Skip to main content
 

A Szépség és a szörnyeteg című, legendás Disney-rajzfilm egy jólismert jelenetében a kastély tárgyai egyszercsak dalolni kezdenek. Számomra ez a témától első hallásra távoli kép mutatja meg, milyen kor felé haladunk a Dolgok Internete kapcsán. Lehet, hogy évtizedek múlva majd úgy emlékszünk vissza a ’20-as évek elejére: ekkor történt, hogy a tárgyak életre keltek.

A hálózatba kötött tárgyak, az egymással kommunikációra képes objektumok galaxisa a következő évtizedben egyre csak tágulni fog. Ma még elképzelhetetlen „öntudatra ébredéseknek” lehetünk majd szem- és fültanúi, de ebben az esetben nem kell tartanunk az emberiséget fenyegető Skynet rémuralmától. Tárgyaink, amelyeket addig csak a „hétköznapi” jelzővel illettünk, hirtelen megokosodnak.

A ház, a lakás lesz az a hely, ahol a legtöbb ember a Dolgok Internetével testközelből is megismerkedik. Újfajta mentalitást kell és fogunk elsajátítani: minimálisan lesz csak ránk szükség, mert a gépek, tárgyak teszik a dolgukat. Ha baj van, jelzik, vagy megpróbálják megoldani. Kifogyott a hűtőből a kedvenc felvágottunk (vegetáriánusoknak: zöldségünk)? Ha engedélyeztük a lehetőséget, akkor az önműködő drónok elhozzák nekünk a lassan már kasszát sem ismerő boltok valamelyikéből.

Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató (1973). Számítástechnikai szakközépiskolában érettségizett programozóként, majd pályaelhagyóként az ELTE magyar szakán diplomázott. Egyetemi évei alatt egy reklámügynökségnél helyezkedett el kreatív szövegíróként. Két évtizedig dolgozott a szakmában, közben végigjárta a ranglétrát, kreatív igazgató is volt, reklámügynökségi munkáit számtalan díjjal honorálták. 2014-től a Vodafone Magyarország integrált kommunikációs szakértője, 2016-ban pedig belső kommunikációs szakértője lett. 2017-ben a HVG Könyvek adta ki a Holnap történt című futurológiai témájú könyvét, amely öt science fiction téma valóságtartalmát vizsgálja olvasmányosan.

Jövőkutatóként leginkább a közeljövő technológiai-társadalmi változásai érdeklik, ezekben a témakörökben cikkeket ír és előadásokat tart szervezetek és cégek számára.

További információ a kanai.hu weboldalon elérhető róla.

Az otthonunkból kifelé haladva a szenzorok száma csak nőni fog. Az okosváros koncepciója egyre nagyobb térségeket, városrészeket fog átölelni. Itt a közlekedés sokkal biztonságosabb lesz, hiszen az önvezető autók a sebességhatárt sohasem túllépve kerülik majd el a váratlan veszélyeket. A közlekedési lámpák ugyancsak a Dolgok Internetéhez csatlakoztatva csökkentik fényüket akkor, amikor nincs szükség a nappali világosságra. A városi életmód lelassul, hiszen a gépek nem engedik majd meg az esztelen, ön- és közveszélyes rohanást. Lehet, hogy ez emberek újra sokkal pontosabban fognak odaérni a találkozókra, mint ahogy az SMS előtt tették, amikor még nem lehetett a késést egy rövid üzenettel letudni.

A munkahelyeken a hálózatba kötött ingünk jelezni fogja az épületnek, hogy mikor kell a hőmérsékleten állítani. Bármiféle mérgező anyag vagy tűz észlelése esetén az optimális menekülőútvonalat fogja az épület felkínálni, mintha csak egy intelligens térképalkalmazás lenne. De ha valaki rosszul lenne, a Dolgok Internete a kórházakban is működni fog. A gépek egymást fogják riasztani baj esetén, a gyógyszeradag pontosan annyi lesz, amennyi a kezeléshez kell. Az elgyötört orvosok és ápolók helyett a gyógyítást felügyelő szakemberekkel fogunk találkozni.
Utópisztikusan hangozhat mindez, pedig az első lépéseken már túl vagyunk.

A biztonsági kérdések, vagyis a meghackelhető tárgyak számának szaporodása viszont egyre fontosabb lesz. Eddig csak a laptopunkat, mobiltelefonunkat kellett vírusok és rosszindulatú támadások ellen védenünk, elképzelhető, hogy hamarosan majd az egyszerű villanykörtét vagy gumilabdát is.

De hol leszünk mi ebben a gépek és tárgyak, adatok és érzékelők rengetegében? A jó hír az, hogy a középpontban. Pont úgy, ahogy eddig is, csak sokkal okosabb életet élhetünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!