A Bosch Magyarország Podcast legújabb adásában az elektromobilitásról beszélgettünk két vendégünkkel, Vető Bálinttal, a MOL Limo ügyvezető igazgatójával és Horváth Csongor mérnökkel, aki a Bosch elektromos tengely méretezéséért felelős csapatát vezeti. A műsorvezetői szerepet ezúttal is Tóth Edit kolleganőnk vállalta, segítségével az alábbiak szerint jártuk körbe ezt az izgalmas témát.
Napjainkban nagyjából egymilliárd autó jár az utakon, számuk a jelen prognózisok szerint a következő évtizedben megduplázódhat. Ezzel együtt az elektromobilitás is egyre nagyobb teret nyer.
Egy kis definíció: mit jelent az elektromobilitás?
Horváth Csongor műszaki oldalról leegyszerűsítve úgy fogalmaz, hogy ha a járművet részben vagy egészben villanymotor hajtja, az már definiálható úgy, hogy elektromobilitás. Kérdés, hogy a hibrid mennyire sorolható ide; technológiai szempontból mindenképpen, hiszen a komponensek hasonlóak csak párhuzamosan vannak jelen a járműben. Még érdekesebb, ha történeti oldalról nézzük, ugyanis 1888-ban értékesítették az első elektromos autót, amely a maga idejében uralkodó megoldás volt, akkoriban több elektromosan hajtott autót láttunk, amely belsőégésű motorral volt felszerelve.
Az elektromos járművek megoldást jelenthetnek a városok levegőminőségi problémájára
Napjaink elektromos autóját nem kizárólag környezetvédelmi szempontok hívták elő, és ezért fontos megfogalmazni, mire jó ez a technológia és milyen problémákat oldhat meg?
Az elektromos autó a helyben keletkezett károsanyagkibocsátás miatt fontos. A városlakónak a városi levegő számít, mivel ott tartózkodik a legtöbbet. Ha az elektromos energia tisztán karbonmentes forrásból keletkezne, akkor lehetne egy elektromos autóra azt mondani, hogy az üzemeltetése során egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot és más levegőminőséget rontó, káros anyagot. Ezzel együtt is ez azonban jelenleg a legtisztább közlekedési forma.
Elektromos, hibrid, dízel vagy benzin?
Vető Bálint, a MOL Limo ügyvezetője komoly tapasztalatokkal rendelkezik a a járművek különböző használati módjaival kapcsolatban. Közel 500 autóból álló flottájuk egyharmada tisztán elektromos, a többi benzines a furgonoktól eltekintve, amelyek dízelek. Jelentős üzemeltetési tapasztalatuk több mint 100 000 regisztrált ügyfelükből adódik.
Nyilvánvaló, hogy tisztán gazdasági alapon nem lehet az elektromos autókat üzemeltetni, mert nagyon alacsony az az összeg amit egy átlagos ügyfél hajlandó kifizetni azért, hogy az általa bérelt jármű elektromos hajtású legyen. A MOL Limo tehát a jövőre fókuszálva gondolkodik – legyenek elektromos autók is, még akkor is ha azok még most veszteségesek, mert segítenek kézzelfoghatóbbá tenni az elektromos autók használatát.
Városi autózás: kiváló az elektromos, de ha valaki rendszeresen nagyobb távolságra utazik, más lehet a képlet.
Kik használják az elektromos autókat?
Egy kutatás szerint Magyarországon a Budapest közelében lakók nyitottak az elektromos autókra, a 40 év alattiak, illetve az egyetemet végzettek. Főváros kontra vidék kérdésében az igénykeltés és az infrastruktúra árnyalja a képet. Ahol nincs töltőhálózat, ott nem fognak elektromos autót vásárolni/bérelni. Ugyanakkor az igényeknek megfelelően bővül a paletta: az elektromos rollertől kezdve a biciklin át a nyergesvontatóig széles a kínálat az elektromos vonalon.
Töltési infrastruktúra
Magyarországon, azon belül Budapesten jó a gyorstöltő hálózat kiépítettsége, de a mindenki számára elérhető lassú töltőoszlopok minden utcában még nagyon távol vannak. A minden utcában megtalálható „lassú töltők” előnye az lenne, hogy minden használat kezdetén feltöltött állapotban lenne és minden használat végén töltőre kerülne az autó. A rendszeres gyors töltésnek vannak hosszú távú káros hatásai, az akkumulátor gyorsabban öregszik, bár ez a mai autóknál már kevésbé probléma, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt – jegyzi meg Horváth Csongor, a Bosch elektromos tengely méretezéséért felelős csoportjának vezetője. Az otthoni töltésnek is megvannak a hátulütői: három fázisú töltő lenne az ideális, amely azonban hálózatbővítést igényel a legtöbb helyen.
