Elektromos, önvezető autókkal közlekedünk a városokban, sőt, akár légitaxival is átszelhetjük a metropoliszokat. A nehéz tárgyakat emelgető gyári munkások robotkar segítségével könnyedén pakolhatják a mázsás alkatrészeket, vagy épp zsákokat, a gazdák pedig egy mesterséges intelligenciát használó telefonos alkalmazással minden teendőt hajszálpontosan meghatározhatnak. Szakértők szerint ilyen lesz a világ bő tíz év múlva.
Ki ne lenne kíváncsi arra, hogyan fogunk élni a jövőben? A kérdésről sokan, sokféle vízióval előálltak már, de a legtöbb emberre talán a jövőben játszódó sci-fi filmek képi világa volt hatással. Elég csak megemlíteni az 1989-ben készült, azóta kultikussá vált Vissza a jövőbe 2. című filmet, ami szerint 2015-ben már légdeszkával, vagy repülő cipőben suhannak a parkok felett a gyerekek, de gondolhatunk az 1982-es Szárnyas fejvadászra is, ahol azt láthattuk, mi történik 2019 novemberében. Ebben az alkotásban repülő autókat és a Földre szökött replikánsokat – vagyis az emberekre megszólalásig hasonlító robotokat – láthatunk. Az 1984-ben, illetve 1991-ben forgatott Terminátor első és második részében pedig már a mesterséges intelligenciával működő robotok uralják a bolygót, a film szerint 2029-ben.
Azonban a gépek és emberek harcától már jóval korábban is sokan rettegtek. Az 1926-ban készített Metropolis című film száz évvel később, 2026-ban játszódik, ebben az elképzelt világban is küzdeni kell a gépekkel, de létezik emberre hasonlító robot is.
Azt már tudjuk, hogy a fenti fantáziavilágok egy része biztosan nem valósult meg úgy, ahogyan a moziban láttuk és nagyon valószínű, hogy a közeli jövőben játszódó víziók is csak az alkotók képzeletében és a filmvásznon léteznek. Azt pedig természetesen senki sem tudja, milyen lesz a világ 2030-ban, de a jelenlegi trendekből sok mindenre következtethetünk. Most szakértők segítségével próbáljuk meg felvázolni a közeli jövőt, remélhetőleg pontosabban és egészen biztosan kevésbé sötéten, mint az említett filmek forgatókönyvírói tették.
Robotemberek
Megnyugodhatunk, nem veszik át az irányítást a robotok, legalábbis a közeli jövőben semmiképpen. Ugyanakkor az már sokkal valószínűbb, hogy bő tíz év múlva gondolkodni és érezni is képes gépek könnyítik meg az életünket. Például az Ottobock orvosi technológiai vállalat hamarosan piacra dob olyan mesterséges végtagokat, amelyekkel a mozgássérültek teljes életet élhetnek. Egy ilyen műláb lehetővé teszi a használója számára, hogy okostelefon alkalmazáson keresztül válasszon különféle mozgásformák közül. Ráadásul az eszköz mesterséges intelligenciával működő programja képes felismerni előre, mit akar tenni a használója. Ezzel a témával kapcsolatban egyébként korábban már olvashattál egy érdekes bejegyzést blogunkon épp egy magyar kutatóval. Ha lemaradtál róla, ide kattintva megtalálod.
De nem csak a mozgássérülteket segítik az ilyen termékek, nagy könnyebbséget jelenthet a találmány a nehéz fizikai munkát végzőknek is. Az exoskeletonok, vagyis külső csontvázak a testen viselhető szerkezetek, amelyek fizikai munka során enyhítik az izom- és a csontrendszer megterhelését. Vagyis a szerkezetet viselő munkások erőlködés nélkül tudnak hatalmas súlyokat megmozgatni. Használatuk egyszerű, nem sokkal bonyolultabb, mintha felvennénk egy hátizsákot.
Digitális víztározók
Ha nagyobb embercsoportokat érintő kihívásokat vizsgálunk, akkor látnunk kell, hogy egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, főként a sűrűn lakott nagyvárosokban. Dél-Afrikában idén nyáron már kritikus volt a helyzet, a klímaváltozás hatásai miatt pedig ez egyre rosszabb lesz, ha nem teszünk valamit. A digitális víztározók segítségével azonban sokkal kezelhetőbb lehet a probléma. Az újítás lényege a legfontosabb a felszín alatti vízkészletek digitalizálása és az adatok felhő alapú, valós idejű megosztása. A digitális rendszernek persze midig tudnia kell, hogy az adott víznyerő hely éppen mennyi folyadékot tartalmaz, ezért szenzorok rögzítik az adatokat. A valós idejű elemzésnek köszönhetően azonnal tudni lehet például, hová kell új kút, de azt is, hol hibásodott meg például egy vezeték, vagy szivattyú.
