Ez a zene jövője
Az online zenehallgatás szuperszonikus sebességgel cserélte le a letöltött zenefájlokat, az őket megelőző MP3-lejátszókat, CD-ket vagy az ikonikus kazettás magnókat, és ez a folyamat nem áll meg, a technológiai fejlődés robog tovább. Számos szakértő véli úgy, hogy a jövő a virtuális valóság és hologramok segítségével megtartott koncerteké, a nem húsvér énekeseké, valamint a biometrikus zenehallgatásé. Ez utóbbi már nem csupán arról szól, hogy egy mesterséges intelligencia-alapú algoritmus a korábban hallgatott számokhoz igazítja az éppen ajánlott zenehallgatási listánkat. Ennél is továbbmegy: aktuális fiziológiai adataink alapján futás közben a tempónknak, munka közben pedig a hangulatunknak megfelelő zenét ajánl. Nézzük, mit hoz a jövő zenéje!
Magnókazettától a streamelt zeneszámokig
Mostanában gyakran látni azt a képet, amelyen egy ceruza és egy magnókazetta látható, rajta a szöveg: csak az tudhatja, mik ezek és mit kell velük csinálni, aki a nyolcvanas években vagy még korábban született.
Manapság nem csupán az érezheti magát idősnek, aki még ceruzával tekerte vissza a szalagot a magnókazettán, hanem az is, aki néhány éve még büszkén vonult végig MP3-lejátszójával vagy iPodjával az utcán. Mára általánossá vált, hogy a legtöbben a letöltés nélkül is azonnal elérhető, online adatfolyamon (streaming) keresztüli zenehallgatást választják a Spotify, Apple Music és más hasonló szolgáltatókon keresztül. Ez a zenefogyasztási forma annyira bevált, hogy a streaming arénát uraló, svéd Spotify tavaly év végén 248 millió aktív felhasználóval rendelkezett, akik közül 113 millióan ténylegesen fizettek is a szolgáltatásaiért. Ezzel szemben az Apple, amely kicsit későn csatlakozott a streaming-businesshez, több mint 50 millió felhasználóval rendelkezik. Rajtuk kívül a YouTube számít a zenehallgatás legnagyobb globális platformjának, segítségével fiatalok és idősebbek milliói streamelik az ízlésük szerinti dallamokat nap mint nap.
Virtuális sztárok, hologramos koncertek
Ám az előrejelzések azt mutatják, hogy nem sokáig ülhet a babérjain a YouTube, a Spotify vagy éppen az Apple, már jönnek is a trónkövetelők. A Wave nevű cég például virtuális környezetbe ágyazott koncertfellépést ajánl a sztároknak, és sokan már élnek is a lehetőséggel. Lindsey Stirling hegedűművész például mintegy négyszázezer rajongója előtt adott virtuális koncertet, akik avatárokként jelenhettek meg a képernyőn és közvetlenül üzenhettek az előadónak (aki valós időben válaszolt).
A Redpill VR nevű platform még ennél is tovább megy, amikor a virtuális valóság erejét felhasználva lehetővé teszi, hogy bárki kedvenc énekese mellett táncoljon vagy csápoljon annak koncertjén – még akkor is, ha a valóságban több ezer kilométerre vannak egymástól.
Az új technológiák azonban nem csupán a streaming óriásait, hanem a húsvér énekesek népszerűségét is fenyegetik. Japán egyik legnagyobb popsztárja például már nem valódi, hanem csak egy virtuális térben létező „személy”, Hatsune Miku. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ontsa magából a dalokat vagy olyan sztárokkal énekeljen duettet, mint Pharrell Williams.
A jelenség már nem is annyira futurisztikus: Gorillaz animált énekesei már 2016 nyarán megtartották saját egynapos zenei fesztiváljukat, a Demon Dayz nevű rendezvényt. Az 1988-ban elhunyt, de azóta is népszerű Roy Orbison hologramja 2017 áprilisában „koncertet adott” a Royal Filharmonikus Zenekar kíséretében.
Amikor a szívdobbanás választ zenét
Sokak szerint a jövő zenéje egyértelműen a biometrikus zenehallgatás, vagyis az az élmény, amikor az emberi test rezdüléseit és az egyén hangulatát mérő, különféle viselhető eszközök által továbbított adatok alapján, az ezekkel összekapcsolt zeneszolgáltató platformok választják ki a megfelelő zenét annak érdekében, hogy tökéletesen kiegészítsék az átélt pillanatot.
Ez a technológia teljesen új szintre emeli a személyre szabás lehetőségeit. Képzeljük csak el, hogy elmegyünk futni. Az elején még tettre készek, célorientáltak és gyorsak vagyunk, így a zene pattogós és tüzes, majd ahogy fogy az erőnk, a muzsika egyre lassabbá és egyenletesebbé válik. A levezető körre lejátszónk átvált egy meditációra is alkalmas melódiára – anélkül, hogy egy ujjal is hozzányúltunk volna.
Ezeket az elképzeléseket a Weav Run nevű cég már el is kezdte megvalósítani, így az alkalmazás futás vagy séta közben a felhasználó mozgásához alakítja a zene tempóját. Ez természetesen még messze van az emberi agy és a számítógép összekapcsolásával kialakítható, „gondolatolvasó” zenehallgatástól – de talán már nem is annyira.
