Aligha gondolta I. Gusztáv svéd király, mikor 1550-ben megalapította Helsinkit, hogy az apró falu fél évezred alatt a finnek népes fővárosává, mi több, a világ egyik legokosabb városává növi ki magát. Pedig így történt: a település ma már több mint 600 ezer főt számlál, és az élvonalban említik minden nemzetközi listán, amely a városok élhetőségét, biztonságát, vagy éppen okosságát rangsorolja. Legutóbb például a 2020-as Smart City Indexen futott be Szingapúr mögött – éppen lemaradva a dobogó legfelső fokáról – az előkelő ezüstérmes helyre.
Mi a finn főváros titka? „Oktatás, átláthatóság, és a bürokrácia felszámolása” – sorolta a CGTN csatornának adott korábbi interjújában Jan Vapaavuori, aki 2017 és 2021 augusztusa között főpolgármesterként irányította Helsinkit. A városvezető emlékeztetett, hogy az okosváros legfontosabb alkotórészeinek az „okos” és tudatos polgárokat tekintik.
”Mint tudjuk, iskoláink világviszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Úgy vélem, ez az alapja egy innovatív társadalomnak.
Jan Vapaavuori, Helsinki főpolgármestere 2017 és 2021 augusztusa között
– magyarázta a „jeles bizonyítványt”. Elmondása szerint pozitív diszkriminációt alkalmaznak: ha például azt tapasztalják, hogy valamelyik külváros lemarad vagy rosszabb eredményeket produkál, extra juttatásokat biztosítanak az oktatási intézményeik számára. Hasznot húznak abból is, hogy tíz éve a város minden adatot nyilvánosan hozzáférhetővé tesz, amely valósággal mágnesként vonzza a kísérleti programokat. Mindemellett hozzátesz ehhez a település ideális mérete: éppen elég nagyok ahhoz, hogy a tesztek releváns eredményeket hozzanak, de elég kicsik, hogy a projektek megvalósíthatók legyenek.
„Az átláthatóság és a nyitottság valahogyan a DNS-ünk része. Persze minden nap meg kell küzdenünk a bürokráciával. De ezzel a felfogással mégis könnyebb”
– summázta miben rejlik sikerük.
Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Először is, Helsinki nagyon komolyan veszi a terveit. Céljuk nem kevesebb, mint hogy a „világ legjobban működő városa” legyenek, amelyre külön stratégiát dolgoztak ki. Létrehoztak egy saját honlapot is, ahol követni lehet az eddigi eredményeket. Példáiknak pedig se szeri, se száma, közülük néhány már egy egészen utópikus város képét festi elénk.
Ilyen a gyógyszereket kézbesítő drónnal végzett augusztusi kísérlet is: a próba során a gyógyszertárakban leadott rendelést egy drón szállította ki egy szabályozott hőmérsékletű dobozban. A módszer nemcsak azért lehet hasznos, mert gyorsabb, és a vásárlónak szinte az ágyából sem kell kikelnie, de azért is, mert a drónok károsanyag-kibocsátása jelentősen kevesebb. Ami ennél is lényegesebb azonban, hogy a teszt tágabb összefüggésben is vizsgálta, hogyan alkalmazhatók szállításra a drónok városi környezetben.
A gyakorlatban szerzett tapasztalatok értékes információkkal szolgálhatnak a többi hasonló fejlesztés számára is.
A sokszínű alkalmazási lehetőségeket mutatja, hogy szeptemberben már egy olyan drónt próbáltak ki, amely egy automata defibrillátort szállított.
Ennek nagy előnye, hogy a drónok kiküszöbölik a forgalmi dugók problémáját, és sokkal gyorsabban megérkezhetnek, mint a hagyományos mentőautók. Ráadásul elérhetnek olyan helyeket, amelyeket egyébként közúton nehéz vagy lehetetlen lenne megközelíteni. Márpedig az idő az egyik legfontosabb tényező, hiszena becslések szerint szívroham esetén minden segítség nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken a túlélés esélye.
De, hogy olyan példákat is említsünk, amelyek egy hétköznapi polgár számára is kézzel foghatók, úttörő lehet a város önvezető robotbusz kísérlete. A hatszemélyes jármű egyelőre november végéig járja az egyik vonalat, és még jegyet sem kell váltani rá. Vagy ide sorolhatnánk az önvezető, elektromos, víz nélküli utcaseprő járművet, amely még áprilisban cirkált a városban éjjelenként.
A kísérleti programokon túl persze számos ötlet meg is valósult, és a gyakorlatban is könnyebbé teszi a Helsinkiben lakók életét. Ilyenek például, hogy:
- A város javasol óvodát a gyermeknek, így a szülőnek nem kell harcolnia a bekerülésért. Egyúttal arra is törekednek, hogy minden oktatási intézmény olyan színvonalú legyen, hogy oda bárki szívesen járatná porontyát.
- Az egészségügyi információk alapján a város azonosítja a kockázatokat és értesítőt küld a javasolt vizsgálatokról.
- A forgalomtervezés, az építkezési beruházások mind megjeleníthetők és letesztelhetők a város virtuális modelljén.