Gazdálkodj okostelefonnal!
A fejlődés a mezőgazdaság területén is érzékelhető lesz 2030-ban, az okostelefon egy gazdálkodó számára is nélkülözhetetlen lesz akkoriban a hatékony munkához. A BASF és a Bosch egy közös projekt keretében dolgozik azon, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát alkalmazni a mezőgazdaságban. Például a növényévdelemnek fontos eszköze lehet az az alkalmazás, amelynek segítségével elég egy fotót készíteni a növényekről. A program képes meghatározni, hogy vannak-e kártevők az ültetvényen, így védekezni is hatékonyabban lehet. De az alkalmazás segítségével a talaj tápanyag szintjét is meg lehet állapítani, így sokkal hatékonyabban, célzottabban lehet műtrágyát kijuttatni a területre. Ráadásul a programmal a termény betakarításának időpontját is precízen meg lehet határozni.
Átszervezések az elbocsátások helyett
A fentiekből az már egyértelműnek tűnik, hogy a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb lesz az élet legkülönbözőbb területein. Emiatt sokakban lehet félelem azzal kapcsolatban, lesz-e még munkája 2030-ban az emberek többségének? Erre a szakértők válasza szerencsére az, hogy igen, lesz munkánk. Viszont azt is rögtön hozzá kell tenni: mivel a mesterséges intelligencia szinte minden munkakört, a gazdaság legtöbb részét képes segíteni, a munkakörök, foglalkozások is jelentősen átalakulnak, lényegében újra fel kell találni a munkát.
Vagyis mindannyiunknak máshogyan kell majd ugyanazt a munkakört megoldani, átgondolni, átszervezni a korábban megszokott folyamatokat. A szakemberek szerint a fizikai munka egy része automatizálható lesz, főként azok a feladatok, amelyeket pontosan meg lehet határozni előre is. Az önvezető járművek várható térnyerése miatt buszsofőrre már nem nagyon lesz szükség, de a mezőgazdaságban, vagy az egészségügyben is sok munkahelyet lehet majd kiváltani az MI segítségével. Ne feledjük, ma ezek hiányszakmák, szinte Európa minden részén nagyon nehezen tudják betölteni azokat. Emellett az adatok gyűjtése és feldolgozása is nagyrészt automatizálható. Az ilyen feladatokat egy részét magasan képzett alkalmazottak végzik, ami azt mutatja, hogy a gépek minden hierarchikus szinten segíthetnek majd.
A városokban minden más lesz
Azt persze senki sem tudhatja jelen pillanatban, hogy néz majd ki a világ 2030-ban, de szinte minden szakértő egyöntetű véleménye, hogy a leglátványosabb, első pillantásra is szembetűnő változás a nagyvárosi közlekedésben figyelhető meg. 2030-ban ugyanis a világ nagyvárosainak jó részében önvezető autókkal utazhatunk majd, ráadásul ezeket a járműveket nem is kell megvásárolnunk ahhoz, hogy rendszeresen és elérhető áron használhassuk. Emiatt nem sok értelme lesz saját tulajdonú gépjárművet vásárolnunk, legalábbis abban az esetben, ha azt városi közlekedésre akarjuk használni.
Így az előrejelzések szerint jóval kevesebb, de sokkal nagyobb kihasználtsággal működő autó szeli majd az utakat, az elektromos hajtásnak köszönhetően csökken a légszennyezettség, a mesterséges intelligenciával működő önvezető programoknak hála pedig megszűnnek a közlekedési dugók. Vagyis a jövő városában hatalmas, eddig parkolásra használt területek szabadulnak fel, amelyeket át lehet alakítani más célra.
Az, hogy pontosan hogyan alakul át a városkép, persze kérdéses, az egyik vízió szerint például a digitális és a fizikai világ összeolvad, erről szól a „Dynamic Street” projekt. A dinamikus utca ugyanis valós időben alkalmazkodik a felhasználókhoz: reggel, csúcsforgalom idején az önvezető autóké a terep, iskola után, délután viszont már a gyerekek játszhatnának ugyanott, hétvégenként pedig akár focipályát is ki lehet jelölni az úttestként is használt felület egy részén. A szabad parkolóhelyeket fényjelzéssel lehet jelölni, ahogyan a forgalmi sávokat is. Így folyamatosan változhatna nem csak az, hogy az útfelületet milyen célra használják éppen, de természetesen az is, hogy hány forgalmi sávot alakítsanak ki, a forgalom intenzitásától függően.
