Nem kérdéses, hogy mindannyiunk életébe forradalmi változásokat hoz a mesterséges intelligencia (MI). De vajon hogyan alakul át a világ? A Bosch Magyarország Podcast legújabb adásában szakértők segítségével jártuk körbe a témát.
Sorozatunk tizenötödik adásában ezúttal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos dilemmákról beszélgetett Hack Mónika, a magyarországi Bosch csoport vállalati kommunikáció és kormányzati kapcsolatok osztályának sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, valamint Pintér Róbert Phd, szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem infokommunikációs tanszékének oktatója. A beszélgetést ezúttal is Tóth Edit kollégánk vezette.
Lehetőség vagy végzet?
Amikor szóba kerül a mesterséges intelligencia, kicsit sarkítva kétféleképpen szokták azt jellemezni. Vannak, akik szerint egy olyan horderejű technológiai forradalom eredménye, mint például a belsőégésű motorok voltak, sokan ugyanakkor úgy vélik, az emberiség végzetét jelenti majd.
Pintér Róbert – Robesz szerint mindkettő igaz lehet, hiszen a MI egy általános célú technológia, aminek nincs konkrét célja, nem egyetlen eszközbe lehet beépíteni, hanem számos területen, vagy termékben használható. Ilyen találmányból eddig az emberiség történetében néhány tucat volt, például a tűz, a kerék vagy az elektromosság.
A három forradalom
Jelenleg három tudományterületen is forradalmi változás zajlik párhuzamosan. A mesterséges intelligencia mellett a robotika és a szintetikus biológia is formálja, átalakítja az életünket. Mindezt pozitívan is fel lehet fogni, hiszen óriási lehetőség rejlik bennük, jobb életminőséget adhatnak. Ugyanakkor, ha nem tudjuk helyesen felhasználni az újdonságokat, veszélyesek is lehetnek. Például, ha a hatalom visszaél velük, vagy akkor, ha a nem megfelelő előkészítés, bevezetés miatt baleseteket okoznak. Robesz szerint tehát egyszerre adhat jobb és könnyebb életet és persze akár a szabadságunkat, munkánkat is elveheti a legmodernebb technológia.
Definíciós problémák
Bár a scifikben jellemzően negatív képet festenek az emberiség jövőjéről mindez, az ezzel kapcsolatos kutatások árnyaltabb képet festenek: az emberek várják az újításokat, de félnek is tőlük.
Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, a legtöbb embernek a ChatGPT, a Gemini, vagy a Sora, valamint a többi publikus AI modell jut eszébe. Robesz szerint ez definíciós probléma, mert nagyon sok mindent használunk a fentiek mellett, amiben van AI, de mégsem tekintjük annak. Ilyen például egy útvonaltervező, időjárás-előrejelző szolgáltatás, vagy akár egy fordítóprogram is, hiszen ezek mind használnak mesterséges intelligenciát, és ezektől már nem is félünk.
Egy kis mesterséges intelligencia történet
Az ötvenes években alkották meg a mesterséges intelligencia első változatait, sokáig a szimbolikus vagy szabályokon alapuló iskola volt az uralkodó. A fordulat 2010 környékén következett, amikor létrejött a konnekcionista vagy neurális háló alapú iskola, ami az emberi agy működését próbálja imitálni. Ez a felfogás nem sokkal később előtérbe is került és ma már ezen alapul a mesterséges intelligencia.
MI vagy AI, mindenben, mindenhol
Vállalatunk kiemelten foglalkozik a mesterséges intelligenciával, ma már minden termékünkben beépítjük, vagy a tervezés, fejlesztés során használjuk. Például ezért is fontos, hogy jobban megértsük, mit gondolnak az emberek a témáról, hogyan viszonyulnak hozzá. A Bosch egyik technológiai kutatásának kiemelt témája idén az MI volt. A Tech Compass keretében feltett kérdések célja az volt, hogy feltérképezzék, az emberek hogyan viszonyulnak a technológiai változásokhoz, jelen esetben az AI-technológiához.
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2024 őszén Magyarországon 1010 18 év fölötti embert, míg a nemzetközi kutatásban hét országban összesen több mint 11 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív felmérést a magyarországi Bosch csoport megbízásából hazánkban is elvégezték, a kutatásban több mint ezer 18–69 év közötti ember vett részt. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
Még tartunk tőle
A kutatással kapcsolatban – abban résztvevő kollégánk – Hack Mónika azt emelte ki, hogy a megkérdezettek 6 százaléka napi, 10 százaléka pedig heti szinten használja a mesterséges intelligenciát Magyarországon. Globálisan kicsit magasabb ez az arány, 16, illetve 21 százalék. Mónika adataiból kiderül az is, hogy a magyaroknak csak 42 százaléka érzi magát felkészültnek az AI használatára, globálisan ez a szám 54 százalék.