Ami az autó megosztást illeti, három lépéssel érhető el jelentős változás: az első, hogy az emberek megértsék, nem feltétlenül szükséges és gazdaságos a saját autó, a második, hogy egyre többen váljanak rendszeres felhasználóvá, a harmadik pedig, hogy az ügyfelek szükség szerint maguk is töltsék az autókat. Így csökkenhetnek az üzemeltetés költségei, így bővülhet dinamikusabban a szolgáltatási terület és az autók sűrűsége.
„Egy gázzal lemenni az Adriára!” – ma már ez is elérhető!
Egy friss hír is előkerül a beszélgetés ezen pontján, hiszen a Mercedes-Benz tanulmányautója egy ma átlagosnak nevezhető akkumulátorpakkal 1000 kilométert ért el a hatótávolság terén – ami egy teljesen új fejezetet nyithat meg. Ugyanakkor az elektromos autóval ma még pontos tervezés szükséges egy hosszabb út előtt. Illetve kell legyen „B” terv is, például, ha a töltőpont nem üzemel vagy foglalt és már sor áll előtte. Ezzel együtt egyáltalán nem lehetetlenek a többszáz kilométeres utak sem, hiszen a gyorstöltésnek köszönhetően 20 perc alatt akár többszáz kilométernyi energiát is tankolhatunk.
Az autómegosztásnál a célok között szerepel a vidéki nagyvárosok vagy legalább Budapest agglomerációjának kiszolgálása. Erre Németország jó példa 20-25 autómegosztóval rendelkező nagyobb városával. Csongor a flotta bővítésére a hibridet ajánlaná, hiszen energiahatékony megoldás és segítségével kitapasztalhatók az elektromobilitás előnyei.
Mennyit fogyaszt egy elektromos autó?
Már a téli és nyári használat között is elég nagy különbség van, akár 10 kWh-val többet fogyaszt 100 kilométeren a téli elektromos autóvezető, mint a nyári – a fűtés és szellőztetés miatt. Nemcsak a kisebb városokban, ahol az elérhető kapacitás nem a maximumra van méretezve, hanem akár a fővárosban is akadhatnak fennakadások. Gondoljunk csak a tavaly decemberi nagyobb havazásra Budapesten, amikor ellátási problémák adódtak az elektromos autók töltésében, egészen egyszerűen azért, mert nem volt elég gyorstöltő.
Az elektromos autóknál is fontos a fogyasztás, de itt a tél és a nyár között sokkal drasztikusabb a különbség
Míg kannában az üzemanyagot be tudjuk tenni a csomagtartóba, az áramot nem lehet a zsebünkben „odavinni”.
A Bosch üzemanyagcellákkal is foglalkozik. Az ezeket működtető hidrogén tárolása veszélyes, ugyanakkor gyorsabban biztosíthatja az elektromos autók elterjedését, hiszen az elektromos infrastruktúra bővítésre nem szükséges hozzá. Másfajta technológiával is támogatjuk az elektromobilitást: ez a jövő potenciálja – jegyzi meg Csongor. Különbözőek az igények, legyen szó egy nyergesvontató elektromos meghajtásáról vagy az autómegosztásban is megjelenő „kishaszongépjármű” kategóriáról. Ez fontos, mert ezek a járművek nagyon népszerűek, gondoljunk csak az alkalomszerű bútorszállításra – világított rá az igények sokféleségére a MOL Limo ügyvezetője.
Hogyan tovább?
A jövő sokat ígér az elektromobilitás kapcsán, annál is inkább, mert 2050-re az Európai Unió kitűzte célul a karbonsemlegességet és vannak autóipari célszámok is: 2035-re tervezik a gyártók a belső égésű motorok gyártásának leállítását. A szerteágazó igények, az autó iránti birtoklási vágy csökkenése és a jelenlegi fiatal generáció „öregedése” meg fogja változtatni a trendeket.
A beszélgetés végén szóba kerültek a városi közlekedésben egyre népszerűbb rollerek és e-bike kerékpárok, amelyek használatával olyanok is mobilissé válhatnak, akik egyébként egészségügyi problémával, vagy más kihívásokkal küzdenek. Nagy könnyebbség esetükben továbbá, hogy a közlekedési eszközt kézbe lehet venni és bevihetjük az irodába, vagy akár felszállhatunk vele a metróra.