Intelligens utak persze nem csak a városokban lesznek, az autópályákon bő tíz év múlva drónok figyelik a forgalmat, az adatokat pedig valós időben megosztják a járművek navigációs rendszereivel. Sőt, egyes elképzelések szerint baleset esetén akár az is megoldható, hogy a drónok elsősegély készletet szállítsanak a bajba jutottakhoz.
A szakértők szerint a nagy változások közepette a közösségi közlekedés nem tűnik el, bár kétségkívül komoly kihívás elé állítja a nagyvárosokat az önvezető személyautók elterjedése 2030 környékétől. A várakozások szerint ugyanis az önvezető autók használata egy idő után nagyon olcsó lesz, a közösségi közlekedéssel és a saját tulajdonú jármű használatával összehasonlítva is, ezért könnyen előfordulhatna, hogy a népszerűség visszaüt. Vagyis, ha túl sokan használnak önvezető személyautót és kevesen szállnak például buszra, előfordulhatna, hogy nem csökken a zsúfoltság a városok belső részein. Ezt szakértők szerint viszont könnyen lehet orvosolni, ha útdíjat, dugódíjat vetnek ki az önkormányzatok.
Átalakuló járműgyártás
Több kulcsfontosságú fejlemény arra készteti az autóipart, hogy újból feltalálja önmagát. Tíz év múlva ugyanis egyrészt a hagyományos belsőégésű motorok helyett az elektromos hajtás lesz a meghatározó technológia, másrészt, mint a fentiekből már kiderült, az önvezető járműveké lesz a főszerep, amelyek többsége nem személyes tulajdonban lesz majd, hanem nagyvállalatok által működtetett autómegosztók üzemeltetik. Ezért az autógyáraknak nem csupán gépeket kell készítenie, hanem az azokat működtető szoftvereket is elő kell tudniuk állítani, emellett pedig elengedhetetlen lesz az utazás közbeni szórakoztatás biztosítása is. Egy Goldman Sachs-tanulmány szerint nagy nyereség vár azon társaságokra, amelyek sikeresen átalakulnak, három év alatt tizennégyezer dollár hasznot is realizálhatnak egy-egy jármű után, ha az önvezető gépjárműparkkal és a kapcsolódó szolgáltatásokkal jól gazdálkodnak. Jelenleg ez a haszonkulcs mindössze kétezer dollár, egy autó teljes élettartama alatt.
A sikeres szolgáltatás persze testre szabható: a közeljövő ügyfelei profiloldalukon elmenthetik a számukra legkényelmesebb üléspozíciót vagy éppen a kedvenc rádiócsatornát, így amikor beszállnak egy járműbe, nem kell újból állítgatniuk semmit. Ráadásul az ilyen járművek akár kibővített lakótérré is alakíthatók. Egy önvezető jármű lehet lakásunk guruló nappalija, játék- vagy edzőterem, de akár mozi is. Mindez lehetővé teszi az autógyártók számára, hogy újra definiálják saját márkájukat.
Légitaxi a városok felett
Amennyiben mindez még nem lenne elég változás valakinek, megnyugtathatjuk, a közeljövőben lesz még egy fontos találmány, ami sok mindent átalakíthat és valóra válthatja sok sci-fi film vízióját, persze kicsit másképp, mint a filmvásznon. Ez a forradalmi újdonság pedig a „repülő autó”. Az ilyen járművek fejlesztésébe a Bosch mellett többek között a Google, az Uber, az Airbus, a Porsche és a Boeing is beszállt már, a nagyvállalatok sok milliárd dollár értékű üzletet látnak ebben az iparágban. Az elektromos légitaxikat gyártó Volocopter vezetője szerint a város feletti repülés ugyanolyan megszokott, mindennapi esemény lesz tíz év múlva, mint ma egy buszos utazás. Használat sem lesz bonyolultabb, mint önvezető autót hívni: telefonunk segítségével foglalhatunk magunknak helyet a legközelebbi légitaxi állomáson. Ráadásul mindezt szinte bárki megteheti majd, mert elérhető áron, a taxikhoz hasonlítható tarifával fog működni a rendszer. A Volocopter szerint az első utasok a következő két-öt éven belül már repkedhetnek a járművel.
Persze sokan azt mondják, Magyarország úgyis évtizedes lemaradással követi a trendeket. A helyzet azonban az, hogy Budapest ma már abszolút világváros és ebben a formában igazi inkubátor lehet a fejlődésben, így egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagy lesz az a lemaradás, sőt.