A Nobel-díj, a svéd királyi család és a húsgolyó mellett a letisztult és funkcionális dizájn az, amelyre általában Stockholmról és Svédországról mindenkinek eszébe jut. Ez utóbbi abban is megnyilvánul, ahogy a skandináv főváros az okosmegoldásokat összekapcsolja a fenntarthatósággal és letisztult funkcionalitásra törekszik mind a közlekedés, mind a világítás, mind az adatok kezelése terén. Nézzük, mitől olyan okos Stockholm?
A legokosabb város fenntartható
Az egymilliós svéd főváros, a fahéjas csiga és az IKEA szülőanyja élen jár az intelligens, összekapcsolt rendszerek alkalmazásában: már 2016-ban vezette az Ericsson Smart City Indexét, és ma is a világ harminc legokosabb városainak egyike. A városvezetés eltökélte, hogy 2040-ig a világ legokosabb városává és ezzel együtt karbonsemlegessé teszik Stockholmot.
Ezek elemei:
- az elektromos autók forradalma
- az intelligens technológiák alkalmazása és
- a fenntarthatóság gyakorlatba ültetése.
Stockholm 2017-ben elfogadott Smart City Stratégiája emiatt hangsúlyozza: az igazán okos város egyben fenntartható város is. Az összekapcsoltság, a mindenki számára elérhető adatok, intelligens IT-platformok, szenzorok és az örökös innováció a tartópillérek, amelyeket a svéd főváros jövője kulcsának tart.
Ugyanakkor Stockholm igyekszik túllépni a puszta technológián és az adatokon: a város a svéd Királyi Műszaki Intézettel és az Ericsson, Vattnfall, ABB, Skanska és Scania cégekkel közösen megalapította a Digital Demo Stockholm innovációs együttműködést, hogy minél több fenntartható, innovatív és digitális megoldás születhessen.
Historikus helyett valós idejű adatok
A stockholmi Smart Stad, vagyis okosváros projekt közlekedési ága folyamatosan azon dolgozik, hogy a városi forgalmat hatékonyabban lehessen megtervezni és bonyolítani, ehhez a csapat egyre újabb és újabb módszereket tesztel le és dolgoz ki. A város jelenlegi forgalomszervező rendszere már eddig is magas szinten működött, azonban a folyamatok vizsgálata elsősorban historikus adatokon alapult – ezt váltották fel valós idejű adatokra.
Ezeket az adatokat többek között az útburkolat alatt elhelyezett indukciós hurkok segítségével szerzik meg, amelyek képesek a fémek detektálására és így a járművek felismerésére, majd ezeket az adatokat küldik tovább a központi rendszerbe. Emellett városszerte szenzorokat helyeztek el, amelyek különféle környezeti tényezőkről gyűjtenek adatokat. Mivel Svédország közkincsnek tekinti az adatot, ezeket a nyíltan hozzáférhető információkat megosztják egymással a város egyes hivatalai, hogy a belvárosban és a főváros környékén is zavartalan lehessen a forgalom.
Intelligens lámpaoszlopok jelezhetik a vészhelyzetet
A Smart Stad egy másik csoportja a város világításának folyamatos jobbításán dolgozik, céljuk a hatékonyság és az esztétika egyesítése az intelligens és összekapcsolt megoldásokkal. Ennek jegyében az összekapcsolt lámpaoszlopokat olyan szenzorokkal látták el, amelyek információkat gyűjtenek a környezetükről, a levegő minőségéről vagy éppen a közlekedés állapotáról. A használt LED-lámpákkal a mérések szerint közel 50 százalékkal csökkenthetik az energiafogyasztásukat.
Ezen felül a munkacsoporttal együtt a városvezetés is azt reméli, hogy az intelligens köztéri világítás növelheti a biztonságot és a különféle vészhelyzetekre való reagálás képességét is. A jövőbeli tervek szerint amikor egy mentőautó, egy tűzoltókocsi vagy egy rendőrautó vészvillogóval végigszáguld akármelyik úton, hogy odaérjen egy balesethez vagy egy égő házhoz, a helyzet súlyosságát az is jelezheti, hogy az út mentén elhelyezett városi lámpák az ismert kék fényre válthatnak át.
Emellett Stockholm egy olyan okos villamosenergia-hálózattal büszkélkedhet, amelyik megújuló energiaforrásokra, például szél- és napenergiára építve látja el a várost alacsony kibocsátású energiával: a hálózat beüzemelése óta 25 százalékkal csökkent Stockholm szén-dioxid-kibocsátása.
