Skip to main content
 
Életmód

Egy halhatatlan autóipari legenda nyomában

2024.08.15 No Comments 25 perc olvasási idő
Egy halhatatlan autóipari legenda nyomában

Vállalatunk alapítója egyszerre volt üzletember, feltaláló és családapa. Halála előtt gondoskodott arról, hogy az általa alapított vállalat jövője hosszú távon is biztosított legyen.

A Bosch Magyarország Podcast legújabb adásában dr. habil. Hanula Barna egyetemi dékán és oktató – a motorfejlesztés nemzetközileg elismert szakértője – és Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője idézte fel cégünk alapítójának munkásságát.

Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője
dr. habil. Hanula Barna egyetemi dékán és oktató

Külföldi tanulmányutakkal kezdődött

„Robert Bosch 25 évesen, 1886-ban alapította meg a céget. Az indulás pillanatában a még csupán két fős vállalkozás Stuttgart egyik kis utcájának hátsó udvarában működött. Robert Bosch már ekkor rendelkezett nemzetközi tapasztalattal, hiszen 1885-ben egy évet az Amerikai Egyesült Államokban töltött. Járt többek között Edisonnál, majd Londonban a Siemens műveknél is dolgozott” – idézte fel a kezdeteket András, akit régóta érdekel Robert Bosch élete és munkássága.

A nagy áttörés

Kezdetben még nem az autóipar hozta a megrendeléseket. Az első számláját csengőszerelésért állította ki Bosch. A cégalapítást követő első évben összesen 66 vevője volt, főként kisebb, elektromossággal kapcsolatos munkákat vállalt, emellett például orvosi felszerelések forgalmazásával is foglalkozott.

A nagy áttörés

Az igazi fordulat, ami megváltoztatta a vállalkozást, egy, akkoriban komoly kihívásnak számító feladat volt: gyújtásrendszert kellet tervezni autókhoz. Az addig használt megoldás ugyanis csak stacionárius motorokhoz volt használható. A mágneses gyújtóberendezéssel ezt sikerült megoldani, és ez a termék jelentette a nagy áttörést is.

Nősüléshez kellett a pénz

„Bosch eleinte teljesen más területen képzelte el saját maga és vállalkozása jövőjét. Városi elektromos hálózatok kiépítésében gondolkodott, ez azonban csak 1895-ben valósult meg. Volt azonban egy komoly motivációja, ami miatt belátható időn belül szeretett volna jövedelmet szerezni: nősülni készült. 1887-ben már rendelkezett annyi bevétellel, hogy ez sikerüljön neki” – idézi fel András Robert Bosch korai életét.

Nősüléshez kellett a pénz

Kezdetben ugyan még nem volt igazi vállalkozási stratégiája, de miután sikerült piacra dobni a mágneses gyújtóberendezést, egyre tudatosabbá vált a tervezés és fejlesztés.

Jól fizetett, de kőkemény üzletember volt

Ahogy bővült a cég, munkatársaira már nagyon hamar kiemelt figyelmet fordított, csak a legjobb szakembereket vette fel és meg is fizette őket, ráadásul arról is gondoskodott, hogy folyamatosan képezze kollégáit.

Bosch figyelmes és gondoskodó, ugyanakkor kőkemény vállalkozó is volt egyben, saját és cége érdekét mindig is szem előtt tartotta.

Bosch kemény, de egyenes volt…
… tudták ezt a munkavállalók is, akik tisztelték és szerették

Képes volt egyensúlyt tartani a két véglet, a jótékony és a kemény énje között. Talán ez a mondás jellemzi legjobban mentalitását: „Nem azért fizetek sokat, mert gazdag vagyok, hanem azért vagyok gazdag, mert sokat fizetek.”

Fogadós családból származott

Érdekes fejezet, hogy az ipari sikerek mögött nem voltak valódi előzmények. Szülei – akik 12 gyermeket neveltek – mezőgazdasági vállalkozók voltak, 45 hektáros területen gazdálkodtak, emellett egy fogadót működtettek. Robert Bosch 8 éves koráig Ulm városa mellett, egy kis faluban, Albeckben élt a család. Jelentős változást hozott a Bosch család életében, hogy a vasút elkerülte a fogadót, az üzlet pedig hanyatlani kezdett. Később a fogadó értékesítéséből befolyt pénzből éltek, majd apja szétosztotta vagyonát gyerekei között.

Makacs és bátor

Makacs svábként jellemezhető András szerint, aki mindig hajtott, küzdött a saját igazáért és a tökéletességre törekedett. Jó adag bátorság és merészség is jellemezte, ezt bizonyítja az a sok innovatív megoldás, amelyeknek köszönhetően felemelkedett a vállalat.

Makacs volt és kitartása volt az egyik alapja a vállalat felemelkedésének – mondja András, aki aktívan kutatta a legendás cégalapító életét

Makacs volt és kitartása volt az egyik alapja a vállalat felemelkedésének – mondja András, aki aktívan kutatta a legendás cégalapító életét

Autóverseny hozta a nagy áttörést

Jellemző volt rá, hogy jó érzékkel tovább tudta fejleszteni a cég által piacra dobott találmányokat. Erre is jó példa az 1897-ben szabadalmaztatott mágneses gyújtás. Az újdonságnak számító rendszer igazán nagy érdeklődésre azután tett szert, hogy 1901-ban egy Mercedes versenyautóba is beépítették. A verseny megnyerésével a találmány látványosan bizonyította megbízhatóságát, így hirtelen felfutottak a megrendelések.

