem pusztán erőforrások, hanem stratégiai eszközök, amelyek meghatározzák, ki és hogyan képes alakítani a digitális jövőt.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése nemcsak a techszektort formálja át, hanem alapjaiban alakítja át az adatpiacot is. Az adatok eddig is a digitális gazdaság kulcsfontosságú erőforrásai voltak, az MI rohamos térnyerésével azonban stratégiai jelentőségük tovább nőtt. Ahogy az okosprogramok, tanulásra képes algoritmusok egyre összetettebbé és önállóbbá válnak, úgy nő az igény a hatékony, strukturált, sokszínű, megbízható és jogilag tiszta adatbázisok iránt. Ez a folyamat pedig új piacokat, üzleti modelleket és szabályozási kihívásokat teremt.
Az adat mint nyersanyag, de nem mindegy, hogy milyen
A korai MI-alkalmazások esetében gyakran a „minél több adat, annál jobb” elve dominált. Napjaink fejlett nyelvi, képfeldolgozó és egyéb komplex modelljei esetében azonban már nem pusztán az adatmennyiség számít, hanem az adat minősége, változatossága és relevanciája. A nem strukturált, torzított vagy jogilag problémás adatok nem csupán rontják az adott modellek tanulási folyamatát és teljesítményét, hanem megbízhatósági és jogi kockázatokat is hordoznak.
Ezért egyre inkább felértékelődnek az olyan adatkészletek, amelyek:
- gondosan strukturáltak és címkézettek,
- különböző nyelveket, kultúrákat és kontextusokat fednek le,
- valós, de anonimizált emberi viselkedési mintákat tartalmaznak,
- megfelelnek az adatvédelmi és szerzői jogi előírásoknak.
Új szereplők a színen
Az MI fejlődése új típusú adatpiacokat hozott létre. Megjelentek az úgynevezett „MI-kész” (AI-ready) adatbrókerek, akik kifejezetten gépi tanulásra optimalizált adatkészleteket kínálnak a fejlesztőknek. Ezek nem egyszerű adathalmazok, hanem gondosan kialakított, strukturált csomagok, amelyekhez gyakran metaadatok, dokumentáció és minőségbiztosítás is társul.
Ezzel egy időben új piaci szereplők jelennek meg: olyan vállalatok, amelyek szintetikus adatokat hoznak létre. Ezek az adatok megőrzik a valós adatok statisztikai jellemzőit, ugyanakkor nem tartalmaznak személyes információkat. Ilyenek a specifikus adatgyűjtők, például egészségügyi, jogi vagy ipari területeken, vagy a nagy online közösségek által kialakított (crowdsourcing alapú) adatplatformok, ahol az emberek aktívan részt vesznek a tartalomkészítésben.
Egyre nagyobb az igény a strukturált adatok iránt
Egyre fontosabbá válik az adatok sokszínűsége. Ahhoz, hogy az MI-modellek kevesebb torzítással működjenek és világszerte jobban alkalmazhatók legyenek, növekszik az igény a nem nyugati, illetve nem angol nyelvű adatok iránt. Ez különösen fontos a nyelvi modellek, az arcfelismerő rendszerek és a döntéstámogató algoritmusok esetében. Ez a tendencia lehetőséget teremt olyan országok, intézmények és vállalkozások számára is, amelyek a globális adatgazdaságban eddig periférián voltak. Helyi nyelvi adatbázisok, adattárak, történeti források, kulturális archívumok vagy iparági adatok válhatnak értékes erőforrássá az MI-fejlesztők számára.
Az olyan nagy MI-vállalatok, mint az OpenAI, a Google vagy a Meta, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a magas minőségű tanítóadatokra. Ez azt jelzi, hogy az adatok ma már komoly gazdasági értéket jelentenek. Ezzel párhuzamosan azonban egyre több vita merül fel a tartalmak felhasználási jogai és az esetleges jogdíjak kapcsán.
Szabályozás, etika és adatérték
Ahogy az adatpiac egyre növekszik, úgy erősödik annak szabályozása is. Az uniós MI-szabályozás, a GDPR és a szerzői jog körüli viták mind meghatározzák, milyen adatok használhatók fel a modellek tanításához, és milyen feltételekkel. Emiatt az „adatérték” jelentése is bővül. Ma már nemcsak technikai kérdésről van szó, hanem jogi és etikai felelősségről is.
Az összetett, tanulásra képes algoritmusok ma már nem csupán nyilvánosan elérhető internetes tartalmakból tanulnak. Egy elemzés szerint a prémium adatok egyre fontosabbak, ezek jogilag tiszta felhasználása mind inkább az MI-cégekkel folytatott üzleti tárgyalások fókuszába kerül. Azok az adatszolgáltatók, akik képesek átlátható jogi háttérrel, dokumentált forrásokkal és etikus adatkezeléssel dolgozni, versenyelőnybe kerülnek. A fejlesztésekhez elengedhetetlen adat így egyre inkább bizalmi termékké válik.
