Városokat építeni a semmiből, centiméterről centiméterre megtervezett gigapoliszokat felhúzni: ez eddig legfeljebb csak a számítógépes játékok világában volt lehetséges. Nemrégiben azonban Szaúd-Arábia mert nagyot álmodni, és belevágott egy olyan település felépítésébe, amely az első épületétől az utolsó utcájáig a tervezőasztalon születik.
Nehéz eldönteni, mennyire okos dolog egy települést a sivatagba tervezni. Nappal forróság van, éjszaka hideg, kevés a víz, de sok a mindenhova bemászó homok. Szaúd-Arábia mégis úgy döntött 2017-ben, hogy Jordániával és Egyiptommal közösen, a Vörös-tenger partján vág bele a projektbe, melyet egyszerűen csak a „világ legnagyratörőbb vállalkozásaként” jellemeznek.
Nem minden túlzás nélkül. A jövő városa, NEOM – a görög neo (új) és az arab mustaqbal (jövő) szóból – 26500 négyzetkilométeren terül majd el, ami 33-szorosa a nem éppen apró New Yorknak, és több mint 50-szerese Budapestnek. A település ráadásul nem csak hatalmas, de ultramodern is lesz: tervezésekor nem csupán a jelen, de már a jövő technológiáját és igényeit is figyelembe veszik. Szaúd-Arábiának olaja ugyan van bőven, ám az elképzelés szerint a város egyedülálló módon a sivatagba telepített óriási napkollektor-mezőkkel és szélturbinákkal száz százalékban mégis megújuló energiával fog működni. Vizet a Vörös-tenger sótalanításával nyernének, friss élelmet pedig üvegházakban termelnének.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az ultramodern metropolisz hány embert lesz képes befogadni, de valószínűleg alaposan megválogatják majd, ki lehet NEOM polgára. Még akkor is, ha egyébként kapui mindenki előtt nyitva állnak, aki elég tehetséges (és gazdag). Egyfajta ország lesz az országon belül: külpolitikáját ugyan Szaúd-Arábia irányítja majd, de egyébként saját gazdasággal, jog – és államigazgatási rendszerrel fog rendelkezni.
NEOM-ban ugyanakkor legalább ugyanannyi robottal lehet majd találkozni, mint emberrel. A jövő városában a levelet drónok és nem a postás kézbesítik, az önvezető járművek oda viszik az lakosokat, ahová csak akarják, a gépek elvégzik helyettük a bevásárlást, de még a szemetet sem kell levinniük. Minden kapcsolatban lesz mindennel, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kiszolgálják a felmerülő igényeket.
Még az épületek is „beszélnek” majd, az ilyen rendszerek fejlesztésében pedig például a Bosch is az élvonalban jár. Hogyan lehet még egy iroda is okos? Például úgy, hogy az okos épület, mint egy páciens az orvosnak, szenzorai segítségével leírja saját állapotát, és közben figyeli a külső környezetet. Esős vagy napos odakint az idő? Az épület mindig a megfelelő világítást fogja alkalmazni. Nem kell félni attól sem, hogy már megint éppen a legeldugottabb folyosón ég ki a lámpa, mint a rossz horrorfilmekben: a rendszer előre jelzi a problémát, hogy egy percet se kelljen sötétben botorkálni. Ha pedig már horror: ezekben az épületekben nem válhat valóra a rémálom, hogy a liftben ragadunk. Fellélegezhetnek az üzemeltetők is. Végre a túlórában ragadt utolsó dolgozó is elhagyta az irodát? Zöld jelzés: máris indulhat a takarítás! Száz és száz apró, ám összességében jelentős eszköz, amellyel energiát és költségeket lehet megtakarítani.
A cél, hogy az okos város kiszolgálja okos polgárait, hogy ők azzal foglalkozhassanak, ami igazán fontos: a kreatív és értékteremtő munkával, no meg szórakozással és kikapcsolódással.
Az elképzelés szép, de jogos a kérdés, hogy mégis mennyibe fog kerülni ez a futurisztikus metropolisz? Az óvatos becslések szerint is legalább 500 milliárd dollárba, amihez azért még a dúsgazdag olajmonarchiának is mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az első, legalapvetőbb munkálatokat azonban már megkezdték, és gőzerővel folynak a tárgyalások a befektetőkkel. Ha minden jól megy, NEOM első szakaszát 2025-ben átadják, majd 30-40 éven belül elkészülnének a maradék területekkel. A költözni vágyók addig is szoktathatják magukat néhány kaktusszal.
