Ismerős az érzés, amikor a hatodik megtett kör, a harmadik elénk vágó autós és sokadik cifra mondat után végre felszabadul egy parkolóhely? Hát, amikor a külföldi nyaraláson egy hét után végre találunk egy használható wi-fit? Megfizethetetlen, ugye?

Több tanulmány is született már arról, hogy mennyire éri meg okos városokat fejleszteni. Derűlátó kutatók például kiszámították, hogy 2022-re világszerte akár a csillagászatinak tűnő évi ötbillió dollárt is megspórolhatunk okos technológiák használatával. Más tudósok úgy kalkulálnak, hogy minden kormányzati technológiára költött dollár után 3,5 marad a zsebünkben, márpedig a következő évtizedekben várhatóan súlyos összegeket fognak az ágazatba pumpálni. Abban tehát nagyjából mindenki egyetért, hogy megtérül a befektetés, legfeljebb arról van némi vita, hogy mennyi idő alatt.

A számháborúnál is fontosabb azonban a felismerés, hogy az okos városok eredményessége már nem is feltétlenül annyira csak pénzben mérhető, mint inkább a lakosok életminőségének javulásában, elégedettségükben, kényelmükben.

A jövő okos városai nem biztos, hogy olcsóbbak lesznek, de hatékonyabbak és élhetőbbek mindenképpen.

Például egy okos parkolási rendszer kiépítésével nem biztos, hogy a pénztárcánkat kíméljük, annál inkább az idegrendszerünket. Ha a parkolási díjak nem is csökkennek, azon biztos nem kell majd annyi vért izzadni, hogy valahogy bepasszírozzuk az autónkat két másik közé. Minden bizonnyal kevesebbet csuklanak majd a kinézett helyet utolsó pillanatban elrabló sofőrök anyukái, és a hangulatunkat sem az fogja megalapozni, hogy az értékes időnket keresgélésre pazaroltuk el. Az sem utolsó, hogy ettől a forgalom is jelentősen javulhat.

A Bosch is felismerte, hogy különösen a nagyvárosokban a szabad hely keresése néha olyan, mintha tűt kellene megtalálni a szénakazalban, akár átlagosan fél órába, vagy 4,5 megtett kilométerbe is beletelik, ami bizony könnyen felőrli az autósok türelmét. Ezért fejlesztette ki az úgynevezett közösségi parkolást: ennek lényege, hogy az utazás során érzékelőikkel a járművek felismerik és rögzítik a szabad helyeket is, amelyet aztán feltöltenek és elérhetővé tesznek egy felhőben a többi közlekedő számára is, akik így célirányosan vezethetnek, anélkül, hogy árgus szemekkel kellene parkoló után kutatni. Minél több a felhasználó, annál pontosabbak az adatok, és annál kényelmesebb az élet.

Hasonló módon nyilvánvalóan a városszerte elérhető wi-fi sem azért hasznos elsősorban, mert akkor lehet a parkban potyázni, és otthon le lehet mondani az internetet. Persze említhetnénk a világ már több metropoliszában is elérhető „városkártyát”, amit a bérletvásárlástól kezdve, a csekkbefizetésen át, a személyi okmányok megújításán keresztül a koncertajánlókig bármire lehet használni. Akik nem hogy a sorban állástól, de már a sorszámhúzó gondolatától is hidegrázást kapnak, biztosan imába foglalják ezt a megoldást.

A világ népességének több mint fele már most is városokban él, és az előrejelzések szerint a következő években, évtizedekben az arány csak növekedni fog.

Márpedig az egyre duzzadó tömeget a régi rendszerek idővel nem képesek kezelni. Aki próbálta már milyen a munkaidő végén „heringeset játszani” a 4-6-os villamoson, vagy lényegében bármelyik nagyváros fővonalán, az pontosan érti, miről is van szó. Nem véletlen egyébként, hogy a fejlesztések legnagyobb része mindenütt a közlekedés reformjára irányul. Az elektromos autók és buszok, ingázó járatok, kölcsönözhető járművek piaca még csak most áll az igazi robbanás előtt. Hiszen ha kevesebb a gépkocsi, sűrűbb és megbízhatóbb a tömegközlekedés, tisztább a levegő, azt azonnal mindenki a saját bőrén érzi. Ahogyan az elektromosságon, vízen megspórolt összegeket pedig a zsebében.

Szélsőséges példának tűnhet, de Bostonban olyan rendszert is telepítettek már, ami fegyverdördülést érzékelve azonnal riasztja a hatóságokat, még ha a Robotzsaru azért nem is robog egyből a helyszínre. A tűzvészek megfékezésében mind nagyobb szerephez jutnak a drónok, amik olyan helyekre is biztonsággal eljuthatnak, ahová a tűzoltóknak nem lenne esélyük. A jövő okos városa már nem csak könnyebbé teszi az életet, de meg is védi azt.