Már a kezdetektől fontos szempont volt cégünk számára a környezet védelme, és ez azóta is így van. Nézzünk néhány konkrét példát a környezettudatosság terén az elmúlt évtizedekből! A figyelmeztető tábláktól a Jetronic-befecskendezőn át a villany- és hibrid hajtásláncokig.
Táblákkal a pazarlás ellen
Vállalatunk már közvetlenül alapítása után is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy takarékoskodjon az erőforrásokkal. A cégalapító Robert Bosch például az üzemi területen táblákat helyeztetett el, amelyeken például a „Takarékoskodj a vízzel!” vagy a „Kapcsold le azokat a tartalék lámpákat!” felirat állt, hogy felhívják a figyelmet az erőforrások körültekintő felhasználására.
Már a kezdetektől táblák hívták fel a figyelmet a takarékoskodásra
Akkoriban mindenki ismerte ezeket a táblákat, a fiatal tanonctól kezdve – aki először látta Robert Boscht a műhelyben – egészen a könyvelőig, aki elsőként látta íróasztalától megérkezni a cégalapítót. Robert Bosch ellenszenve az áram pazarlásával kapcsolatban, és az ezzel kapcsolatos dörgedelmei meghatározták ezt az időszakot. Számára ugyanis a gazdasági hatékonyság és a takarékoskodás az erőforrásokkal alapvető fontosságú volt a sikeres üzlethez. Az első évek sok apró eredménye – amelyek a gazdasági hatékonyságot fokozták – a vállalat fejlődésével a stratégia alapjává váltak.
Az első lépések
A környezetvédelem terén a nagy áttörésre azonban egészen az 1970-es évekig várni kellett. Ekkoriban születtek ugyanis az első, kifejezetten az általános környezettudatosság és a környezetvédelem erősítését célzó intézkedések az iparosodott országokban, amelyek aztán a Boschra is hatással voltak. Az 1950-es és 1960-as évek gazdasági fellendülése és az ipari termelés gyors növekedése ugyanis érezhető és egyértelműen negatív hatást gyakorolt a környezetre.
Vállalatunk az elsők között reagált erre a helyzetre. A Robert Bosch GmbH 1970-ben kiadott éves jelentése a „Kutatás és fejlesztés” fejezetben már foglalkozott a környezetvédelem témakörével. Akkor a legfontosabb szempontok közé a zajcsökkentés (a gyártás során és magukban a termékekben is), a szennyvízkezelés, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése tartozott.
Kevesebb károsanyag, kisebb fogyasztás
A hetvenes években a Bosch egyre inkább elkötelezte magát az új, környezetet jobban kímélő berendezések és rendszerek fejlesztése és használata mellett. Ennek következtében a környezetvédelem hamarosan a termékfejlesztés egyik meghatározó elemévé vált. Ennek eredménye, hogy a Bosch döntő lépést tett az autók kipufogógázában található káros anyagok kibocsátásának csökkentése felé. Ez 1967. szeptember 14-re datálható, amikor a Frankfurti Autószalonon a vállalat bemutatta a Jetronic benzinbefecskendezőt. A technológia praktikus „mellékhatása” volt az üzemanyag-fogyasztás és így az ehhez kapcsolódó kiadások csökkentése is.
A termék első nemzedéke később a D-Jetronic nevet kapta, a jobb megkülönböztethetőség érdekében. Ugyanis 1973-ban kétféle Jetronic benzinbefecskendezés jelent meg. A mechanikus vezérlésű K-Jetronic elektronikus vezérlésű testvérét L-Jetronic néven mutatták be a mérnökök. Kezdetben a K-Jetronic bizonyult befutónak, hiszen olcsóbb volt, később azonban tovább szigorodtak a környezetvédelmi előírások. Ennek köszönhetően az L-Jetronic benzinbefecskendezők végleg létjogosultságot nyertek, hiszen csak ezekkel készülhettek kellőképpen pontos befecskendezők és velük környezetbarát erőforrások. Az előírások ekkor már megkövetelték a katalizátor és a lambdaszonda beépítését is, ezek az alkatrészek pedig csak az elektronikusan vezérelt rendszerrel működhettek hatékonyan. Sőt, az 1979-ben bemutatott Bosch Motronic digitális motorvezérlő az előbbiek mellett a gyújtás vezérlését is magába foglalta már. Innen pedig már csak egy lépés a mai teljes mértékben elektronikus vezérlésű járművek világa. Ezek hatékony működése aligha lenne megvalósítható elektronikus elődök nélkül, amelyeknek a Bosch Jetronic „taposta ki az utat” az autóiparban.