Mónika szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberek többsége tart az ismeretlentől, sokan a scifi filmekben látottakkal azonosítja az AI-t és félelmetesnek tartja azt. Szerinte megfelelő oktatással lehet segíteni azon, hogy eligazodjanak az emberek a technológiai fejlődés útvesztőjében.
Robesz azzal magyarázta, hogy a magyarok a legtöbb kérdésben alatta maradnak a nemzetközi átlagnak, hogy óvatosabb a magyar társadalom a technológiai újdonságokkal kapcsolatban. Sokan vélték úgy, hogy túl gyors a technológiai fejlődés.
Mónika megjegyezte, a befogadók gondolkodása között is jelentős az eltérés. Az idősebbek azt gondolják, hogy fontos lépést tartani a korral, a fiataloknak nem is kérdés a mesterséges intelligencia használata, számukra ez sokkal természetesebb. Talán éppen emiatt a diákok esetében nem volt eltérés a magyar és nemzetközi tapasztalatokban.
Hogyan alakítja át az AI a munkánkat?
Robesz szerint két, alapvetően eltérő álláspont figyelhető meg ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint a gépek elvégzik az unalmas, monoton feladatokat, az emberek pedig így az izgalmasabb munkákra koncentrálhatnak. Így könnyebb lesz az életünk és jobban is keresünk majd. Vagyis lényegében a 19. századi ipari forradalomhoz hasonlítható változások zajlanak napjainkban.
A másik felfogás szerint az ipari forradalom idején is két generáció kellett, amíg az emberek alkalmazkodni tudtak a gépekhez. Sokáig a széles tömegek élete nem lett jobb, hiszen embertelen körülmények között kellett akár napi 16 órát dolgozni, hiába voltak már gépek, nem könnyítették meg az életet. Most ráadásul a technológiai változás gyorsabban megy végbe, ezért sokan attól tartanak, ha fejlődik az AI, a vele felvértezett gépek bármilyen munkát el tudnak végezni helyettük.
A pesszimista felfogás szerint ezért az emberek kiszorulhatnak a munkaerőpiacról, a nagy cégek járnak jól és megváltozhat a mai munkaalapú társadalmi berendezkedés is. Más vélemények szerint viszont sokkal több szabadidőnk lesz, mindenki kap alapjövedelmet, kevesebbet kell majd dolgozni.
Mónika a fentiekkel kapcsolatban a kutatásnak azt a megállapítását idézte, ami szerint minden második ember tart attól, a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját. Szerinte az inkább átalakítja a munkahelyeket, de nem veszi el. Ahogyan az emberiség életébe eddig is beépültek a nagy találmányok – például a korábban már említett tűz, a kerék, vagy az internet – és nem vették el az emberek munkáját, az AI is beépül a mindennapjainkba. Ezért aki ügyesebben használja az előnyben lesz a legtöbb szakmában.
Fő a biztonság!
Európában bizonytalanok abban, elég biztonságos-e mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat használni, míg a világ más pontjain kevésbé hangsúlyos kérdés az adatvédelem. A kutatás megállapításai szerint a legtöbben úgy vélték, a vállalatoknak figyelnie kell a biztonságra. Robesz ezt azzal egészítette ki, hogy nem csak a nagyvállalatoknak vagy az államnak van ebben komoly felelőssége, hanem mindenkinek, aki felhasználó. Mónika hangsúlyozta, hogy az oktatás kiemelten fontos nemcsak az iskolákban, hanem munkahelyeken is.
Kritikus gondolkodás és bizalom
Robesz szerint, ha biztonságosan és hatékonyan akarjuk használni a mesterséges intelligenciát, a lényeg, a kritikus gondolkodás, vagyis az, hogy semmit se vegyünk készpénznek. Emellett persze fontos az alapvető bizalom, hiszen mindent nem lehet megkérdőjelezni.
Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, igaz vagy hamis, amit az AI állít, kellenek alapismeretek.
Mónika szerint a bizalom, a nyitottság lehet fontos, ha AI-t használunk. Szerinte, ha érdeklődően állunk hozzá, megtapasztalhatjuk az előnyeit.
Erről és sok érdekes gondolatról szól a Bosch Magyarország Podcast legújabb adása. Hallgasd meg a kedvenc platformodon!