A versenyautók megjelenésével új értelmet nyert a tartós fogalma és ebben a Bosch kiemelkedőt nyújtott

A versenyautók megjelenésével új értelmet nyert a tartós fogalma és ebben a Bosch kiemelkedőt nyújtott

Nyitás külföldön

Fiatal korában tett külföldi tanulmányútjainak köszönhetően hamar felismerte, hogy a sikeres üzleti tevékenység érdekében nemcsak Németországban kell piacot szereznie, hanem külföldön is. Magyarországon például már 1899-ben létesített telephelyet, de Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy az Amerikai Egyesült Államokban is hamar terjeszkedni kezdett. Így nem is csoda, hogy a cég forgalmának és bevételének 80 százaléka külföldről származott az 1910-es évektől.

Irány London, Párizs!

Barna kiemeli, hogy az egyik, stratégiai fontosságú helyszín akkoriban London volt, a világ egyik autóipari központja. Franciaország is fontos volt számára, de más okok miatt, mint London. Párizs ekkoriban az autóversenyzés fellegvára volt, itt tehát a felhasználói háttér volt jelentős. Nem véletlen, hogy a nagyfeszültségű mágneses gyújtóberendezést egy Renault versenyautóba építették be először, 1906-ban. Az autónak sikerült megnyernie a francia nagydíjat, így innentől ez a technikai megoldás vette át a vezető szerepet.

Amerikában sok mindent látott

A harmadik kiemelt fontosságú földrajzi terület pedig az USA volt. Nemcsak a nagy piac miatt, hanem azért is, mert más volt az autózási kultúra, mint Európában. Amíg a huszadik század első éveiben, évtizedeiben az öreg kontinensen sofőrt és szerelőt is alkalmaznia kellett a legtöbb autótulajdonosnak ahhoz, hogy használni tudja járművét, addig Amerikában Robert Bosch és munkatársai tanulmányútjaikon azt figyelték meg, hogy mindenki maga vezette az autóját – meséli Barna. Emiatt sem meglepő, hogy a Bosch szervizek például az Egyesült Államokban terjedtek el először. Az 1920-as években már mintegy 1500 szerviz működött.

Bosch maga is aktív járművezető volt, pedig ez akkoriban egyáltalán nem volt jellemző Európában

Bosch maga is aktív járművezető volt, pedig ez akkoriban egyáltalán nem volt jellemző Európában

Egy sikertermék nem elég

Cégvezetőként azt is idejében felismerte, hogy a tartós sikerhez több lábon kell állnia a vállalkozásnak és nyitnia kell az autóipar mellett más irányokba is. A két világháború közötti időszakban megjelent a Bosch elektromos hajvágó berendezés és különböző elektromos kéziszerszámok, valamint háztartási gépek, például hűtőszekrény – jegyezi meg András.

Emellett Robert Bosch a mágneses gyújtás sikerét meglovagolva hamarosan más autóipari berendezésekkel is bővítette a termékkínálatot, fényszórókat, kürtöt, irányjelzőt, ablaktörlőt is adott az autóiparnak.

Innováció, folyamatosan

A gyáralapító hamar felismerte, ha van egy jól jövedelmező termékcsalád, akkor azt fejleszteni kell. Már az 1930-as években létrehozott egy külön részleget cégen belül, amelynek az volt a feladata, hogy az ipari trendeket figyelje és a javaslatokat készítsen: mibe érdemes invesztálni? A stratégia fontos eleme volt, hogy nem egyszerre vezetett be változtatásokat, hanem folyamatosan, kisebb lépésekben.

Bosch titka abban rejlett, hogy az innovációra fókuszált – ebben András és Barna is egyetértett

Bosch titka abban rejlett, hogy az innovációra fókuszált – ebben András és Barna is egyetértett

Figyelt a beosztottakra

A termékek fejlesztése mellett Bosch a munkakörülményekre is odafigyelt, először 10 óráról 9-re, majd 1906-ban 8 órára csökkentette a munkaidőt. Emellett 1919-ben már megjelent az elő Bosch Zünder, vállalatunk azóta is létező belső újságja, emellett a kultúra iránti elkötelezettsége apropóján zenekarokat is támogatott. De az egészségügyre is figyelmet fordított, 1940-ben például 400 ágyas homeopátiás kórházat építtetett.

Hosszútávra tervezett

Robert Bosch számára az is fontos volt, hogy vállalkozása halála után is működőképes maradjon, ezért a kezdeti egyszemélyes irányítást átszervezte. 1917-ben részvénytársasággá, majd 1937-ben kft. formátumban működött tovább. Végül 1964 óta egy alapítvány gondoskodik a működtetésről, mellettük a család részesedik még a nyereségből. Az alapítvány pedig a megtermelt javak nagy részét kutatásfejlesztésre forgatja vissza.

Vállalatáról és családjáról egyaránt gondoskodott halála előtt

Vállalatáról és családjáról egyaránt gondoskodott halála előtt

Minőség, mindenek felett

Bosch öröksége talán így foglalható össze: töretlen hittel, jó munkával, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani. Mindezt szem előtt tartva építette fel a vállalatot és az utódok is a fentiek szellemében tevékenykednek.  Kemler András szerint Robert Bosch mindig arra törekedett, hogy jobbá tegye a világot, csak ma már más szempontokra is oda kell figyelni. Például arra, hogy úgy alakítsuk a világot, hogy közben nem élünk vissza meghatározó piaci szerepünkkel.

A beszélgetést az alábbi felületek segítségével tudod meghallgatni

Iratkozz fel hírlevelünkre!