Az üzemanyagbefecskendezés piacra dobásával a Bosch újabb lendületet adott a járműipar fejlődésének
Ötvenéves villanymotorok
Az 1960-as évek második felétől a fentiek mellett cégünk elkezdett foglalkozni az elektromos hajtással is. Fontos mérföldkő volt az 1971-es év, ekkor ugyanis a Bosch egy Opel GT sportkupét alakított át és épített bele elektromos hajtásláncot. Ezt követően 1972-ben cégünk egy újabb kísérleti projektbe fogott, és a müncheni olimpiára több BMW modellt is elektromos hajtásúvá alakított. Ezeket a járműveket használták például felvezető autóként bizonyos versenyszámokhoz, többek között a maratoni futóversenyen.
Az elektromos Opel GT még ma is nagyon kívánatos
Azonban nem csak személygépjárművekhez fejlesztett villanymotort vállalatunk. Egy, az 1960-as évek végén indult kísérleti program keretében az MAN, az RWE, a Varta és a Bosch összefogásával sikerült elektromos autóbuszokat is készíteni. Az első ilyen járművet 1970-ben mutatták be. A kísérleti busz 99 utast szállíthatott, 50 kilométeres hatótávval rendelkezett és egészen az évtized végéig használták a közlekedési vállalatok. Bár az 50 kilométeres hatótáv kevésnek tűnhet, de az utánfutóban helyet kapó akkumulátorpakk gyorsan kiváltható volt egy másik utánfutóval.
Ezt követően 1974-ben Mönchengladbachban állítottak forgalomba villanymotoros buszt, Stuttgartban pedig egy dízel/elektromos hibridhajtású változatot használtak. Ezzel párhuzamosan a Bosch bemutatott 1973-ban egy Ford Escort benzin/elektromos hibrid személyautót is. Bár a vállalat 1977-től 1982-ig kiemelten foglalkozott az elektromos hajtás fejlesztésével, akkoriban ez a technológia a járműgyártókat még nem érdekelte, a cég egyetlen ilyen megrendelést sem kapott. Az ok prózai volt: az akkori akkumulátorokkal ugyanis legfeljebb 100 kilométeres hatótávot lehetett elérni (azt is hatalmas tömegnövekedéssel), ez pedig kevés volt. Az elektromos hajtás így továbbra is „árnyékban maradt”. Közel három évtizeddel később kapott csak új lendületet a hibrid és elektromos hajtás fejlesztése: a Bosch több évtizedes kutatási eredményei segítségével 2010-ben komplett hibrid, majd 2013-ban elektromos hajtásrendszert fejlesztett ki.
Az akkumulátoros elektromos autóbuszok már 50 éve is szállítottak utasokat
A Bosch harmadik alapelve
1996-ban az igazgatótanács tíz pontban fogalmazta meg vállalatunk környezetvédelmi irányelveit, és ekkor került a Bosch addigi két alapelve, a termékminőség és a gazdasági hatékonyság mellé harmadikként a környezetvédelem. Két évvel később, az első környezetvédelmi jelentés közzétételével a Bosch először adott teljes áttekintést ilyen jellegű tevékenységeiről, a folyamatokat a gyártástól a termékek életciklusának végéig vizsgálva.
Karbonsemleges vállalat
A világszerte több mint 400 telephellyel rendelkező Bosch 2020 óta a Scope 1 és 2 kibocsátások (a vállalat közvetlen kibocsátása és a vásárolt energiából származó közvetett kibocsátás) tekintetében teljes egészében szén-dioxid-semleges. A karbonsemlegesség eléréséhez négyféle megoldást alkalmaztunk: nagyobb energiahatékonyság, megújuló forrásokból saját energiatermelés, megújuló forrásokból származó villamos energia vásárlása, illetve, ha szükséges, a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása
Vállalatunk elkötelezettsége az éghajlatváltozás elleni fellépés iránt töretlen. A Bosch azt tervezi, hogy 2030-ig folyamatosan egyre szigorúbb klímasemlegességi intézkedéseket valósít meg, ezzel pedig javítja a Scope 3 szénlábnyomát, amely a teljes értékláncot lefedi. A cél a bázisévhez (2018) képest 15 százalékos csökkentés megvalósítása.
A Bosch az éghajlatvédelmi intézkedéseken túl is tesz erőfeszítéseket a környezettudatosság érdekében. Ezt fenntartható ellátási láncok kialakításával, a körforgás erősítésével és az erőforrások hatékony felhasználásával próbáljuk megteremteni a zöldebb jövőt.
